<p>Hivatalosan is levelező tagjai közé fogadta tegnap Erdő Péter bíborost a Magyar Tudományos Akadémia. Az erről szóló oklevelet Vizi E. Szilveszter elnök adta át, miután a bíboros megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét.</p>
Erdő Péter lapunknak elmondta, hogy a keresztény hitnek a teljes valóság ismeretén kell alapulnia.
A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban címmel Erdő Péter bíboros megtartotta székfoglaló előadását tegnap a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Bevezetőjében utalt arra, hogy napjainkban folyamatosan újabb helyzetek kívánják meg az egyháztól az erkölcsi minősítést. Jogtörténeti előadásában ezt a kérdést a régmúlt példáján mutatta be, nevezetesen a középkori egyház a korabeli hadászati fejlesztésekre adott reakcióin. Mint elhangzott, a fő kérdés minden esetben a háború igazságossága volt a középkorban is.
Az eseményen részt vett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Schweitzer József volt főrabbi, valamint több püspök is. Vizi E. Szilveszter a Magyar Hírlapnak elmondta: Erdő Péter tagságával az MTA visszatért a kezdetekhez, ahhoz a tradícióhoz, amely csaknem kétszáz éven át jellemezte. "Ballagi Mórtól Jedlik Ányoson keresztül Prohászka Ottokárig világhírű egyházi tudósok voltak az Akadémia tagjai" - mondta az MTA elnöke.
"A keresztény hit nem valamiféle világtól távoli dolog, hanem a létező valóság legteljesebb horizontja. Az egyháznak vállalnia kell a tudománnyal való párbeszédet, ennek pedig az Akadémia kiváló színhelye lehet" - mondta lapunknak Erdő Péter bíboros az előadás után. Hozzátette: sok évszázados tanulság, hogy a jogot és az erkölcsöt ma sem lehet szétválasztani. A bíboros hangsúlyozta, hogy nem teológusként, hanem jogtudósként fogadta tagjává a Magyar Tudományos Akadémia gazdaság- és jogtudományok osztálya. Mint mondta, a jogtudomány a mindenkori társadalmi valóságról szól, az élet és halál kérdéseit boncolgatja. "Ma óriási kérdés - mondta Erdő Péter -, hogy mit tehet a társadalom például a tömegpusztító fegyverekkel szemben."
(Magyar Hírlap)