Minden sütés-főzés körül serénykedőnek volt már bizonyára szomorú tapasztalata és olyan élménye is, hogy a tudományát az egekbe dicsérték.
Nos! Ha valami nagyon jól sikerült, főleg ha gyors is, számolj be róla, közölj hozzá receptet, esetleg fotót is mellékelve, hogy nagyobb kedvet kapjunk a kipróbáláshoz. Színesítsük kicsit a lapot! Akár pontozhatnánk is havonta.
Nem akarok okoskodni, mert nem vagyok orvos és nem értek hozzá, de azt hiszem, az idegrendszeri problémák a "húsban" jelentkeznek és nem az izületekben. Az én nyaki porckorong sérvem jelenléte a vállizmaimban és a karomban jelentkező fájdalomként észlelhető... Ha elhanyagolom a tornát, vagy valami extrém dolog történik velem...
A szegény otthagyott öreg cicámat a szomszéd veje eteti...
Már eltelt másfél hónap, és a polineuropátiában semmi javulást nem látok, továbbra is fennáll az érzéketlenség, bizsergés, fájdalom a lábon, de főleg a kézen az ujjvégektől a könyékig, és a tenyerem, ami furcsa...
Igaz, ezt nem Neked kellene mondanom, de orvos nincs, az itteni még nem is látott ilyen-olyan okból, most épp síelni van!:(((
A karom a vállízületben fáj főleg éjjel, s ami érdekes, a hús, azaz az izomzat. Jár hozzám a gyógytornász, de nem sok változást érzek sajnos!
Hát, kedves Holdfény, ez nem túl vidám. Viszont az elesésből származó panaszok a bal kezeden megszünhetnek lassacskán, hacsak valamelyik izületed nem sérült meg túlságosan.
Mindenesetre drukkolok neked, hogy ne legyél mozgásképtelen soha...
Röviden és tömören itt olvashatsz a polineuropátiáról:
https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegek/idegrendszeri-betegsegek/eloszor-egnek-majd-elhalnak-az-idegek-ez-a-polineuropatia/wdqm95d
Hogy gyógyítható-e, azt nem tudtam kideríteni, pedig összeolvastam róla a neten tücsköt, bogarat.
Én egyenlőre azt szűrtem le belőle, hogy sajnos, nem, csak lassítani lehet a folyamatot.
Hogy mi a végső stádium, senki NEM MERI megmondani, szerintem bénulás! :'(
És akkor nekem annyi, meg a bambi!:(((
A legrémesebb számomra az, ráadásul ez az elesés a bal kezemet lekorlátozta olyannyira, hogy nem tudok vele zongorázni, hisz ahhoz karemelés, meg ki-be mozgatás kellene, de ez nem megy!:(((
Most aztán télleg nem hiszi el rólam senki, hogy én Beethoven szonátákat meg Chopin-eket játszottam...
Hát nekem nem volt, de másoknl láttam, sőt játszottam is vele.
Szó se róla, randa egy betegség lehet. Mi a fenétől van? Lehet gyógyítani?
Egyébként olvastam régebben valahol, hogy a Sydney operaház mérnöki megoldása is ezen a zsinóros elven alapul, hogy szilárdan megálljanak az ívelt kagyléhéj tetőelemek:

A héjak minden elemét a helyszínen öntötték ki, a bordákat összefűzték kábelekkel, majd összenyomták őket, hogy ívet alkossanak.
A híres tetőszerkezet 2194, egyenként 15 tonnás betonelemből áll, amiket 350 kilométernyi acélkábel tart össze - a 32 betonoszlopon nyugvó tető 27 ezer tonnát nyom. A messzire fehérlő tetőt egymillió (egészen pontosan 1 056 056 darab) svéd gránitlap alkotja.
Az operaházat II. Erzsébet brit királynő 1973. október 20-án avatta fel. Sokak véleménye szerint második világháború óta nem építettek szebb épületet a világon.
Izomgyengeség, dmolnár, izomgyengeség!

Ha állnod kéne, vagy járnod, egyszerűen összecsuklasz, mint gyerekkorunkban az a játék zsinóros facsacsi:
Biztos neked is volt ehhez hasonló.
Köszi, hogy megírtad... Amúgy valóban, minimál nyugdíjból az ilyesmire nem telik.. Mázlista vagy. Bezzeg azt nem mondta, hogy esel, kelsz... Azt meg miért? Nem bírnak a lábaid, vagy szédülsz? Mindenestre örülök, hogy biztonságos és jó helyen vagy. No pláne, hogy még társaságod is akadt... Szuper...😊
Kedves Napfény!

