NYÍLT LEVÉL ESZTERGOM POLGÁRMESTERÉNEK

NYÍLT LEVÉL ESZTERGOM POLGÁRMESTERÉNEK

2008. 05. 05. 20:06

A Szent István Gimnázium igazgatói álláshelyére kiírt pályázatról április 30-ai ülésén a képviselő-testület - a polgármester indítványára - vita nélkül döntött. Ez késztetett levelem megírására: nem a személyem, az eljárás a figyelemre méltó.

A levél rövidített változatát május 3-án elküldtem a Hídlap főszerkesztőjének, az e-mailt az érintett gépén ma (5-én) 10:52-kor megjelenítették, választ - egyelőre - nem kaptam.

Tisztelt Polgármester Úr!

2008. április 30-án, a rendszerváltozás 18. évében a demokratikusan megválasztott képviselőkkel Ön demokratikusan megszavaztatja, hogy vita nélkül döntsenek a Szent István Gimnázium igazgatói álláshelyére kiírt pályázatról. S ezt Önnek a képviselő-testület SzMSz-e lehetővé teszi:

21. § (1) A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot valamennyi képviselő, napirendenként egy alkalommal – az Ötv., valamint jelen rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével – az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben tehet a határozathozatalig. (2) A javaslat ügyrendi jellegéről a polgármester dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

Ha jól értem, Ön mint képviselő javasolja a felszólalások korlátozását, majd Ön mint polgármester dönt a javaslat ügyrendi voltáról, s ezt a frakciója megszavazza. Ügyes. A másik pályázó - előzetes írásbeli bejelentését megváltoztatva – hozzájárul ahhoz, hogy ezt a napirendi pontot a testület nyílt ülés keretében tárgyalja, majd Ön a nyilvánosságból bohóctréfát űzve a nyílt ülésen lehetővé teszi, hogy bárki meghallgathassa az Ön előterjesztéshez fűzött szóbeli kommentárját. Mátyás király és az okos lány története cinikus felhangokkal. (Csak nem kételyek merültek fel Önben jelöltje helytállásával kapcsolatban?) Elfogadható eljárás-e egy demokráciában egy vezetői állásról vita nélkül dönteni?

Ön mindkét pályázatot olvasta, s némi önelégültséggel jegyzi meg, hogy nem sokan lehetnek ilyenek a testületben. Szép. A pályázatom április 4-én beadtam, a pályázati kiírásban nem volt benne, hogy a döntéshozók betekintéséhez nyilatkozatot kell csatolni. Evidensnek tartom, hogy joguk van a pályázatokat elolvasni, különben miről döntenek. De ha törvény írja elő ilyen nyilatkozat kötelezőségét, kinek a felelőssége a pályázati kiírás megfogalmazása? Ha a „betekinthetőségi nyilatkozat”-ot nem kérték, de szükséges, miért csak április 26-án, szombaton fél 12-kor küldi el az irodavezető (vagyis csak hétfőn - egy nappal az oktatási bizottsági, kettővel a testületi ülés előtt – kaphatják meg)? Kinek a felelőssége mindent megtenni a döntések szakszerű előkészítéséért?

Normális döntéshozatalnak tekinthető-e, hogy az Ön előterjesztésében egyetlen szó sem esik arról, hogy a pályázókat az oktatási bizottság meghallgatta, a pályázatokról szavaztak, a szavazati arány mindkét pályázó esetében 3:3:1 volt? A képviselő-testület SzMSz-e szerint az illetékes bizottság elnöke a vita előtt 3 percben ismertetheti a bizottság álláspontját. Igaz, itt nem volt „vita előtt” - nincs ismertetés sem. Az előterjesztésben szerepel, hogy az iskolaszék, a szülői közösség, a DÖK mellettem áll ki, a tantestület 96, az alkalmazotti közösség 97%-os arányban engem támogat, de a nyilvános ülésen ez sem hangzik el. A pályázatokat egyébként a közoktatási törvény szerint is, a testület SzMSz-e szerint is külső szakértővel véleményeztetni lehet. Erre ugye semmi szükség, hiszen Önnek ez esetben egyedül a saját véleménye számít – s frakciója mindezt fenntartás nélkül elfogadja.

