Családi ház homlokzati hőszigetelése

Családi ház homlokzati hőszigetelése

2006. 06. 01. 19:40

Homlokzati hőszigetelés előtt allunk. A választott márka valószinűleg Baumit: Műanyag nyílászáróink vannak

Sima polisztirol lap legyen ("open" nevű rendszer)? Lélegző rendszer legyen?

Kérem segítségeteket, tapasztalataitokat osszátok meg, bármelyik fajta került a házatokra és ha szintén műanyagok az ablakok..., (fűtési költségek hogyan változtak) Megbántátok? Elégedettek vagytok vele?

Penészedés, páralecsapódás -ami miatt nem tudunk dönteni.

2009. 05. 06. 8:45

Kedves dobogofire! Igen belülről. Az a fehér iporka-szerűség. Baumit gyárt hozzá ragasztó tapaszt és forgalmaz hozzá hálót is. Nem úgy, mint azt a külső falakon szokták alkalmazni, öt ponton, majd dűberezni. Egyszerűen fogas glett-vassal, a mennyezetet előre behúztam ragasztótapasszal (egy EPS-lapnyit előre!), majd az egész lapokat is vékonyan. (egyenként) Óvatosan kell vele bánni, mert így már nehezebb és hajlik, törik. A ragasztó hamar szikkad, így tényleg csak keveset kell előre bekenni vele. A csillárnál a lapot félbe is vághatod, hogy a vezeték és annak részeit kellően kerülni tudd! A ragasztót gyakran kell lemosni akezedről, szerszámról, mert nagyon "ragaszkodik". Ha érdekel, szívesen leírom a „harcászat folyamatát”, ha magad szeretnéd elvégezni. (Gondold át, mert a betonkoszorú a leghidegebb része és abból még az oldalfalon is van 20-25 cm.) Tisztelettel, és jó barkácsolást kívánok hozzá! Nem bántam meg!

2009. 05. 06. 0:09

Olvasva a sok kérdést és felvetett gondolatokat, úgy gondolom a tapasztalatomat szívesen tovább adom.

Ha valakit komolyan érdekel, nyílászárókat Baumit nem gyárt, és nem forgalmaz! Minden más igaz. Én a betonfödémes 10X10 méteres ház mennyezetét szigeteltem 2 cm-es magyar nyelven, Hungarocellel, azaz Baumitnál, EPS lemezzel. 60q daraszenet használtam telenként, de két éve 40q elég volt. Nem vicc! 20-22 fok nappal, éjszaka a kazán leállítva, másnap délutánig. 18 fok alá nem ment évek óta. A falak 35 cm-es falazóblokkal épültek, 2 cm-es vakolattal és 1 cm-es kőporral, Baumit Nemes vakolatként gyárt hasonlót. Nyáron, reggel, munkába induláskor az ablakokat becsukjuk, redőnyöket leeresztjük majdnem egészen. A déli kánikulában sincs 24 foknál több a lakásban. Persze nem kell beengedni a meleget, csak este kell kinyitni, miután a tűző nap alább hagy.

Más: Több alkalommal részt vettem Duna Gáz konferenciákon. Ott ismertették a szakemberek a szakszerű terveket, és a felelőtlen kivitelezők eredményeit is. Gázkazánok kéménycsövei, Németországban "bólintanak"! Igen, a kéménycső, azaz spíró cső felső egy métere alatt még rögzítve van, és felette a szélnyomás megdönti. Így a csőben vákuumot okoz és szívó hatást kelt a füstgázra, a csőre. Volt oda meghívva egy kéményseprő szakember, aki elmondta a következőt. Sok ember megveszi a tűzhely fölé a páraelszívót, amit működtet is rendszeresen, még a gázkazán közös légterű lakásban is. A válaszfal ajtók nem zárnak tökéletesen, de nem is szokták becsukni ezeket. Így amíg működik a páraelszívó, az ablakok ajtók korszerű nyílászárókkal javított, már csak a gázkazán kéményén keresztül, tudja pótolni az elvont légmennyiséget. Így visszaszívja a kimenő szénmonoxidot (is!)

Dolgoztam egy Mezőkövesdi intézményben, ahol a helységekben szellőző kopoltyúk voltak beépítve és azok, termosztáttal nyitottak és zártak. Ez mellett széndioxid és szénmonoxid érzékelők is voltak, amik jeleztek, de nem működtettek semmi mást.

Más: Úgy tudom, Esztergomban, a papneveldében működik hőcserélő! Ha jól tudom, a Kék Duna söröző, majd később Volánszálló volt. Annyit tudok róla, hogy a Szent Tamás hegyből egy forrást tudtak megfogni, aminek az előnyeit „hőszivattyúval” élvezhetik. Úgy tudom a teljes fűtésük, arról megy.

