<p>Mint ismeretes a Környezetvédelmi Felügyelőség 120 ezer forintot kért a civil szervezetektől a Nyergesújfaluba tervezett cementgyár dokumentációjának lemásolásáért. Az adatvédelmi ombudsman a hatóság eljárását nem fogadta el, és felszólította a Környezetvédelmi Felügyelőséget, hogy az adatkérést teljesítse.</p>
Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalásában leszögezte, hogy a civil szervezetek több jogszabály alapján is kikérhetik az adatokat. Amennyiben ügyféli jogállásukra hivatkoznak, úgy illetékmentességüknek köszönhetően ingyen meg kell, hogy kapják a dokumentum másolatát. Amennyiben közérdekű adataként kívánnak hozzájutni, úgy a Felügyelőség a másolás során felmerülő tényleges költségekért kérhet csak térítés (a jelenlegi piaci árok 6-10 ft/oldal).
Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalását elküldte a Felügyelőségnek is és felszólította, hogy teljesítse az adatkérést, valamint bekérte a Felügyelőség adatigénylési szabályzatát is. Megfontolja továbbá, hogy az illetékes minisztériumnál kezdeményezi a Környezetvédelmi Törvény módosítását, olyan módon, hogy a cégeknek a jövőben a hatástanulmányokat kötelező legyen elektronikus úton közzétenni. Ez a döntés egyértelmű üzenetnek tekinthető a Holcim részére, aki sem a hatóság, sem a civil szervezetek részére nem volt hajlandó kiadni a tanulmány elektronikus formában. Ez utóbbinak azért van nagy jelentősége, mert így több szakértőnek eljuttatható a tanulmány, valamint a lakosság is könnyebben hozzáfér.
Az ombudsman döntése megítélésünk szerint egyértelmű, mind a Felügyelőség , mind a cég részére. A Felügyelőség nem akadályozhatja a civil szervezetek Alkotmányban rögzített jogát a közérdekű adatok megismerésére, egy felelős cég feladata, pedig nem PR-tevékenység, hanem a valódi tájékoztatás.
Háttér:
A környezetvédő szervezetek, miután értesültek arról, hogy a cég benyújtotta a tervezett gyár környezeti hatástanulmányát, kérték a felügyelőséget, hogy a dokumentációt elektronikus formában kérje ki a cégtől. A Felügyelőség szóbeli tájékoztatása szerint azonban: „a Holcim vezetősége úgy döntött, hogy a hatástanulmányt elektronikus formában nem adja ki”. Ekkor, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, mint ügyfél kért egy példányt a hatástanulmányból. A Felügyelőség azonban levelében 100 forintos illetéket kért minden egyes lemásolt oldal után (1200 oldalas anyagról van szó), úgy hogy a közhasznú szervezeteket illetékmentesség illeti meg. A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnökségi tagja ezek után a Holcimtól is kérte a hatástanulmány digitális változatát, ám azt a cég továbbra sem hajlandó kiadni, hanem találkozót ajánlott ahol „betekinthetünk a dokumentumba” és ahol „tájékoztatni kívánnak”. Nyilvánvaló, hogy egy 1200 oldalas szakmai anyagot nem lehet egy találkozó során kielemezni. Különösen úgy nem, hogy a civil szervezetek szakértői az ország különböző egyetemeiről (Veszprémi Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem, stb.) először a teljes dokumentációt kívánják megismerni és nem a cég szóbeli véleményét.
Bővebb információ: http://www.cementgyar.fw.hu
Válaszúton Alapítvány, Szuhi Attila 30/563-7749
Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédelmi Egyesület, Holop István 30/690-0961