Jogerősen megnyerte a Suzuki gyár ellen indított munkaügyi perét, kérdezhetném, mitől tart, ha az egész eset nem volna kezdettől "belekötős". Példája lett az olyan ügyeknek, amikor egy cégvezetés mindent megtesz azért, hogy munkavállalóinak ne legyen működő érdekképviselete. Így történhetett meg Esztergomban, hogy mivel megfelelő helyiséget nem kaptak, a gyárkapun kívül, egy autóbuszban alakították meg a szakszervezetet, s az aktust követően hamarosan egy ellenőrzés során szeszesital került elő a mindaddig feddhetetlen, akkor már tizenhárom éve ott dolgozó Párma Zsolt öltözőszekrényéből, és egy hírnévrontónak tartott televíziós nyilatkozatáért rendkívüli elbocsátással büntették (a másik két nyilatkozó figyelmeztetést kapott). Ez 2006 februárjában történt, és a munkaügyi bíróság első fokon azért tartotta jogellenesnek a cég eljárását, mert bármit mondott a három nyilatkozó, azonos értékű kihágásért nem róható ki eltérő büntetés (sérül az egyenlő bánásmód elve), most május 22-én a másodfokon a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság viszont egyenesen azzal helyeztette vissza a munkakörébe, hogy szakszervezeti tisztségviselőként jogosult volt a nyilvánosság előtt elmondani álláspontját az érdekképviselet helyzetéről.

Amikor aztán május 24-én jelentkezett a gyárban, közölték vele, hogy már elpostázták neki a 17-én keltezett levelet az ismételt rendkívüli felmondással, most egy május 2-án sugárzott televíziós nyilatkozatáért. Hogy ebben akadna-e újdonság az ügyet lassan másfél éve követőknek, és hogy komolyan megsértette-e a Magyar Suzuki Zrt. jó hírnevét, most kár lenne belemenni, mert az alapkérdés: hogyan mondhat fel a Suzuki valakinek, akit jóval korábban már elbocsátott, és így nem az alkalmazottja?

A felmondó levél első bekezdésében ott egy érdekes megállapítás erre vonatkozóan: "… az Ön munkajogviszonyát függő helyzetben levő jogviszonynak tekintjük."

Ez a cégnek természetesen jogában áll (én is tekinthetem magam édes illatú barkával teli, méhrajokat vonzó gesztenyefának), de mire ad alapot? Máthéné dr. Bertók Judit, a Liga szakszervezetek jogtanácsosa nem találta meg a Munka Törvénykönyvében a "függő helyzetben levő jogviszony" kitételt. A 2006. februári rendkívüli felmondás olyan egyoldalú nyilatkozat volt, amely Párma Zsolt munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette, és ezen nem változtat az ellene indított peres eljárás. Nem létező munkaviszonyban pedig nem lehet a kötelezettségeket megszegni, sem olyan magatartást tanusítani, amely a munkáltató számára lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását.

Vagyis a cég felmondott valakinek, aki nem az alkalmazottja - jogtalanul, viszont erre a saját döntésére hivatkozva nem teljesíti a bíróság jogerős ítéletét, hogy az illetőt helyezze vissza eredeti munkakörébe. Aki indíthat újabb pert, ha akar valamit, amelynek végén egy újabb ítélet legfeljebb az új elbocsátás jogellenességet állapítja meg.

A Liga közleménye szerint "ez az eset csak még jobban rávilágít arra, hogy egyes vállalatoknál munkaügyi "koncepciós perek" zajlanak a szakszervezeti tisztségviselők ellen, a vállalatok közül ebből a szempontból a Suzuki kétségkívül élen jár." A szövetség létrehozott már korábban egy pénzalapot, amelyből a jogszerűtlenül elbocsátott szakszervezeti tisztségviselőket támogatja (kölcsönt kapnak, s amikor a megnyert bírósági per után hozzájutnak elmaradt bérükhöz, visszatérítenek). Ebből jut Párma Zsoltot is, akinek pert kell indítania elmaradt jövedelme megállapításáért, a régi üggyel még zajlik a büntető pere - és ha továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Suzukiban akar dolgozni, immár kezdeményezheti a következő pert a mostani elbocsátás megsemmisítésére.

Márpedig ő továbbra is Suzukival jár "ez már a negyedik - mondja búcsúzáskor, a szülei lakásán készített különleges szőnyegképeinek megmutatása után -, és büszke vagyok rá, hogy az én munkám is hozzá járult ahhoz, hogy ilyen jó kis kocsik készülnek."

forrás: Népszava online