Napkollektor, a Franka tetején van, a déli tető teljes egészében melegvizet, hőcserélőn keresztül „termel”. A konyhai mosogatáshoz szükséges melegvizet úgy oldották meg, hogy a bojler hő-kapcsolóját 60 fok környékére állították, ha a nap nem melegítene eleget, akkor a rajta átfolyó előmelegített vizet 60 fokra elektromos árammal tovább fűthessék. Az első évben egész nyáron nem kapcsolt rá áramra. Ha 5 db 200 literes bojler nappali áramdíjjal számolva, tetemes megtakarítás lenne, ha a befektetés nem terhelné az ember fiát.

Más: Emberi test 300 wattnyi hőenergiát ad le, miközben konferencián még fázhat is. Később már nem fázik, mert az oxigén fogytán van, és tompul a figyelme, de a széndioxid emelkedik. Hőérzet ettől megváltozik.

2009. 05. 04. 22:40

Mi történik például abban az esetben, ha áramszünet van, áram nélkül meghal a rendszer?

Meg, hacsak nincs egy aggregátor, akkumulátor, szélkerék, napelem otthon. Néhány óra szellőztetés hiánytól amúgy még nem halt meg senki passzívházban - gázzal fűtött lakásokban történt széndioxidmérgezésekről minden évben hallunk. Természetesen bolondbiztos rendszerek nincsenek.

Arról miért nem ír a szerző, hogy a rossz szellőztetés miatt hányan lesznek tüdőrákosan a házakban alattomosan gyűlő radon gáz miatt? A szakirodalom szerint a radon jelenlége egy lakás levegőjében (különösen rosszul szigetelt pincékkel rendelkező házakban gyakori a radon felhalmozódása) ugyanolyan kockázati fakotr, mint ha naponta másfél doboz cigarettát elszívna az ember. www.epitinfo.hu

Csak kevés szó esik a passzívházak fenntartási költségéről is, mennyibe kerül például egy szűrő csere?

Ilyen kérdéseket fel lehet tenni, de a válasz nélkül az egész cikk nem ér semmit. Nem sugallni kell, hogy sokba, hanem le kell írni, hogy x évente z Ft-ba. És akkor mindenki mérlegelhet: megéri nekem, vagy nem éri meg nekem, hogy nincs fűtésszámla, nincs fűtéssel kapcsolatos karbantartási, felújítási költség, stb. Meg esetleg nincs radongáz:)

És mi történik azután, hogy az Európai Unióban betiltják a hagyományos izzókat, az izzók által biztosított, temperáláshoz használt hőenergiát mi pótolja?

Vegyünk egy 0.1 W/(m²K) átlagos hőátbocsátási tényezővel bíró passzív házat aminek a kerülete mondjuk 10 x 14 méter. Az 140 m2 alapterület, 3 méteres épületmagassággal még 84 m2 külső falfelület, összesen tehát kb 400 m2 hőleadó felület. Most ne számoljunk azzal, hogy a ház alatti föld nem ugyanolyan hőmérsékletű, mint a levegő. Legyen a benti hőmérséklet 22 fok. Ha odakint 0 fok van, akkor ezekkel az adatokkal (400 x 0.1 x 22) 880W hőveszteséget számolhatunk a ház falain át. Ha odakint -22 fok van, akkor ennek a dupláját - 1760 W-ot.

A passzív házban sem állandó a hőmérséklet - a külső hőmérséklet, az éppen működő elektromos eszközök (hűtő, sütő, főzőlap, számítógépek, tévé, stb), az ablakon besütő nap, a bent tartózkodó emberek hőt adnak le, a falakon át hő távozik - lényegesen kevesebb, mint egy nem passzív ház esetén, de távozik.

A felvetett problémára két választ lehet adni: az egyik az, hogy legyen a háznak hőtároló tömege és akkor nem csak a házban keringő levegő hőmennyisége az ami szabályozza a benti hőmérsékletet (egy nagy hőkondenzátor a fal, na). A másik válasz, hogy a levegőztető rendszerbe tegyünk be egy maximum 1000W-os (egy jobb hajszárító teljesítményével bíró) fűtőszálat amivel maximum 50 fokra melegített levegőt fújjunk be azokon a nagyon hideg téli napokon.

A passzívházak tervezésekor a bentlakók által leadott energiával is számolni kell, mi történik abban az esetben, ha a család létszáma váratlanul megugrik, a ház állandó hűtésére lesz szükség?

Nem is értem miért nem sorolja ide a cikkíró a "veszünk még egy számítógépet" esetet.

Télen esetleg ki kell nyitni az ablakot két hetente 1 percre, igen (nem a friss levegő miatt, az ugye a szellőztető rendszer miatt megvan). Nyáron meg lehet, hogy (mindenféle légkondícionáló berendezés nélkül) nem 22 fok lesz az állandó hőmérséklet a lakásban, hanem 23 fok. Akit ez zavar, az hűtsön. Nappal. Este meg kicsit szellőztessen. És gondoljon szeretettel a panelban lakókra akiknél még éjfélig sugározzák a falak magukból a felvett hőt.

