Eltűnt akták, pénzügyi szabálytalanságok, az eljárás közben százával elévült bűncselekmények. Mint napjainkra kiderült, ilyen és ehhez hasonló események kísérték az elmúlt évtizedben azon megye több bíróságának a működését, amelynek elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg 2007. augusztus 20-án a Parlamentben.

Kántorné Burus Zsuzsannát 1998 októberében nevezte ki a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökévé az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). A harmadik hatalmi ágnak ez a tíz bíróból és öt külső szakemberből álló önigazgató testülete nem kevesebb mint 130 év után vette át a kormánytól a bíróságok igazgatását 1997 decemberében. Az OIT által az elsők közt kinevezett Kántorné eddigi teljesítménye óhatatlanul sokat elárul a Magyarországon talán legkevésbé átlátható módon működő alkotmányos intézmény működéséről is.

Az 1973 óta polgári bíróként tevékenykedő elnökre kétségkívül nehéz örökség várt. Olyannyira, hogy kinevezése után pár héttel az OIT már ténymegállapító vizsgálatot rendelt el a megyében, amelynek két városi bíróságán (Esztergom, Tatabánya) tetemes hátralék halmozódott fel. A helyzet 1999 elejére annyira kritikussá vált, hogy a restancia feldolgozása érdekében több fővárosi bírót kellett bevetni az észak-dunántúli körzetben. A kívülről megsegített helyi ítészeknek azonban egy év alatt sem sikerült felvenniük a megfelelő tempót: miközben a megye törvényházaiba összesen 4151 új ügy irata futott be, nekik 3727 aktát sikerült lezárniuk (a kirendelt kollégák nélkül tehát még tovább nőtt volna a lemaradás). A vizsgálatok azt állapították meg, hogy Komárom-Esztergom megye voltaképpen elegendő bírói státusszal rendelkezik, a körzetben azonban szokatlanul nagy méreteket öltött a fluktuáció.

A cikk további része a HVG Online oldalain olvasható.