1. Hír

Jó zene, felesleges gondolatok!

2008. 08. 02 az esztergomi kamarazene tábor záróhangversenyén ülök, és nagyon élvezem, amit hallok. Fiatalemberek, közép és általános iskolások zenélnek. Jól. Nem tudom ki, hogy van vele, de az én gondolataim néha a zene hallgatása közben elkószálnak, és bár hallom, érzem Anonymus vagy épp Vivaldi műveit (reneszánsz év van) még is előfordul, hogy prózaibb gondolataim támadnak.

Most például az jutott eszembe, hogy a szereplők között, milyen sok Istvános diák látható és hallható. Igen, annak az iskolának a tanulói zenélnek most örömmel, akik részesei voltak, még ha nem is közvetlenül, annak a méltatlan és kicsinyes, sőt ostoba és felesleges konfliktusnak, amit a helyi önkormányzat robbantott ki, vélt sértettsége nyomán. Úgy látszik kis hazánkban semmi sem megy egyszerűen, hatalmi arrogancia és gőg nélkül.

Te jó ég, én nem vagyok normális! A fülemben cseng Mozart D-dúr rondója és az én gondolataim, az önkormányzat zavaros döntésein járnak. Őrület! Zenél itt most, sok lelkes és egymás produkciójának örülő diák, én meg a hétköznapok buta történésein rágódom! Nem vagyok normális. Itt egy gyönyörűen szóló hegedűt kell hallgatni és nem pitiáner perc-embereken bosszankodni!

Uramisten micsoda különbözőség! Grieg szól hat fuvolán, de a fejemben ott a másik pólus, a kicsinyes hatalmi akarnokság, ami visszaránt a hétköznapok őrültségeibe. Három ifjú zenész három városból érkezett, mégis micsoda összhangban játszák Haydn A- dúr trióját! Nekem meg mi jut eszembe, nem normális módon, Dorog és Esztergom acsarkodása, városvezetői szinten! Szörnyű!

Elég volt, mondom magamnak, nem leszek hajlandó másra gondolni, csak az itt hallható békés zene hangjaira!

Chopin: cisz-moll mazurkáját és később Schröder: Eine keine Lackmusik-jának humorát hallgatva, megint elfutnak gondolataim! Régen hallottam zenélni Bakai Marcit, az esztergomi Zeneiskola egykori növendékét! Vajon hol lehet most?

Mire a gondolat visszazökken, a Zeneiskola igazgatónője köszöni meg a tábor résztvevőinek a végzett munkát és kéri, nézzük meg a hagyományos táborzáró színi előadást a Zeneiskola előtti téren! Így azután a közönség és a szereplők is elindulnak a Zeneiskola felé.

Én is elindulok, kiérve a Keresztény Múzeumból, a vízivárosi templom melletti színpadon kiváló zenei előadást hallok! A műfaj egészen más, de csak kétféle zene van! Jó vagy rossz! Ez, amit játszanak nagyon jó! Különösen a hegedűs játéka tetszik, és amint látom, nem csak nekem, mert az előbb még előadóként fellépő zeneiskolások integetve gratulálnak a hegedűn játszó zenésznek! Bakai Mártonnak hívják!