Igen, jól érzem magam ebben a szép környezetben, s nem vagyok egyedül sem, bár még csak keveseket ismerek az itt lakókból. De itt vannak a rokonaim, pl. a hugicám kis aranyos és praktikus függönyt varrt nekem, a keresztfiam már fel is rakta.
Az éjjeles nővérkék is benéznek rám, segítenének levetkőzni is, de szerencsémre én már öltözni, vetközni egyedül is tudok, elkoppintottam rögtön tőlük a módszerüket. És képzeld egy nővér szakszerűen le is fürdetett, megmosta az egy hónapja nem mosott hajamat!:)))
Igen, tudom, hirtelen kellett üstökön ragadnunk a szerencsét, még olyan áron is, hogy azt bántom majd meg a döntésemmel, akit nem szerettem volna, de mérlegelnem kellett, szó szerint a jövőbe látnom, milyen perspektíva várhat rám ilyen rémes betegséggel, ráadásul a RÉM: elesés! Sajnos meg is történt háromszor is! De MINDIG VOLT, aki lábra állított!:)))
Ez otthon bizony nem mindig történt volna meg!:(((
Hmmmm... Titeket meg ITT is el tudlak érni, hála a modern technikának!:)
Őt sajnos ott kellett hagynom a régi ház udvarán, mert nem sikerült senkinek örökbe adni, viszont mint hallom, két szomszéd is eteti, a hideg elől meg majd csak talál valahol egy vackot magának, általában kinti cica volt.
Jut eszembe:

Ma kipróbáltam a jó öreg Blüthnert, és bár rég hangolták, de nincs elhangoldva!
Szép hangja van, csak az én bal kezem nem akar nekem szót fogadni, nem tudok vele NYÚLNI, pl. a fehér billentyűkről a feketékre... Be kell segítenem oda a jobb kezemmel, s el tudod képzelni, azalatt PONT a dallam szenved kárt!
Szóval vállra esni nem veszélytelen egy zongoristának! Nem elég a polineuropáthia, még ez is!
Most kezdem megérteni a focistákat, micsoda fájdalmat állhatnak ki, mikor ott görögnek a füvön elkínzott arccal!:(((
A Kende utcai, mert ez az apartman-ház. Ez nem tömegszállás, max. ketten vannak egy apartmanban. Nem mondom, hogy olcsó...
Bár itt is vannak "nehéz esetek" (pl. azt se tudják, HOL vannak, és látszik a szemükön, ahogy rád néznek, hogy NINCS benne értelem...) De vannak jó fejek is. Bevallom Neked, egy volt nem akárki férfivel - azokkal valahogy jobban szót értek, megszoktam a férfi kollégákat -- beszélgettem a minap... 43-as, mint én. Kénsavval dolgozó vegyészmérnök volt aktív korában. Az asztaltársnőm meg a Chinoinban volt csoportvezető. Hát gondolom, tehetősek tudnak csak apartman beugrót fizetni...
Mondjuk a töltött krumplit én is szeretem, bár valószínűleg elkészíteni nem tudnám, hacsak így nem, recept után... Viszont a család nem kedveli, így vége is az ábrándozásnak...
Hmm... Vajh melyik a három érdi közül? Mert három is van Érden (rákerestem a neten) Van a Kende, Árpád és Fő utcai...
No de nem is ez a lényeg, hanem, hogy van zongora... Legfeljebb szép halkan játszol rajta... No meg az is fontos, hogy jól érezd magad.
Kedves Holdfény!
Igazán nagyon örülök neki, hogy szép helyre kerültèl, ahol van segítség ha kell de mégis úgy éled életed ahogy Neked tetszik. Ez bizonyára így van jó, örülj neki, hogy megvan ez a lehetőség, nincs mindenkinek ekkora szerencséje. Ezrek soká hónapokig, sőt évekig vár megfelelő helyre és ha ez most így adódott, akkor mindenképp helyes volt, kapni az alkalommal és megtenni ezt a lépést a magasabb életminőség érdekében. És ráadásul még zongora is van! Ez ritkaság, az biztos! Kívánom, érezd jól Magad és legyen sok kellemes élményben részed, plusz tudjál a zene erejével a többi lakónak, ott dolgozóknak is örömet szerezni.
Nagyon finom vacsora volt ma a Napfény Otthonban!:)))
Én ilyet még sosem ettem, és nagyon örültem, hogy újdonságot kaptam. Megpróbáltam rákeresni a neten, hasonlót találtam, de szerintem volt benne néhány változás, ami - szerintem legalábbis - a javára vált.
TÖLTÖTT BURGONYA
Hozzávalók 4 személyre:
Elkészítés:

A krumplit sós vízben, héjában főzzük meg, majd hűtsük ki. A héját húzzuk le. Vágjuk félbe, a közepét vájjuk ki. A hagymát aprítsuk fel, a sajtot reszeljük le.
Melegítsük elő a sütőt 250 fokra.
A darált húst keverjük össze a kivájt krumplitörmelékkel, a hagymával, a fokhagymával, az egész tojással, a mustárral, a pirospaprikával, a kakukkfűvel és a reszelt sajt felével. Adjuk hozzá a sót és a borsot, valamint a friss, aprított petrezselymet is. A krumplikat tegyük egy vajjal kikent jénaiba, majd mindegyikbe tegyünk egy evőkanálnyit a masszából.
Takarjuk le alufóliával, és süssük 30 percig.
Közben keverjük ki a tejfölt a tojássárgájával.
Vegyük le az alufóliát, kenjük meg a krumplik tetejét, majd szórjuk rá a maradék reszelt sajtot, és fólia nélkül, alacsonyabb hőfokon további 10 percet süssük.
::::::::::::::
És szerintem miben volt más?
Nos, idősekről vala szó, akik többnyire diétáznak, a fűszert minimalizálták, főleg a borsot, fűszerpaprika nem is volt benne, mustár és kakukkfű sem. A darált hús helyett szerintem konzerv vagdalthús volt benne.
Elnézést, kedves Dmolnár, de sajnos a "kisördög" megen itt leskődött, és elvitte az írásom!:'(Pedig olyan jól sikerült írás volt, mert naná, hogy Neked is akartam írni. Tudod, az úgy van, hogy egyik szavamat a másikba öltöm... :DDD


