<p>Hild József, a klasszicizmus korának egyik legjelentősebb építésze 140 évvel ezelőtt, 1867. március 6-án hunyt el. Az általa tervezett épületek többsége Budapest arculatát formálják, de az Ister-Granum Eurorégió számára is fontos ez az évforduló, hiszen az esztergomi Bazilika építése befejező szakaszának munkálatai is az ő nevéhez fűződnek.</p>
Nem véletlen tehát, hogy a nagy építész tiszteletére rendezett kétnapos konferencia második része Esztergomban, a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központban került megrendezésre, 2007. március 2-án. Az egybegyűlteket Mészáros Lajos, a Szent Adalbert-konferenciaközpont általános igazgatója köszöntötte, majd Németh József, Esztergom alpolgármesterének üdvözlő szavai következtek. Az első előadó Pattantyús Ábrahám Barna, a Műegyetem professzora volt, aki Hild Józsefről, mint a kupolák építőjéről beszélt. Elmondta, hogy nagy valószínűséggel a történelmi Magyarország területén található épületkupolák felét ő építette, bár erről csak sejtéseink lehetnek, mert pontos adatok nem maradtak fenn. Esztergom számára természetesen elsősorban a Bazilika és a Nagyszeminárium bír különös jelentőséggel, hiszen e két épület, felépülésük óta, nagyban meghatározzák a városképet.
Előadásában főleg a kupolaépítés problematikus részeire hívta föl a figyelmet.
Hegedűs András, az Esztergomi Prímási Levéltár igazgatója megpróbált újabb, ezidáig ismeretlen adatokkal szolgálni a Bazilika építésével kapcsolatban. Elmondta, hogy a Főszékesegyház építésével kapcsolatos teljes levéltári anyag szakszerű, tudományos áttanulmányozása a maig napig várat magára. Hatalmas mennyiségű levéltári anyagról van ugyanis szó, amit csak nagy türelemmel és szakmai elhivatottsággal lehet majd rendszerezni. Az azonban biztos, hogy a Bazilika építését ismertető, majdan elkészülő monográfia semmiképpen sem készülhet el előbb, mintsem ez a bizonyos levéltári anyag áttanulmányozásra és feldolgozásra nem kerül.
Forrás: http://www.parkany.sk