Ön valóban azt hiszi, hogy politikusi érdekeit az szolgálja, ha politikai megbízottja alá tolja az igazgatói széket? (Tekintélye nem kívülről, nem a hivataltól lesz valakinek…) Valóban azt hiszi, hogy az iskolában akkor lesz az Ön által kívánatosnak tartott rend, ha az igazgató az Ön meghosszabbított kezeként működik? Önt láthatóan zavarja, hogy a tantestület gondolkodó, szuverén értelmiségiekből áll – úgy látszik, alattvalókat szeretne látni. Ön politikai kérdést csinál az intézményvezetésből: a városon kívül (ha már belül nem talált) kerestetett saját pártja bázisán megfelelő jelöltet, akinek legfontosabb jellemzője éppen pártkötődése. De az iskola politikailag semleges terep! Egy percig sem gondolkodott el azon a tényen, hogy a gimnázium különböző világnézetű, különböző pártszimpátiával jellemezhető vagy akár apolitikus tanárai egyetlen kivételtől eltekintve mellém álltak? Nem akarja észrevenni, hogy az Ön szempontja politikai, a tantestületé szakmai? Az igazgatói állást nem egy pártszervezet élén kell betölteni. Joga van Önnek becsempészni az iskola falai közé a politikát?

Önnek mint városvezetőnek nem az az érdeke, hogy az iskoláról a nyilvánosság csak oktatási ügyekben halljon? Ehhez azonban az érintetteknek tisztában kellene lenniük legalább működésük középtávú feltételeivel. A városnak azonban nincs elfogadott önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve – törvény írja elő, hogy legyen. Mulasztásos törvénysértés? Az iskola véleményezésre jogosult szervei 2007 novemberében bíráltak el egy a 2007-2010-es időszakra szóló, szakértő által készített, meglehetősen vázlatos elképzelést – ez a testület elé tudomásom szerint azóta sem került. Ebből következően az István jövőjével kapcsolatban néhány éves távlatban sem tudható biztosan semmi. Ez felelős fenntartói magatartás? Ön az ősz folyamán többször vádolta a gimnázium vezetését bizonytalanság szításával. A bizonytalanság érzetét Ön tartja fenn Polgármester Úr. Tart a nyilvánosságtól, attól, hogy a döntés-előkészítésbe bevonja az iskolahasználókat? Csak nem takargatnivalója van az iskola jövőjével kapcsolatban? Az iskola nem akar huzakodni a fenntartóval, a tantestület a munkáját akarja végezni – de az iskolahasználóknak joguk van az őket érintő tervekről időben értesülni.

Az előterjesztés indoklásában Ön emlékeztetett, hogy januárban közvetítőkön keresztül egyszer már felajánlotta nekem a posztot. Ön komolyan gondolja, hogy ajánlata elfogadható volt? Néhány hónappal azelőtt ugyanezt az ajánlatot tette Barsi Évának. Van oka Önnek bennünket tisztességtelennek gondolni? Vagy az Ön elvei szerint nem tisztességtelenség egy alkalmas pályázó jó pályázata mellett beslisszanni a kiskapun? Az ajánlattétel idején Barsi Éva még az oktatási bizottság előtt sem volt, de Ön már másik jelöltet keresett. Vagy annyira ostobáknak látszunk, hogy nem látunk át a szitán? Barsi is alkalmas, én is – csak nem 5 évre vagy nem akkor, amikor pályázunk. Talán inkább arról van szó, hogy a Szent István Gimnáziumban bárki lehet inkább igazgató - kívülről, mint valaki - belülről.

