Minden sütés-főzés körül serénykedőnek volt már bizonyára szomorú tapasztalata és olyan élménye is, hogy a tudományát az egekbe dicsérték.
Nos! Ha valami nagyon jól sikerült, főleg ha gyors is, számolj be róla, közölj hozzá receptet, esetleg fotót is mellékelve, hogy nagyobb kedvet kapjunk a kipróbáláshoz. Színesítsük kicsit a lapot! Akár pontozhatnánk is havonta.
Drága Holdfény gyerekkorom óta imádom ezeket a francia konyhabeli finomságokat nem csak a sonkatekercset hanema kaszinó tojást és másokat...a csibenyekt én is szertem húslevesbne leszopogatni és megcsodálom a tökéletes csigolyákat ami nekünkmis van de idővel sajnos elkopik és fáj
Napfény gratulálok szép gusztusos sütemény igazán ügyesek vagytok
iegn jöna farsang
Drága Jadzia, nem valószínű, hogy meg fogom szeretni a tormakrémes sonkaroládot, mert csak "becsületből" gyűrtem le...

Sokan a leveshúshoz is esznek ecetes tormát, de én azt senem, hanem inkább majonézt kenek rá.
Különösen kedvenc a leveshúsban a csirkeláb, csak ritkán kapni szépen megtisztítottat. A marhafarkat is szeretem, ahogy a pulykanyakat is. Ezeket mindig megcsodálom, micsoda csigolyacsontok! A mindenit, NEKÜNK is ilyen a nyaki és gerinci csigolyáink! Nem csoda, hogy idővel fájni kezdenek!:(((
A tejbegrízt szeretem, de a tejberizst úúútállom!:(((

Nem is szoktam soha főzni a párom nagy mérgére...
Viszont a tejbegrízt mindenhogyan, így málnaszörppel is szeretem, de lekvárral még nem próbáltam.
Nem tudom, de gyerekkoromban Édes azt mondta, fahéjjasan különösen nőgyógyászatilag jó hatású. Hogy miért, el se tudom képzelni, hiszen tudtommal a fahéj nem gyógynövény.
Viszont találtam egy weboldalt, ahol bebizonyítják a fahéjfogyasztás jótékony hatását:
https://www.hazipatika.com/eletmod/termeszetes_gyogymodok/cikkek/fahej_ezert_egyuk_mindennap/20151021102400
Őszintén szólva EZT nem gondoltam volna egy fakéreg szerű fűszerről!
Viszont nem árt vele vigyázni, különösen a MENNYISÉGÉT illetően:
https://ng.24.hu/tudomany/2016/02/28/a-fahej-hatasa-a-szervezetre/
"A fahéjfa (Cinnamomum verum) kérgéből készült fűszert már az ókorban is gyakran használták az ételek ízesítésére, illetve emésztésserkentőként, hurutoldóként. Indiából, illetve Srí Lankáról már több mint 2000 éve exportálják. Az ártalmatlan fahéj a történelem során többféle módon is veszélyeztette már az emberek életét."
"... modernebb veszélyt jelent a néhány éve divatossá vált fahéj-kihívás, amelynek során tinédzserek egy kanálnyi fahéjat próbálnak lenyelni, és a szabály szerint egy percig nem ihatnak utána. A fahéjat azonban állaga miatt képtelenség lenyelni, így az felhőként kitör a szájból, erős köhögéssel, légszomjjal, akár hányással."
"Felelős lehet a légutak duzzanatáért, elfertőződéséért, de gyulladás, oxigénhiány is felléphet, súlyos esetben pedig a kihívás végeredménye kóma és halál."
Háááát... szerintem nem ezzel kéne "legénykedni"!:(((
Igen, egy jó tormás sonaktekercs... Bár azt se mindenki tudja jól elkészíteni.
A tormakrémes sonkatekercs isteni finom én imádom Azért a párdo figyelmes volt és jól tetted hogy megetted még tán megszereted?:
A kakaós tekercs kalács csiga mind nagyon finom ételek mindig szerettem kakaós bejglit sütni is szoktunk:)
Érdekes, mert a kakaós tekercset kimondottan szeretem... Tetemes mennyiséget vagyok képes megenni belőle... Viszont példának okáért sem a tejbegrízt sem a tejberiszt nem szeretem kakaós cukorral, meg fahéjassal sem. Megeszem, mert végül is annyira nem rossz, de ha lehet, akkor málnaszörp, vagy valamilyen lekvár nekem jobban illik...
Diós nekem sehogyan senem köll! Nemtom, hogy lehet, de nekem kicsípi a dió a nyelvem hegyét!:(((
Érdekes, viszont a diós tészta nem. Azt ehetek, és szeretem is.
Kár, hogy a kakaósat nem szereted, gondolom, a kakaós tekercset sem...
Azért én sem ugrom, de a kakós bejglit szeretem.
Egyébként régebben már megegyeztünk, hogy ízlésekről nem vitázunk!;o)
Ma reggel a párom meg akart lepni, és mikor jött haza éjjelesből, hozott nekem franciasalátás sonkatekercset.
Sajnos, nem mertem bevallani neki, hogy én ezt azért nem szeretem, mert tormakrém van benne, amit nem szeretek. "Hősiesen" megettem inkább, mert ilyenkor arra gondolok, hogy mint volt "háborús gyereket", arra tanított anyám, hogy MINDENT meg kell enni.
Hááááát... a melaszos kenyeret tán megenném most is, de a csigát, békát, kélgyót, kakucot NEM!!! Brrrrr!:(
Bejgliből nekem a mákos a kedvencem, a diós még csa-csak (ha már nincs más), és függöny, vége... :0)
Kedves Dmolnár!

