Gyarapodás 2

Gyarapodás 2

2007. 11. 12. 9:51

Kedves Fórumozók!

Nagyon köszönöm az első gyarapodásos fórumhoz érkezett érdemi hozzászólásokat, egyáltalán, hogy többen is vették a fáradságot, és végigolvasták az adott fejezetet. Az érdemi javaslatokat föltettük a jegyzetoldalra, remélem, nem maradt ki semmi, de ha mégis, kérem, jelezzék.

Az első fejezethez továbbra is hozzá lehet szólni, ha valaki akar. Egyben megnyitnám a második fórumot, amely összevontan tárgyalná a vasúti, a vízi és a légi közlekedésről szóló fejezeteket, mivel ezek viszonylag rövidek.

eco.istergranum.hu eco.istergranum.hu eco.istergranum.hu

Várom a hasznos hozzászólásokat. A nem témába vágó hozzászólásokra továbbra sem reagálok.

Köszönettel:

Ocskay Gyula

2007. 11. 29. 21:21

Sajnálom hogy nem voltam kellően érthető, bocs. Az én tudomásom szerint, a Kis-Dunán a város engedélyezi a kikötők építését! A város tiltotta ki a magánhajókat a lépcsős híd-tól a torkolatig, és a lépcsőshíd fölé helyeztette a kikötőiket. Tehát a Kossúth híd feletti szedett vedett kikötők a város engedélyével működnek. Én ezekről beszélek. Kisebb hajók kötnek itt ki, kulturáltnak nem nevezhető viszonyok között. Én erről beszélek. A hivatal már két három éve tervezi, egy kulturált kikötő megépítését. Én erre mondom, hogy ezzel nem a városnak kellene foglalkozni, hanem megpályáztatni, és építse meg ezt egy válálkozás, és a város szedjen be belőle tisztességes bárleti díjat. Ezt hiányolom a nemzetközi kikötővel is, megépítettünk két kikötőt, de sajna ez egy nagy befektetés volt, ami még a fentartási költségeit sem termeli ki, nem még a tőkearányos hasznot. Erre mondtam, ezzel nem a városnak kellene foglalkozni. A hasznot a bérleti díjakból kellene a városnak zsebretenni. Persze lehet hogy én ezt rosszul látom, de világosítsanak fel, ha nem jól gondolom. A város gyarapodását én nem úgy képzelem el, hogy mindent a városnak kellene megépíteni. Vonja be a vállalkozásokat, kockáztassák ők a tőkéjüket, és akkor sokkal nagyobb odafigyeléssel kezelik a vállalkozásukat, a város pedig a bérleti díjakból profitáljon. Elnézést hogy ilyen hosszú voltam, de így talán érthetőbb is volt a gondolatom. üdv, molnár lászló

Eredeti méret

2007. 11. 29. 14:47

istegranum írta: Jelenleg (információim szerint) a nálunk kikötő hajók 10-20 %-a már az esztergomi bakoknál köt ki.

Hídlap, 2007. november 24., 7. oldal írta: (...) ha a PassNave számára nem elegendő a két saját ponton, még mindig kiköthet a városi helyeken is, (...) Kolumbán György azt mondta, hogy erre még nem volt példa (...)

Akkor most hogy is van ez?