Ön kitalált egy speciális esztergomi megoldást: az egyéves igazgatói megbízás intézményét. „Ez az egy év általában elegendő arra, hogy az új vezető – a pedagógiai-szakmai alkalmassága mellett – vezetői alkalmasságát bizonyítsa” – áll az előterjesztésben. Önt nem zavarja, hogy ilyen nincs, igazgatói megbízás 5 vagy 10 évre adható, de bármikor visszavonható. Ön tulajdonképpen bevezeti a próbaidő fogalmát (bár a szót nem mondja ki) – ilyet sem a közoktatási törvény, sem a Kjt. nem ismer. Egyéves megbízás csak a pályázat eredménytelensége esetén és csak az intézmény tanárának adható. Ön tartani akarja a januárban adott szavát, de a törvény megköti a kezét (a hivatal jogászai nyilván megkapták a parancsot: ’ezt akarom, okoskodjátok ki a megoldást’ – a törvények megkerülési lehetőségeinek ismeretéért igazán kár elvégezni a jogi egyetemet, de ez legyen az ő keresztjük). Aztán előterjesztésében Ön idézi a jogszabályokat, majd jön a hihetetlen kreativitással megtalált megoldás: eredményes a pályázat, ötéves megbízást kap a jelölt, majd „kinevezésével létrejött jogviszonya hatályának beálltát követően haladéktalanul adja be az igazgatói megbízásról való lemondását 2009. július 31-ei hatállyal”. Én úgy tudom, hogy jogállamban élek. Csak szánni tudom azt, akinek ez elfogadható, mert annyira igazgató akar lenni.

És mi van még a tarsolyában, Polgármester Úr? Nem gondolja, hogy az intézmény jövőjével kapcsolatban nem illene titkolózni? Nem gondolja, hogy kötelessége az iskolahasználók tudomására hozni, hogy mit jelent a szavazás előtt többször hangoztatott „átmeneti állapot” kifejezés? Nem gondolja, hogy a szülőknek, gyerekeknek, tanároknak joguk van az információkhoz, sőt: a párbeszédhez? Nem gondolja, hogy a fenntartó felelőssége erre is kiterjed?

Esztergom, 2008. május 3.

Tisztelettel: Zara Melinda

Eredeti méret

2008. 05. 19. 12:51

Azt hiszem, ezek után csabit sem fogjuk itt olvasni.

Hacsak meg nem magyarázza majd, hogy mi félreértelmezzük ezeket a régi beírásait ;)

Vagy esetleg újabb nicknéven nem regisztál...

2008. 05. 19. 10:49

a témához kapcsolódóan van egy még jobb válasz:

"Szóval kiegészítésül néhány dolgot had ajánljak a politikusurak figyelmébe:

Mi halandók általában pontosan tudjuk, hogy mik az érdekeink, hogyan szeretnénk élni hitvány kis életünket. Elhihetitek: egy politikusra sincs szükség ahhoz, hogy ezt tudjuk.

Rátok azért van szükség, mert nem lehet minden kérdésben népszavazást tartani. Tehát megbízunk benneteket azért, hogy az érdekeinket képviseljétek a többi halandó érdekével szemben ha kell. Azokat az érdekeket, amiket MI annak tartunk! Nem pedig azt, amiről ti úgy gondoljátok, hogy nekünk úgy jobb lesz. Jobb, ha tudjátok: nincs birtokotokban a mindentudás diplomája. Tessék megkérdezni minket, és mi majd elmondjuk, hogy mi az óhajunk! És nektek kutya kötelességetek ezen nép óhaj szerint szavazni! Nem párt érdeket, nem pártvezér érdeket, nem saját érdeketeket szemelőt tartva, hanem úgy, ahogy mi, a NÉP akarjuk!

Mert ha nem így történik, annak előbb-utóbb mindannyian megisszuk a levét."

www.szeretgom.hu

2008. 05. 19. 10:06

"Ezek szerint máshol is jellemző: a szülők bele akarnak szólni olyan dolgokba, melyről nem rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy felelős döntést hozzanak.

Nekem itt egy egyesek által talán trágárnak tűnő gondolat jut eszembe: Sokan szeretnék más f@szával verni a csalánt. Az ellenzék majd jól megmondja hogy mi legyen, a vezetés meg viheti a balhét."