Nagyon szerettem a kelt tésztás bejglit, gyerekkoromban nem is ismertem az "igazi" bejglit, csak a kalácstésztást. Ugyanis édesanyám, sőt, az anyósom is alföldi (ceglédi) származásúként CSAK ilyet sütöttek.
Asszony koromban itt a Dunántúlon ismertem meg a "tartós bejglit", de én - ha tehettem - inkább a kalácstésztás bejglit készítettem.
És gyakran csak mákosat, mert a dióst én nem szeretem, helyette inkább kakaósat sütöttem. Az is nagyon finom ám!:)))
A hozzávalókat illetően is igazad van!
A szomszédasszonyom fiatalabb korában nagyon remekül sütött, és én mindig azt figyeltem, milyen malom őrölte lisztből süt, mert mi hoztunk neki autóval lisztet. Úgy 35-40 éve (?) a komáromi malom (lovas kép volt rajta) lisztjét szerette. Ezért én is azt használtam.
Most meg talán a gyermelyi a legjobb, de nem tuti biztos az sem!:(((
Édesanyám is sokszor panaszkodott, hogy aszongya: "Jajj, de LÁGYÍT ez a liszt!":(((
Hát valószínűleg a nejed is egy ilyet fogott ki a szétfolyó tésztájú bejgliben!...
Mákoshajtott kalács kelt tésztából
Hát kedves Holdfény, a dologban van valami. De azért azt se illik elfelejteni, hogy az alapanyagok is változnak. A nejem egy hónapja (karácsony) készített kelttésztás bejglit. Isteni lett... Meg akarta ismételni, szétfolyt a tészta, mint a... nem is tudom mi. Pedig szintúgy csinálta mint előtte. Gyanítom csak, hogy vagy az élesztő, vagy a liszt körül hibádzott valami... De hogy mi?
Amúgy meg igaz, a kor előrehaladtával hol ez felejtődik ki, hol az... Meg azután az is hibádzik néha, hogy mennyi ideig és milyen hőfokon...
Hát ez az!
Az embör lyánya héjába igyekezne, az bizstennek se lesz olyan, mint az "etalon" sütikészítmények...
Aztán én azt tapasztaltam, hogy bizonyos koron túl még a favorit sütőasszonyok se tudnak olyat sütni, mint "virág korukban".
Példa rá a szomszédasszonyom, aki pl. csodás mézeskrémeseket meg igazi zserbókat sütött pár éve, de mostanság már hozzá se mer kezdeni, mert "bukoli" lesz minden!
Tavaly hozott át "farsangi fánkot", de inkább volt lángos, mert se pufiság, se szalag, se... se... Csak ellapult keletlen valami...
Azért megköszöntük, meg is ettük, mert ugyibár a JÓ szándék a fontos, és az íze nem is volt rossz!:)))
Zserbó... Nem csak időigényes, de nagyon nehéz művelet. Mert hogy olyan legyen, amilyennek lennie kell, hát az ritka.. Édesanyám nővére (nyugodjon békében) tudott páratlanul jól kinéző és páratlanul finom zserbókat késziteni. Érdekes, a lányai se tanulták meg tőle. Készítenek, nem mondom, hogy nem, de közel se olyan jól... Az élet bonyolult...