Az elmúlt évszázad viharai által elszakított határ menti térségek szempontjából a hálózati kapcsolatok újjáépítésénél többről van szó: ezek az utak, hidak, vasútvonalak mindig gazdasági és területfejlesztési jelentőségűek.

A 2007-ben alapított Hét Határ Önkormányzati Szövetség egyik legfőbb célkitűzése, hogy a kettős perifériának számító határ menti térségek felzárkózásához szakmai és politikai segítséget nyújtson. Ennek megfelelően rendeztük meg 2007. december 14-én első konferenciánkat a Szeged–Temesvár, illetve a Nagyvárad–Fiume vasút ügyében, és február 1-jén a másodikat az Ipoly-hidak, valamint az Ipoly-völgyi vasút újjáépítése tárgyában.

Az ipolysági konferencián jelen volt és előadást tartott Alejandro Checchi Lang úr, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának a magyar nemzeti fejlesztési tervért is felelős igazgatója, valamint Colin Wolfe úr, ugyanezen igazgatóság területi együttműködésekért felelős osztályvezetője, aki egyébként Magyarország csatlakozási folyamatában is kulcsszerepet játszott.

Checchi Lang úr felhívta a figyelmet arra, hogy a hídépítés önmagában nem lehet cél: minden európai forrásból megvalósított infrastruktúrafejlesztés esetén bizonyítani kell a gazdasági, térségfejlesztési hatásokat. Ezért a legfontosabb feladat az elmaradott térség egészét érintő, átfogó fejlesztési stratégiai dokumentum összeállítása. Ebben a stratégiában kell kijelölni a hiányzó hidak szerepét. A magyar és szlovák ügyekért felelős igazgató a térségben Salgótarjánt látja olyan potenciállal rendelkező településnek, amely ennek a fejlesztési munkának a koordinátora lehet.

Colin Wolfe előadásában a lehetséges forrásokról beszélt. E tekintetben az Európai Területi Együttműködés Operatív Program magyar–szlovák alapjának 2.4-es prioritása jöhet szóba, ahol a határfolyókon történő átkelési lehetőségek javítására lehet pályázni. Ugyancsak javasolta az EGTC-rendelet alkalmazását, amely éppen az ilyen fejlesztési projektek megvalósítását segíti. Ugyanezekre a megoldásokra hívta fel a figyelmet Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója is, aki a konkrét hídépítések financiális hátteréről, azon belül is a májusra várható ETEOP-kiírásról tartott előadást. A pályázatok elkészítéséhez kapcsolódóan a főtanácsadó konkrét javaslatokat is megfogalmazott.

Az EGTC-k megalapításával kapcsolatban Bauer Edit szlovákiai európai parlamenti képviselő asszony is felhívta köszöntőjében a figyelmet a március 1-jével kínálkozó lehetőségekre, hiszen a magyar után a napokban a szlovák parlament is elfogadja a vonatkozó törvényt.

A konferenciára meghívást kapott a két ország közlekedési minisztere is, ők azonban csak szakértőik útján képviseltették magukat. Ajtay Szilárd (GKM) bejelentését taps kísérte, miszerint a Szécsény melletti pösténypusztai híd újjáépítéséhez szükséges idei összeget a 2008-as magyar költségvetésbe sikerült beépíteni. A tavaly novemberben aláírt külügyminiszteri szerződésben szereplő két híd egyikének építése tehát megkezdődhet. Mint Molnár Katalin, a szlovákiai Bussa község polgármestere, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke elmondta, az ETEOP kiírásra pályázatot nyújtanak be, és ha nyernek, akkor a magyar költségvetésben szereplő összeg részben kiváltható lesz. A pályázat benyújtásának ma gyakorlatilag egyetlen akadálya van: a híd üzemeltetésével járó feladatokat Besztercebánya megyének át kellene vennie a szlovák államtól. Ez a feladatátadás folyamatban van.

Elgondolkodtató viszont, hogy a szlovák közlekedési minisztérium szakértője, Marian Viazanko a párkányi televíziónak a helyszínen adott interjújában egyértelművé tette, hogy a szlovák kormány a térségben 2010-ig semmiféle fejlesztést nem tervez.