Erre és az egész témára az egyik legjobb választ te magad adtad meg, nem is tehetek mást, mint azt, hogy idézem:

"Tudod Mimó én úgy vagyok vele, hogy a választott képviselők jobban tennék, ha a választóik akaratát képviselnék. E tekintetben tanulhatnának a legutolsó népszavazásból, amikor a nép elküldte a miniszterelnököt a pi.... Szóval nem kellene a fejünk felett intézkedni. Még a végén ők is le lesznek küldve. "

www.szeretgom.hu

2008. 05. 19. 9:32

Hogyan "verődik szét" az iskola?

Eddigi válaszok: "Az iskola szétverése abban nyilvánul meg, hogy a mai napig ugyan az a helyzet, mint egy évvel ezelőtt volt: az iskola sorsa bizonytalan." "...Az új igazgató pedig nagyszerű partner ebben."


------------------------------- "Csak várjunk egy két évet. És ha mégis nekünk lesz igazunk...."


--------------------------------- " Magában az egész folyamatban. Továbbá abban, hogy mind a mai napig az önkormányzat saját ígéreteit be nem tartva, nem döntött az iskola végső elhelyezéséről!"

Fenti ténykijelentések alapján megkövetek mindenkit. Kurnász tényleg alkalmatlan. Kinevezését követően nem változott meg azonnal az iskola helyzete, a testület nem döntött már másnap a suli sorsáról, és két év után kiderül, ami most is nyilvánvaló.

Igazatok van! Kurnász azonnal mondjon le!

De most komolyan! Tényleg senki nem tud érveket? Vagy nem vettem észre valamit a felsorolásban? (ez esetben bocs! sietnem kell. MEgyek dolgozni.)

2008. 05. 17. 9:32

Ezek szerint máshol is jellemző: a szülők bele akarnak szólni olyan dolgokba, melyről nem rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy felelős döntést hozzanak.

Ez a demokrácia dolog ez már csak ilyen...

Törölt felhasználó

2008. 05. 16. 22:01

Öreg bácsi színházban, az Othellón, az első sorban. Kilenc óra körül már nem bírja tovább és felszól a színpadra a Jágót játszónak:
- Te, Szíííííííínész! Hét óta figyellek; nagy g(önmoderálva) vagy!

Törölt felhasználó

2008. 05. 16. 21:56

Ezek szerint máshol is jellemző: a szülők bele akarnak szólni olyan dolgokba, melyről nem rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy felelős döntést hozzanak.

Nekem itt egy egyesek által talán trágárnak tűnő gondolat jut eszembe: Sokan szeretnék más f@szával verni a csalánt. Az ellenzék majd jól megmondja hogy mi legyen, a vezetés meg viheti a balhét.

Törölt felhasználó

2008. 05. 16. 12:10

www.dunatv.hu :

A magyar oktatási központ igazgatójáért tüntettek Eszéken

Mintegy kétszáz szülő tüntetett a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ előtt Eszéken csütörtökön, kifogásolva a horvát oktatási minisztériumnak az új iskolaigazgató személyére vonatkozó döntését.

Tiltakozunk a szaktárca önhatalmú döntése ellen. Azt akarjuk, hogy a minisztérium változtassa meg döntését, az eddigi gyakorlat szerint az iskolaszék javaslata alapján nevezze ki az igazgatót, ellenkező esetben kivesszük gyermekeinket az iskolából - mondta a szülői tanács elnöke.

Ismerős a helyzet...

2008. 05. 08. 23:13

objektív... aha!

Eredeti méret

2008. 05. 08. 23:10

Annak idején Csomor úr helyreigazítását sem hozták le...

2008. 05. 08. 23:05

kifejtették miért nem?

2008. 05. 08. 23:03

Igen, nem jelenik meg.

Eredeti méret

2008. 05. 08. 22:47

A levél rövidített változatát május 3-án elküldtem a Hídlap főszerkesztőjének, az e-mailt az érintett gépén ma (5-én) 10:52-kor megjelenítették, választ - egyelőre - nem kaptam.

Lehet, hogy csak nekem kerülte el a figyelmemet, de nem tudom, kaptál-e azóta választ?

2008. 05. 08. 21:38

Köszönöm, hogy aggódik értem. Nekem "az iskola új vezetője" a főnököm, neki pedig a polgármester. Döntés - még egyszer : nem a "mit"-ről, hanem a "hogyan"-ról írtam. Egyébként tanítok, mint eddig. Valószínűségszámítással nem foglalkozom. Jogállamban élek.