De legfontosabb talán annak megválaszolása, mennyiben változik meg az életminőség, amint az ember beköltözik egy – valójában még messze nem kitapasztalt rendszer alapján működő – különleges működésű otthonba.

20 éve lassan, hogy az első passzívház felépült. Igaz boldogabb és szerencsésebb történelmű országban.

gömbicica

2009. 05. 04. 21:51

Jobb helyre nem tudtam betenni.

Passzívházról pro és kontra 2009.04.04/28/09 16:56 - hg.hu

A passzívházról szóló híradások, beszámolók a médiumok állandó szereplői, a rendszer segítségével megtakarítható energiamennyiség, az ezzel összefüggő káros anyag kibocsátás minimalizálása, és a passzívház komfort-ígérete, a passzívház mellett szólnak, amit azonban csak kevesen tudnak, az energia hatékony épülettel, a magas belépési költségek mellett, az életminőség jelentős változásával is számolni kell...............

Forrás: hg.hu

2007. 06. 01. 0:15

gömbicica írta: homline.mine.nu

Úr Istem csaknem ilyesmire adtátok a fejeteket? részvétem...

Hát mivel elég régen nyitottam ezt a topicot, utólag azt mondom, jó a Baumit, 8 centiset raktunk... van eredmény már most is...

a tetőre pedig ne spórolja ki senki, szigeteljen rendesen, nekünk elég jó, de ha újra elkövetném, még komolyabb szigetelőt használnánk. - a fóliák würth márkájú kiváló anyagok, a közötte használt esetében mehetett volna valami még erősebb...

a tetőablakokra - nálunk velux- mindenképp javaslom a hő/ és fényzáró rolót, nagyon jelentős téli hideget és nyári meleget fog meg kintről, bár egy külső roló még lehet hogy egyszer felkerül rá...

gömbicica

2007. 05. 31. 22:40

2006. 11. 21. 11:44

laca írta: Nem tudjátok, Esztergomban van már valakinél működő hőszivattyús rendszer?

Nem hallottam ilyenről. Ellenben ez durva:

http://www.freep.com/apps/pbcs.dll/artic le?AID=/20061119/NEWS03/611190639

"Anyu, épíhetek egy nukleáris fúziós kísérletet az alagsorban?" :)

2006. 11. 21. 8:07

Nem tudjátok, Esztergomban van már valakinél működő hőszivattyús rendszer?

2006. 06. 02. 6:51

Kata írta: Joel, ha tudsz ilyesmivel kapcsolatos cikket, annak megköszönném címét. ( a lélegzővel kapcsolatos téma)

Ez mondjuk egy gyartoi oldal: www.austrotherm.hu

Itt ugye az a fo kovetkeztetes, hogy a parat csak a legcsere (kozponti szellozes nelkul az ablaknyitogatas) viszi ki, a "lelegzo fal" koncepcio pedig nem igazan tamaszthato ala meresekkel.

Ez az index forum pedig az extra-extra hoszigetelesu (30 cm vastag EPS 100-as burkolat van pl az egyik resztvevo ujonnan epult hazan, idonkent szoktak topiktalalkozot is szervezni, ahol meg lehet nezni ezeket) hazak epiteserol szol. Kicsit hosszu, de sok a kulso hivatkozas paratartalommal es egyebekkel foglalkozo tanulmanyokra. Engem laikuskent mindenesetre meggyoztek, hogy ne felejtsem ki az automatikus szellozorendszert (vannak linkek szlovakiai forgalmazokra - tolunk eszakabbra ertheto modon hamarabb kezdett elterjedni ez a technologia) a hazbol (telen is jo, mert nem kell ablakot nyitogatni es a kimeno 22 C fokos levego melegiti a bejovo minuszokat -> meg kevesebb futes es gaz kell:)

forum.index.hu

2006. 06. 01. 22:36

Joel, ha tudsz ilyesmivel kapcsolatos cikket, annak megköszönném címét. ( a lélegzővel kapcsolatos téma) Egyébként kicsit elírtam: az "open" a Baumitnál a lélegző rendszer neve, nem a simáé... Mindegy, a lényegen (az alap kérdésen) nem változtat, mik a tapasztalataitok?

2006. 06. 01. 19:57

No, ez a téma engem is érdekelne. Igaz én még csak szeretnék építkezni, de teljesen belelkesültem azokra a példákra, amikről itt-ott olvasni lehet: passzív házak, 0.1 környéki U érték, 25-30 cm vastag polisztirol hőszigetelés, stb.

Nekem annyi jött le idáig, hogy ez a "lélegző fal" koncepció eléggé megalapozatlan dolog - az okosok szerint hőcserélős szellőzőrendszer a megoldás a nem kívánt páratartalom eltüntetésére (elszívás a konyhában, fürdőben, wc-ben, befúvás a lakóhelyiségekben, a kimenő levegő temperálja a bejövőt télen és nyáron is).