<p><i>Meggyes Tamás</i> fellebbezést nyújtott be a szeretgom.hu-n megjelentetett végzéssel kapcsolatban, amiben a bíróságtól kérte a végzés hatályon kívül helyezését.</p>
Két fő indok köré csoportosulnak a polgármester érvei.
Először is a képviselő-testület határozatai kötelezik a polgármestert - így a volt jegyzővel kapcsolatban hozott határozatok, amelyek szerint Csomor Sándor kinevezése az eskütétel elmaradása miatt semmis, és ennek orvosokhatatlanságára tekintettel a közszolgálati jogviszonyát 2006. december 1-ével felszámolták.
Másrészt pedig a végrehajtási kérelem alapját képező ítélet nem az Önkormányzatra, hanem a Polgárnesteri Hivatalra nézve állapít meg kötelezettséget, így a bírság kötelezettje sem lehet a polgármester, mert ő nem a Polgármesteri Hivatalt vezeti.
1. Először is a bírsághatározat szerint azért volt szükség Esztergom Város Önkormányzata Polgármesterének, személyesen Meggyes Tamás polgármesternek a megbírságolására, mivel a bíróság szerint az ő „döntéseitől, cselekményeitől függhet az ítélet végrehajtása”.
Csakhogy Csomor Sándor jegyzői állásba való helyezése Meggyes Tamás polgármestertől nem függ.
Nem is függhet. A polgármesternek nincs arra egyoldalú hatalma, hogy a jogosultat állásba helyezzék, így nem is az ő döntésétől függ a kérdés megoldása.
A polgármestert a Képviselő-testület határozatai kötik.
Ezek szerint a határozatok szerint az Önkormányzat nem tekinti Csomort jegyzőnek. A döntés oka az eskü elmaradása. A Képviselő-testület megállapította hogy Csomor Sándor köztisztviselő kinevezése a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján, az eskütétel elmaradása miatt semmis. És tekintettel arra, hogy ez nem orvosolható, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát 2006. december 1. napjával felszámolta.
Ez a két határozat hatályban van, azzal ellentétes munkáltatói intézkedést a polgármester nem foganatosíthat.
A végzés nem tartalmaz olyan utalást, hogy a polgármester mi módon tudná elősegíteni ilyen körülmények között (testületi határozatok, amik a polgármestert kötik) Csomor igényének teljesítését.
A polgármester döntéseit csak akkor nem bírálhatja felül a képviselő-testület, ha azokat közigazgatási jogkörben hozta meg. Egyébként a polgármester kötve van a képviselő-testület határozataihoz. Az ő lehetősége csak annyi, hogy ezeket végrehajtja, vagy elősegíti az érvényesítésüket. Ha egy-egy döntéssel szembeszegülne, maga a polgármester követne el fegyelmi vétséget. Emiatt a fölötte munkáltatói jogokat gyakorló képviselő-testület felelősségre is vonhatná. (Ez a sajtó jóvoltából természetesen nem kis botránnyal járna).
Ha pedig a polgármester önkényesen, a képviselő-testületet megkerülve, határozatait figyelmen kívül hagyva helyezné állásba Csomort, ugyanakkor eltávolítaná (de hogyan távolíthatná el?) a mostani, közmegelégedésre és jogszerűen funkcionáló jegyzőt, akkor túllépne a saját munkáltatói jogainak keretén.
Ezzel kockáztatná továbbá, hogy akár pert is indíthatna ellene a képviselő-testület, méghozzá az eltávolítása érdekében. Hiszen a képviselő-testület már kétszer kijelentette, hogy Csomort a polgármesteri hivatal környékén sem kívánják látni.
Vajon volna-e a polgármesternek a képviselő-testület összehívását kérnie, hogy az ügyben másdhogy döntsön? Aligha, hiszen a képviselő-testület már kétszer leszögezte (nem egyszerűen leszögezte: határozatot fogadott el róla) a jogi álláspontját erről az ügyről. Az önkormányzati törvény szerinti határidők pedig már rég elmúltak, ahhoz, hogy a két korábbi határozatról döntést kezdeményezhessen.
Ráadásul a polgármesternek nincs munkáltatói joga Csomor felett, mivel ő a mostani, szabályosan kinevezett és esküt tett jegyzővel van részleges munkajogi jogviszonyban. Egy olyan személlyel, aki jegyzőnek tekinti magát, de nincs visszahelyezve az állásába, semmiféle jogviszonyban nem áll. A jelenlegi jegyzőnek meg nem mondhat fel, mert az a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, nem a polgármesterébe.
A polgármesternek nincs semmiféle jogszerű lehetősége arra, hogy a munkáltatói jogkörben hozott képviselő-testületi határozatokkal szembehelyezkedjen, és így helyezze Csomort a jegyzői állásba, vagy ezt bármilyen módon elősegítse.
2. A Tatabányai Munkaügyi Bíróság köztes ítéletében Esztergom Város Polgármesteri Hivatala alperessel szemben állapította meg, hogy Csomort a Hivatalhoz eredeti munkakörébe visszahelyezi. A bírságról szóló végrehajtási lap a kötelezett személyét viszont Esztergom Város Önkormányzatában jelölte meg.
A polgármester úgy kapott bírságot, hogy egyébként személy szerint nem is vezetője a Tatabányai Munkaügyi Bíróság közbenső ítéletében megállapított kötelezettnek.
Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló szerint jogi személy. A polgármesteri hivatal ettől teljesen elkülönül, ugyancsak e törvény alapján, valamint a Polgári Törvénykönyv szerint, ami úgy szól, hogy a költségvetési szerv mindig jogi személy, a polgármesteri hivatal pedig költségvetési szerv az államháztartásról szóló törvény szerint. A két jogi személy, az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal tehát teljesen elkülönül egymástól.
A végrehajtási eljárás egy olyan jogi személy (az Önkormányzat) ellen indult, amire az ítélet nem terjed ki. Sőt az Önkormányzat még csak a perben sem vett részt.
A bíróságnak ezért a végrehajtási lap kiállítását a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint meg kellett volna tagadnia. Ha pedig már ilyen szerencsétlenül kiállítva ki lett bocsátva, hát vissza kell azt vonni. Ennek érdekében az Önkormányzat külön kérelmet fog benyújtani.
Mivel a polgármestert az Önkormányzat vezetőjének címezte a végzést, a végrehajtási lap visszavonása után pedig a Polgármesteri Hivatal lehet az egyedüli kötelezett. Ennek vezetője a jegyző, nem a polgármester.