<p>Mára, augusztus 22-ére a Magyar Önvédelmi Mozgalom tüntetést jelentett be Esztergomban. Ezt követően a szervezet bejelentette: „<i>munkánkat, ellenállásunkat a jövőben, a városban is kiszámíthatatlanul kívánjuk folytatni… a MÖM bárhol-bármikor feltűnhet</i>”. Eddig is kiszámíthatatlan volt a szervezet. Eddig is bármikor feltűnhetett. Egy dologban volt kiszámítható.</p><p>Mindig Esztergom polgári vezetését és engem támadtak.</p>
Esztergomi vezetőjük, Kovács Géza a rendszerváltáskor lelepleződött: a kommunista uralom besúgója volt. Azóta, hogy a megyei újságnak ezt beismerte, ritkán hallottunk róla. Ma már igazolást lobogtat arról, hogy nem esik az ügynöktörvény hatálya alá, ám ez legfeljebb jelentéktelenségét bizonyítja.
Minden ürügyet, minden alkalmat megragad, az esztergomi MSzP-s vezetőkkel egyeztetve, hogy rátámadjon Önkormányzatunkra hogy személyesen engem támadjon. Ilyen ürügy volt a város határában álló áruház megépítése, a piaci bérleti díjak szabályozása, a városi piac elhelyezésének ügye.
A tüntetések okai között véletlenül sem szerepelt politikai, soha. Megzavarták viszont előző képviselő-testületünk első rendes ülését. Megzavarták viszont a határokon átnyúló Ister-Granum Eurorégió polgármestereinek tanácskozását. Akkor éppen a Trianon utáni szétszakított magyar területek vezetői tanácskoztak egy valós, településeink lakóinak jobb életet nyújtó együttműködésről.
Ezek mind csak eszközök Kovács Gézának. Eszköz a Városunk által támogatott határon túli magyarság. Eszköz Trianon tragédiája.
A korábbi tartóinak és a mostani szocialistáknak az érdekei szerint cselekszik. Csak találgatni tudjuk, miért. Szűklátókörűségével nem veszi észre, hogy őket támogatja? Vagy továbbra is érdekből, pénzért teszi, mint egykor?
Esztergom nem ad helyet ilyen, az idegengyűlöletre támaszkodó, magyarságunkat csak eszközként használó, az MSzP-vel együttműködő alakoknak.
A MÖM, Kovács Géza fellépésének célja a károkozás, a bajkeverés. Idegengyűlöletük, rasszizmusuk mindig távol állt magyar gondolkodásunktól.
Esztergom Árpád-sávos zászlója, ami főterünk és középületeink felett lobog, Esztergom szülöttétől, a kereszténységet itt felvett Szent István királytól ered. Csakúgy, mint a vendégek, az idegenek becsülete. Ez, Szent István király intelmei Szent Imre herceghez, ugyanígy örökségünk, ahogy Árpád-sávos zászlónk.
„Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
Ez Esztergom, Szent István városának öröksége.
Esztergom nem botrányok és ellenségeskedés szításával szolgálja a magyarság ügyét. Esztergom Önkormányzata a kárpátaljai és szabadkai magyar tannyelvű főiskolák támogatásával, a Hét Határ Önkormányzati Szövetség és az Ister-Granum Eurorégió megalakításával szolgálta ezt az ügyet. Esztergom Önkormányzata támogatást ad a történelmi magyar országrészekre irányuló középiskolai tanulmányi kirándulásokhoz, segíti a királyhágómelléki reformátusokat, a dévai árvákat, az erdélyi árvíz utáni újjáépítést. A „Tiszteletbeli Esztergomi Polgár” címmel pedig szimbolikusan átöleljük a határon túli magyarokat.
Esztergom, 2008. augusztus 22.
Meggyes Tamás, polgármester