Nah, mostantan micsinyájjak? Mégegyször ugyanúgy le nem tom írni! Brűűűűűűűűűűűű!:(((
Szóval a párom nem jöhetett velem, hisz még soká lesz nyugger, de mérlegelnem kellett, ilyen alkalom nem biztos, hogy lesz mégegyszer... Így aztán arra gondoltam, ha majd lebetegedek, ez a nagy korkülönbség előbb-utóbb ki fog jönni, hisz nekünk nincs "személyzetünk", mint ama történelmi személynek, aki idős nőt vett nőül...Meg hát a mézes hetek is rég elmúltak ugyebár.
Igen szép ez az apartmanház:
Zongora is van az aulában.
Nem szereted a csülökpörköltet?
Én igen, de a Csülök pékné módra római tálban-t jobban. Sajnos soha nem ehetek többet, azt csak a párommal tudtunk készíteni, mert a római tál irtóra forró és nehéz, én nem tudom a sütőből kiszedni. Most meg már pláne nem ezzel a kézzel!:'(
Járókeret: Nehéz megszokni, mert a botot gyakran elhagyhattam itt-ott, boldogultam bútorokba kapaszkodva is. A kerettel más a helyzet, egy elesés figyelmeztetett erre, ami újabb ütést eredményezett a jobb térdem alatt. Hiába, kemény az anyaföld még szőnyeggel lefedve es! ;o)
Fűszerek:
Én pl. nem használok őrölt borsot, finomabb, ha általam frissen van darálva.
Kedves Holdfény!
Így hát nekem is válaszoltál, igaz nem mindegyik kérdésemre, de ez már ate személyes ügyed, amibe nem akarnék beleavatkozni...
Jó pihenést, gyógyulást, ha lehet, és talán az ottani öregek sem mind cdak magatehetetlenek... Csak találsz köztük olyanokat, akikkel érdemes egy társaságban lenni...
Kedves Strázsa!
Igen, jól érted, FELADTAM! Mindent! Igen, volt férjem, akit Debrecenben ismertem meg, ott volt katona, méghozzá a BM Karhatalomnál, ugyanis ODA sorozták be.
Tudod, akkoriban (60-as évek) az volt a szokás, a dunántúli fiúkat Alföldre, az alföldieket meg Dunántúlra sorozták be.
SENKI sem választhatott, hová?! Tudod, miért?
Ismered ezt a mondást: "Üsd, vágd, nem apád!" Hát persze, hogy politikai okokból...
Nem úgy volt ez tíz évvel később, ott voltak sokan olyan sorkatonák, akik vonattal, busszal (!!!???) bejárhattak, mert egyszerűen a demográfiai hullám miatt nem volt hely a laktanyákban, s OTTHON alhattak legalább! Az esztergomiak bejártak Pestre pl.
A dorogiak Únyra, mert a szomszéd faluban katonáskodtak, mintha egyfajta munkahely lett volna...
Aztán a férjem volt rendőr, ATI-s autóvezetési oktató, bányamozdonyvezető, és sajnos 2004-ben elhunyt. 9 teljes évig egyedül voltam, a lányom németben, én itt a még bányász Dorogon, de a fityisz kormány elzavarta a nyugger tanárokat (abban a pillanatban 70 zongoratanár hiányzott az országban!), és nekem maradt csak a soványka nyugdíj.
Mivel korosan sem voltam egy bányarém, össszejöttem egy nálam fiatalabb emberrel, akivel eleinte jól megvoltunk, de a későbbiekben az én HATALMAS toleranciám tartott csak bennünket össze.
És tudod, bölcs édesanyám azt mondá: "Csak az asszony ne legyen beteg, mert akkor HÉT BAJ VAN!"
Már pedig velem ez történt. Drága Jadzia (akivel civilben is levelezek) ismeri a hónapokon át tartó EÜ-s canossa-járásomat:
Aug. végén kaptam egy akut izmokat mozgató ideg gyulladást, ez egy rémes betegség, nézz utána az interneten, én is ezt tettem, és nagyon megijedtem!:(Én, aki 3 laptop klaviját agyonzongoráztam, nem érem át az oktávot! Nem tudom elzongorázni a Für Elist sem!
El tudod képzelni, mit jelentenek egy zongoristának az érzéketlen bizsergő ujjak? Antal Imre tv. klasszikust biztos ismerted, ő EZÉRT tért át tvsnek, mert megbetegedett a keze! Pedig én még hallottam tőle ÉLŐBEN itt Dorogon Rachmanyinov: Cisz - moll prelüdjét (mi csak "horror prelüd"-nek hívtuk ezt a darabot, majd írok róla az ÉRTÉK topicban).
A párom meg viselkedett, ahogy viselkedett, hagyjuk, nekem meg adódott ez a lehetőség, nem volt könnyű sem lelkileg, sem anyagilag dönteni, a lányom és a húgom nélkül nem sikerült volna.
Most még csak szokom a helyet, egész életemben, 50 évig 6 évestől 26 évesig foglalkoztam életvidám, erős fiatalokkal, és úgy érzem, nem hiába...Most viszont egy teljesen más korosztályt kell megismernem a 8. X-hez közeledve:
Elnyomorodott, testileg, lelkileg leépült öregeket...
El se akartam hinni, hogy én jobb, ha hallgatok, legalább az eszem még megvan, ha nem is tudok fittül járni.
Ebben is igaza volt bölcs édesanyámnak:
Az ember a legtehetetlenebb élőlény: Úgy születik, hogy bepipil, és bekakil (bocs!), és nagy többségében így is hal meg!
Weöres Sándor és Kodály ezt művészileg gyönyörűen kifejezte:
https://www.youtube.com/watch?v=ME9kXMMjnsw
Kodály Zoltán: Öregek Weöres Sándor versére
Előadja: Debreceni Kodály kórus (ebben énekeltem én is zenei tanulmányim 7 éve alatt)
ÖREGEK
Kodály Zoltán mesternek
Oly árvák ők mind, az öregek.
Az ablakból néha elnézem őket,
hogy vacogó szélben, gallyal hátukon
mint cipekednek hazafelé –
vagy tikkadt nyárban, a tornácon
hogy üldögélnek a napsugárban –
vagy téli estén, kályha mellett
hogyan alusznak jóízűen –
nyujtott tenyérrel a templom előtt
úgy állnak búsan, csüggeteg,
mint hervadt őszi levelek
a sárga porban.
És ha az utcán bottal bandukolnak,
idegenül néz a napsugár is
és oly furcsán mondja minden ember:
„Jónapot, bácsi.”
A nyári Nap,
a téli hó,
őszi levél,
tavaszi friss virág
mind azt dalolja az ő fülükbe:
„Élet-katlanban régi étek,
élet-szekéren régi szalma,
élet-gyertyán lefolyt viasz:
téged megettek,
téged leszórtak,
te már elégtél:
mehetsz aludni...”
Olyanok ők,
mint ki utazni készül
és már csomagol.
És néha, hogyha agg kezük
játszik egy szőke gyerekfejen,
tán fáj, ha érzik,
hogy e két kézre,
dolgos kezekre,
áldó kezekre
senkinek sincsen szüksége többé.
És rabok ők már,
egykedvü, álmos, leláncolt rabok:
hetven nehéz év a békó karjukon,
hetven év bűne, baja, bánata –
hetven nehéz évtől leláncolva várják
egy jóságos kéz,
rettenetes kéz,
ellentmondást nem tűrő kéz
parancsszavát:
„No gyere, tedd le."

Drága Hioldfény!
Végre rendeződött az életed ott egy szép komfortos szobában fürdővel kényelemmel élhetsz étel ital ápolás orvos mind adott rokonok közel ennél jobb nem is kellhet. É egész nap azt csinálszamit akrzs olvasol inetnetezel TV t nézel ez mind nagyon jó. És gondolom van kert majd ha szép idő lesz oda ki lehet menni napozni és sok kedves ismerőst szerzel ott. ..Igazán örülök ennek a megoldásnak már régen l kellett volna ..érezd jól magad ott