Az mindenesetre nagy eredménynek számít, hogy a 90-es évek közepén indult lobbitevékenység eredményeként két híd újjáépítésére legalább az esély megvan. A konferencián Kiss Károly teamvezető ismertette a Főmterv által 2003–2004-ben elkészített vizsgálat eredményeit. A Hajós Bence hídmérnök által feltárt 47 egykori Ipoly-híd közül a tanulmány 29-et talált visszaállíthatónak, és konkrétan 11 híd (egészen pontosan 10 híd és a Visk–Tésa közötti közút) újjáépítésére tett javaslatot. Mint a jelenlévő tervező cégek, intézmények képviselőitől megtudhattuk, a 11 projekt közül szinte mindegyikhez elkészült a tervdokumentáció, több ezek közül az engedélyezési szakaszba jutott. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő, az önkormányzati szövetség elnöke zárszavában felhívta a figyelmet, hogy számos igen nagy költségvetésű projekthez képest az Ipoly-völgy újjáélesztése ezen hidak újjáépítésével töredék összegből megoldható volna, miközben ezen beruházások gazdasági, turisztikai és főként lélektani hatása jóval nagyobb, mint több megaprojekté.

A konferencián több felszólaló (többek között Medvácz Lajos Balassagyarmat polgármestere, a társrendező Ipoly-Ipeľ Eurorégió elnöke és Lőwy János Ipolyság polgármestere) is kiemelte az Ipoly-hidak lélektani hatását, amely a ma még szunnyadóban lévő térségfejlesztési szándékok ébredése szempontjából volna nagyon fontos.

A jelenlévő brüsszeli szakértők érdekes módon nem is a konferencia fő témájában látnak esélyt a gyors beavatkozásra. A rendezvény záró szekciójában az Ipoly-völgyi vasút sorsa került szóba. Elsőként dr. Serfőző András (az Ipoly-hidak vegyesbizottság társelnöke), majd Wollent József (az ipolysági régiófejlesztési ügynökség igazgatója) beszélt a vasútvonal makrotérségi vonatkozásairól. Az egykori Párkány–Losonc vonalból mindössze 6,3 km hiányzik. Serfőző András ezt a 6,3 km-t a kelet–nyugati, Wollent József az észak–déli szállítási kapcsolatok szempontjából tekintette kulcsfontosságúnak. A Zólyom–Vác vonal újjáépítésére vonatkozóan az ezredfordulón szakértői vizsgálat is készült, amely kimutatta, hogy (akkori áron) mintegy 17 millió eurós beruházással magas színvonalú szolgáltatások biztosítására képes vonal alakítható ki. Checchi Lang úr a konferenciát követő állófogadáson érthetetlennek mondta, miért nem épül meg a kérdéses szakasz, és arra bíztatta a jelenlévőket, hogy tegyenek lépéseket a nyúlfarknyi vasútvonal újjáépítésére.

A konferencia utolsó előadását Fodor Illés, a Kisvasutak Baráti körének alelnöke tartotta a nagybörzsönyi kisvasútról, amelynek fejlesztése napirenden van. Tavasztól Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta, valamint Szob és Márianosztra között lehet utazni a vonalon. A két szakasz összekötésén túl tervezik a Nagybörzsöny és a szlovákiai Ipolypásztó közötti egykori vasúti szakasz újjáépítését is, ami a térség különleges turisztikai látványossága lehetne.

Mint Becsey Zsolt zárszavában kiemelte: az Ipoly-völgyi hidak újjáépítéséhez megvan a szakértői háttér, megvan a civil oldali kezdeményezés ereje is, volna ambíció a hidak újjáépítésére, amihez most az anyagi források is részben biztosíthatóak. A politikai szándék nem elég erős. Ezért Molnár Katalin felhívásához csatlakozva a Hét Határ Önkormányzati Szövetség kezdeményezi a két ország közlekedési tárcáinál és az Európai Bizottságnál az Ipoly-hidak közös projektcsomagként történő kezelését, valamint a hidakhoz kapcsolódó, átfogó térségfejlesztési stratégiai program elkészítését.

A konferencia előadásai elérhetőek a www.istergranum.hu oldalon.