1. Hír

Mivel Esztergomban az is gyakorlat, hogy szinte minden, a várost érintő fontos ügyet zárt ülésnek nyilvánítanak, ezért régóta tartó vita alakult ki az ellenzéki képviselők, és a polgármester között.

Három évvel ezelőtt a város állásfoglalást kért az adatvédelmi biztostól ez ügyben, aki a válaszát el is küldte. (olvasható az abiweb.obh.hu )

Meggyes Tamás, a három évvel ezelőtti állásfoglalásra hivatkozva újra levelet írt a képviselőknek, melyben többek között azt kéri, hogy a zárt ülés előterjesztéseit szíveskedjenek visszaadni a hivatalnak.

Nyíri Attila képviselő válaszát, melyet átadott Meggyes Tamásnak eljuttatta a egominfo.hu szerkesztőségébe is. A levelet szó szerint közöljük.

Meggyes Tamás polgármester részére

Tisztelt Polgármester úr!

A 2008. január 31.-én kelt, képviselőkhöz írt levelére az alábbiakban reagálnék.

Levele olvastán az a meglátásom, hogy Ön egyoldalúan értelmezi Dr. Péterfalvi Attila 2005. január 17-én kelt állásfoglalását.

Áttanulmányozva az adatvédelmi biztos állásfoglalását, több dolgot szeretnék az Ön figyelmébe ajánlani.

„Az Ötv. 17. §-ának (3) bekezdése szerint „a választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.” Az adatvédelmi biztos töretlen gyakorlata szerint a zárt tárgyalás tartása nem jelenthet hivatkozási alapot arra, hogy a tárgyaláson meghozott döntést is elzárják a nyilvánosság elől. A törvény hivatkozott szabálya ezt teszi egyértelművé.” (Péterfalvi Attila állásfoglalása)

Az Ötv.) 12. §-ának (4)-(5) bekezdése szerint:

A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a zárt tárgyalás elrendelésének két feltétele van: – a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, – a képviselő-testület minősített többséggel dönt a zárt tárgyalásról.

A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogot sérti, ha a képviselő-testület az említett feltételek bármelyikének hiányában zárt ülést rendel el. Másik oldalról, ha a képviselő-testület a zárt ülés kérdésében a szavazást elmulasztja, az ülés adott része nem tekinthető zárt ülésnek, és azt utólag sem lehet annak minősíteni.

Megítélésem szerint az esztergomi Képviselő-testület az esetek nagy részében nem indokoltan rendeli el a zárt ülés tartását, és ezzel a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogot sérti meg.

Péterfalvi Attila állásfoglalása szerint:

„…..biztosítani kell a nyilvánosságot az önkormányzati képviselők, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során hozott határozatok közül azoknak, amelyek a képviselő mandátumára kihatással vannak. Hasonlóképpen nyilvánosak azok a határozatok, amelyek a képviselő-testület kinevezési, választási jogkörébe tartozó személyek – külön törvény szerinti – nyilvános adatait tartalmazzák.

A vagyonnal történő gazdálkodás, a pályázatok elbírálása során az Ötv-n kívül figyelembe kell venni egyéb törvényeket is.

Az Avtv. 19. § (1) bekezdése ezzel kapcsolatban kimondja:

„Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben, így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.”

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (2)-(3) bekezdései szerint:

„(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”

Tisztelt Polgármester Úr!

A zárt ülés előterjesztéseinek, dokumentumainak visszaszolgáltatásáról az adatvédelmi biztos az Ön által hivatkozott állásfoglalásában a következőket mondja:

„Adatvédelmi szempontból örvendetes, ha a zárt ülésre készült előterjesztéseket a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülés résztvevői az érdemi döntést követően visszaszolgáltatják. Erre azonban nem kötelezhetőek, szabadon mérlegelhetik, hogy a kérésnek eleget tesznek-e. Helyesnek tartom, ha a polgármester figyelmezteti az ülés résztvevőit az ügyben elhangzott információk bizalmas kezelésére, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. „

Összegezve:

Független szakértői felülvizsgálatot kérek annak megállapítására, hogy az elmúlt egy évben a zárt ülésen tárgyalt előterjesztések mindegyike megfelelt-e a zárt ülésen tárgyalandó kritériumnak.

Felhívnám a figyelmét, hogy az adatvédelmi biztos egyértelműen kimondja, hogy az előterjesztések visszaszolgáltatására nem kötelezhetőek a képviselők.

Mindezekhez kapcsolódva kérem biztosítani ama - az önkormányzati törvény által biztosított képviselői - jogomat is, hogy az előterjesztéseket a testületi ülést megelőzően úgy kapjam meg, hogy módomban álljon azt áttanulmányozni, és ezáltal felelősen dönteni. Érvényes ez a zárt ülés előterjesztéseire is.

Esztergom 2008. február 13.

Tisztelettel

Nyíri Attila önkormányzati képviselő MSZP

Forrás: egominfo.hu