<p>Durzák Anna nyugdíjba vonulásával a megüresedett ének szakra a szakmaiságot minden ízében megkérdőjelezhető döntéssel választott utódot Kurnász László a Szent István Gimnázium – szintén fordulatos módon trónra került – igazgatója.</p>
A legújabb információ szerint az új igazgató ismételten a józan ésszel, a gimnázium érdekeivel és szakmaisággal ment szembe, amikor az István Gimnáziumban, egy nyugdíjba vonulás miatt megüresedett helyre (ének-magyar szak) egy olyan pályázó mellett döntött, akinek végzettsége egyrészt nem középiskolai ének-zene tanításra szól (jazzkonzervatórium / főiskola / szaxofon szak), másrészt a gyakorlatot tekintve is igen jelentős hátránya van egy másik, az iskola (diákok !!!) érdekeinek jobban megfelelő ( és a tanári kar jelentős többsége által támogatott, évtizedes tanítási gyakorlattal rendelkező, ének-magyar szakos ) pályázóval szemben:
A nyertes az elmúlt évtizedben leginkább külföldi cirkuszokban és show-műsorokban csillogtatta – egyébként igen jó hangszeres és színészi – képességeit, ám diákot ( főleg igen jó nevű középiskolai szinten ) nem nagyon látott…
Természetesen a nyertes pályázó az elmúlt évtizedekben ( rövid hazai tartózkodásai során ) alkalmanként próbálkozott már tanítással, sőt igazgatói posztra is alkalmasnak találta magát a múlt évben a zeneiskola pályázatán, de értékelhető eredményeket ezen a pályán ( tanár, középiskolai tanár, ének-zene tanár, magyar tanár ) nem tud felmutatni, a zenei pályán – természetesen - azonban ennél jóval többet…
A nyugdíjba vonuló tanár az István Gimnáziumban olyan énekkart fejlesztett, gondozott az évek során, mely kiemelkedő művészeti szintet üt meg a középiskolai kórusok körében…
Az is elgondolkodtató, hogy a nyertes, a középiskolai tanári állása mellé rögtön egy mellékállást is tudott szerezni a zeneiskolában, ahol szaxofont fog oktatni…, de erre legalább van jogosítványa és elindulhat a jazz-élet oktatási szinten is, úgyhogy az utóbbinak örülni kell(ene) .
A kérdés, hogy az új igazgató miféle szakmai alapon gondolkodik, amikor egy olyan pályázót preferál, akinek nincs megfelelő végzettsége, nincs releváns tanítási gyakorlata, végül az iskola hagyományait öregbítő ’acapella’ kórus vezetésével kapcsolatos érdeklődése és gyakorlata még ennél is alacsonyabb relevancia szintet mutat.
Miért nem a megüresedett helynek jobban megfelelő, jelentős tanítási gyakorlattal rendelkező pályázó mellett dönt ?
Ő dönt vagy csak végrehajt ?
Természetesen a nyertes által eggyel csökken az ’ellenlábasok’ száma és egy lekötelezett emberrel több tudja szeptembertől támogatni a politikai nyomás útján kinevezett igazgatót.
A szeptemberi iskolakezdésig egyéb meglepetések és új arcok ( támogatók ) felbukkanását jósolja a helyi meteorológia Esztergom-Kertvárosban az István Gimnázium közelében…