2008. 05. 08. 21:21

1, Örülök, hogy nem érez sértődöttséget, bár a levele alapján nekem az volt az érzésem, hogy de 2, A nyílt levél a polgármesternek szerintem = levél a főnöknek

Kedves Melinda! Nem szeretném megbántani! Egyszerűen csak nem értem! Miért nem fogadja el egyszerűen a döntést ? Nekem nincs szerencsém Önt személyesen ismerni, azonban abból, hogy munkatársai, diákjai egyöntetűen kiállnak Ön mellett számomra azt bizonyítja, hogy kiváló pedagógus.

Ugyanakkor ez a levél akár oda is vezethet, hogy az iskola új vezetője megválik Öntől. Vagy esetleg Ön válik meg az iskolától? Szerintem egyik eset sem kívánatos, viszont valószínű.

2008. 05. 08. 20:33

1. Nem vagyok sértődött (a sértődöttség egyébként sem univerzális magyarázat).

2. Nem levelezgetek a főnökömmel (mielőtt valamit állít, javaslom: tájékozódjon).

3. "nem gondolom, hogy egy igazgató választás miatt feléül kellene bírálnunk a Magyar Köztársaság törvényeit" - tökéletesen egyetértek.

4. "mit KELL döntenie " - levelem nem a "mit"-ről, hanem a "hogyan"-ról szól. :)

Törölt felhasználó

2008. 05. 08. 18:31

Ha valakit 3-4% támogat, akkor az lenne a minimum, hogy elgondolkodik. Kurnász nem tette.

2008. 05. 08. 18:29

Szerinted az semmit nem jelent, ha az iskolahasználók (diákok, szülők, tanárok) egyértelműen kiállnak valaki mellett? Nem véletlen, hogy a pályázat elbírálásába eddig még soha nem vontak be szakértőt...

2008. 05. 08. 18:24

Egy kicsit mintha tényleg elkanyarodtunk volna az eredeti témától. Én megértem, hogy Z.M. sértődött, és levelezget a főnökével. Ha ezt az én beosztottam tenné, már csak ex beosztott lenne. De nem gondolom, hogy egy igazgató választás miatt feléül kellene bírálnunk a Magyar Köztársaság törvényeit. Vagy birtokunkban van az Egyetemes Tudás? Mindent jobban tudunk? Majd mi megmondjuk, hogy mit KELL döntenie a polgármesternek?

2008. 05. 08. 12:55

Ez vajon nem személyeskedés?

Inkább tényállítás. Amennyiben rágalom, Meggyes Tamás feljelentést tehet. Akkor jön a rendőrség hozzám, elkérik a hozzászóló adatait, amit én ki is adok nekik a nyomozás érdekében.

De mi nem vagyunk hatóság. Ha valaki jelzi, hogy nem tetszik neki valami, és azt éppen olvasom, és egyetértek azzal, hogy stílustalan és megsérti a Moderálási alapelvek valamelyik pontját, akkor történhet moderáció. Meggyes Tamás például nem regisztrált a szeretgomon - így az 5-ös pont egyáltalán nem vonatkozik rá... Ennek ellenére az eredeti hozzászólásban odalent kihalványítottam az ominózus mondatrészt.

Egyébként ajánlom figyelmedbe az alábbi AB határozatot:

36/1994. (VI. 24.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Tersztyánszky Ödön és dr. Zlinszky János alkotmánybírók különvéleményével -, meghozta a következő

határozatot.

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy nem ellentétes az Alkotmánnyal a hatóság vagy a hivatalos személy becsületének vagy jó hírnevének büntetőjogi védelme. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre azonban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 232. §-a alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

3. A Btk. 179. és 180. §-ainak alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által alkotmányosan védett, így nem büntethető véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel és intézményekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb legyen, mint más személyeknél.

A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minőségére tekintettel tett -, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető; a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata pedig csak akkor büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján reá irányadó szabályok szerint - az adott állítás tárgyára, a közlés eszközére és címzettjeire tekintettel - elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.