Hány éves a háromszázhúsz éves Szent István Gimnázium?
2007. nov. 20.

<p>Sajnálatos módon egyesek újra kétségbe vonták a Szent István Gimnázium 320 éves mivoltát. Számukra ajánlom ezt a rövid összefoglalót a "320, usque 10 éves" iskoláról.</p>

Hány éves a háromszázhúsz éves Szent István Gimnázium?

2007.09.29-én a Szent István Gimnázium melletti szimpátiatüntetésen elhangzott beszéd összefoglalása

Természetesen háromszázhúsz! Annak ellenére, hogy ezt a közelmúltban tartott esztergomi önkormányzati ülésen kétségbe vonták. Forráshivatkozás nélkül azt állították, hogy az intézet nem az egykori bencés gimnázium jogutódja, hanem a 19. században alapított – az államosítás idején Szent Imre gimnázium nevet viselő – tanintézet örököseinek tarthatjuk magunkat.

Azt nagyon szomorúnak tartom, hogy egy nagy történelmi múlttal rendelkező városban a polgármesterrel egyetértő tizenkét városatya közül senki nem kísérelte meg a helyszínen korrigálni ezt a művelődéstörténeti tévedést! Óhatatlanul felvetődik a kérdés; vajon milyen érdek húzódik meg e mögött a történelemhamisítási szándék mögött? Gondolhatunk arra is, hogy ha nem igaz a 320 éves múltunk, ill. az, hogy nem mi vagyunk az államosított bencés gimn. jogutódja, akkor érthetővé válna annak a kérésünknek a figyelmen kívülhagyása, hogy költözhessünk vissza az iskola eredeti épületébe, a mai „Bottyán” épületbe, amit félévszázaddal ezelőtt elhagyni kényszerültünk. Másfelől többször szembesültünk olyan vádakkal is, hogy több száz éves múltunkra hivatkozva egy hamis mítoszt teremtettünk azzal a szándékkal, hogy megkülönböztetett, indokolatlan előnyökkel járó figyelmet kényszerítsünk ki. Soha nem szándékoztunk a három évszázados múltunkból „megélni”. Tisztességgel végzett munkánk eredménye éppen elég arra, hogy büszkék lehessünk rá. Az esztergomi istvános véndiákok jó megtalálhatók nemcsak a megbízható ismeretekkel rendelkező jó szakemberek soraiban, hanem magas közjogi méltóságokban, egyetemi katedrán, a nemzetközi tudományos életben, az olimpiai bajnokok között egyaránt. Egy országosan ismert fizika-tantárgytörténeti gyűjtemény gondozói vagyunk, de sokszor mondtuk és leírtuk, hogy Kühn Rajmond bencés szerzetes tanár és az őt követő nagyszerű tanáregyéniségek munkáját dicséri a gyűjtemény létezése, de az hogy ebben ma is gyönyörködhetünk az, az a Szent István Gimnázium értékfelismerő, hagyomány- és értékmegőrző tevékenységének köszönhető. Térjünk vissza a jogutódlás kérdésére. Nézzük röviden a tényeket!

Az államosítás évében, 1948-ban, Esztergomban négy gimnázium volt. A legrégibb a Széchényi György érsek által 1687-ben alapított jezsuita gimnázium, amelyben az évszázadok folyamán más szerzetesrendek is tanítottak, a 18. század végén civil tanárok is tanítanak a gimnáziumban. Az intézet 1808-tól 1948-ig a bencés szerzetesrend tulajdonában volt. 1922-ben az iskolát Szent Istvánról nevezték el. A gimnázium és a mellette lévő rendház az államosítás évében a Főapát u. 1. illetve a Bottyán János u. 8 sz. alatt volt. Az országgyűlés 1948:XXXIII törvénycikke értelmében a bencés gimnázium állami tulajdonba került.

A jogutódlás kérdésének eldöntésénél a következőket kell figyelembe venni:

A intézet neve az államosítás előtt: Esztergomi Szent Benedek-rendi Katolikus Szent István Gimnázium.

Az államosított gimnázium neve: Esztergomi Állami Szent István Gimnázium.

A változtatásokat a mellékelt bélyegzőnyomatok jól szemléltetik. Amint látható az intézet megőrizte a Szent István Gimnázium nevet és ami a jogutódlás szempontjából még fontosabb az eredeti funkcióija változatlan maradt, mert az államosított intézetben a gimnáziumi oktatás tovább folytatódott. A bencés gimnázium felszerelése, szertári állománya, bútorzata, könyvtára, iratanyaga az államosított gimnázium tulajdonába került. A jogutódlásnak ezt a tényét egyetlen mértékadó iskolatörténeti kutató sem vonja kétségbe!

Nézzük meg hogyan „került képbe” a Szent Imre Gimnázium?

Ez a város tulajdonában lévő /!/ intézet reáliskolaként 1857-ben kezdte meg működését. 1922-ben felvette a Szent ImreReáliskola nevet, 1935-től egységes gimnáziumként működött. Székhelye az államosítás évében a Deák Ferenc u. 2. szám alatt volt. 1948-ban államosították. Ennek az intézetnek sajátosan alakult a sorsa. A majd egy évszázados működését folyamatosan pénzügyi nehézségek jellemezték. Szüntelenül kérvényezték az államosítást, mert ettől remélt anyagi helyzetüknek jobbra fordulását. Amikor ez bekövetkezett, az intézet elveszítette egyéni arculatát, megszűnt! Furcsa történelmi fintor.

1948. szeptember 11-én a Szent Imre gimnázium tanári kara és tanulóifjúsága átköltözött az államosított ferences gimnáziumba. Az épületből a ferences szerzeteseknek távozniuk kellett. A gimnázium neve Állami Temesvári Pelbárt gimnázium, amely fokozatosan testnevelési gimnáziummá alakult, az 1949/50-es tanévet márt Temesvári Pelbárt gimnáziumként kezdte el. A nem testnevelési gimnáziumi osztályok - a terv szerint – fokozatosan, felmenő rend szerint megszűntek volna. 1950 június 28-án főigazgatói rendelet nyomán megszervezik az ipari gimnázium gépészeti tagozatát, majd szeptemberben az Általános Gépészeti Technikumot.

1950 szeptemberében a Testnevelési Gimnázium Tatára költözött. Az állam és a magyar püspöki kar között létrejött megegyezés alapján a ferencesek visszakapták az épületüket, így az állami intézetnek onnan távoznia kellett. A visszatért ferenceseknek azt javasolták, hogy a korábbi Páduai Szent Antal Reálgimnázium név helyett, a XV. században élt magyar ferences szerzetes, Temesvári Pelbárt nevét vegyék át. Így az egykori Szent Imre Gimnázium eredeti nevét elveszítve, új nevét hátrahagyva 1950-ben beolvadt a Szent István Gimnáziumba. Iratanyaguk ma is Szent István Gimnázium irattárában található. Ez a Főapát u. 1 sz. alatti épület adott otthont az összevont két gimnáziumnak egészen 1951-ig. A gimnáziumnak 1951-ben el kellett költöznie a Duna-parti zárdaépületbe, amely az államosítás előtt a szatmári irgalmas-rendi nővérek tulajdonában volt, amelyben költözésünkkor az államosított Szent Margit majd 1950-től Dobó Katalin Leánygimnázium működött. A Főapát utcai egykori gimnáziumi épületet a gépipari technikum kapta meg.

Epilógus. A gimnázium pecsétnyomatai jól tükrözik, hogy 1950. január 31-én az iskola címében még Szent István Gimnázium szerepel. Június 17-én már nem látható a Szent Istvánra utalás, majd 1951 júniusában már ismét megjelenik I. István formában. Hosszú idő után 1988 április 3-án - dokumentálható módon az országban elsőként - indítványoztuk a Szent István Gimnázium elnevezés visszaállítását, aminek eredményeként a Városi Tanács V.B. 1989 június 15-i ülésén jóváhagyta a névvisszaállításra vonatkozó kérésünket.

Bányai Mátyás tanár

(forrás)