2007. 11. 29. 13:44

percjelző írta:A repüléshez, és a vasúthoz nem tudok hozzászólni, ott minden legkisebb fejlesztésnek örülnék. A hajózás, az egy másik kérdés. A politika neuralgikussá tette ezt a kérdést Esztergomba. Olyan adhoc viszonyok alakultak ki. Szépek lennének a tervek, de. Kérdésem: ugye folyamatos vitába állunk a Mahart .... céggel, akkor miért támogatjuk őket? Arra gondolok, hogy ha egy túrista busz be jön a Bástya parkolóba, keményen fizet. A Mahart kikötőben megálló hajókra várakozó buszok a Mária Valéria híd mellett állnak esetenként órákig, díjmentesen. Erre a pénzre nincs szüksége a városnak? A Kis-Duna torkolatában "épült" kikötő, hát hogy is mondjam, hogy ne legyek bántó, szolidan szólva is gagyi. Ezen a területen már működnie kellene egy normális kikötőnek, üzemanyagtöltő állomással. Ennek ha jól tudom, már működnie kellene. Ezekhez a beruházásokhoz nem kellene a városnak pénzt beruházni, a területhasználatból alakítsuk ki a bevételt. A város, megint beruház sok-sok pénzt, és olyannal foglalkozunk, ami nem a profilunk. Vizsgáljuk felül a Mahartos szerződést, és próbáljunk jobbat kialakítani a mainál, mert mint a példa mutatja, a beruházás, amit a város ebbe beruházott, hát nem a leggazdaságosabb. Ha a fürdőkihasználtságot tartjuk szem alőtt, már pedig azért fognak épülni a szállodák, akkor a hajókikötőre is nagyobb hangsújt kellene fektetnünk. Első gondolatim voltak ezek, majd még ötletelgetek. Üdv.

Megpróbálom akkor összefoglalni, jól értem-e, mi is volna itt a kérdés (mint ki fog derülni, nem mindenhol értem).

1. Egyrészt szó esik a Mahart-kikötőkben utasokat felvevő buszokról, amik után parkolási díjat kellene szedni, illetve lépni kellene, hogy ne akadályozzák a forgalmat.

2. Aztán szó esik a Kis-Duna torkolatában épült „kikötőről”, annak nem megfelelő szolgáltatási színvonaláról.

3. Ezután újra a nagy-dunai kikötőkről volna szó, egészen pontosan arról, hogy új Mahart-os szerződést kellene kötni. Ehhez kapcsolódóan az is felmerül, hogy a területhasználatból szerezzünk több bevételt, és akkor a kikötők is olcsóbbak lesznek (nem kell saját céget üzemeltetni).

1. A híd melletti parkolók a megyei közútkezelő kht. tulajdonában vannak, akik nem szeretnék fizetőssé tenni a parkolókat. (Attól tartok, ha mégis azzá tennék – szerintem inkább (a hídra való tekintettel) ne tegyék, akkor a buszok a zöld felületeken és egyéb területeken várakoznának. „Ez itten, kérem, Magyarország!” (Rolls)) A forgalomakadályozás másik kérdés, valószínűleg ebben a közterület-felügyelet el tudna járni. Ezt végül is (ha jól értelmeztem), be tudom illeszteni a megjegyzések közé.

2. A Kis-Dunán lévő jachtkikötőt tudtommal a Hotel Esztergom tulajdonán egy helyi vállalkozó építette ki. A kérdéssel kapcsolatban a Gyarapodás programjában itt lehet olvasni, szinte szó szerint ugyanazt, amit percjelző írt: eco.istergranum.hu A szigetcsúcson nem jachtkikötő épült volna, hanem nemzetközi szállodahajó-kikötő, ami a résztvevő partnerek (állam + Mahart) visszatáncolása miatt nem készült még el (erről szintén lehet ott olvasni). Így erre a felvetésre nem tudok válaszolni.

3. A Maharttal jelenleg perben áll a város. Szerintem is az lett volna a racionálisabb megoldás, ha új szerződés születik, de az egyértelműen kedvezőtlen a város számára, hogy a kikötő turistahajóból semmilyen haszna ne származzon. Az is tény, hogy az Erzsébet-parki két úszótalp ráadásul engedély nélkül biztosított bevételt – szintén annak a Mahartnak, amelyik visszalépett az esztergomi új kikötő megépítésétől. Jelenleg (információim szerint) a nálunk kikötő hajók 10-20 %-a már az esztergomi bakoknál köt ki. Jövőre ez az arány megkétszereződik. Azt gondolom, hogy lehet racionálisan amellett érvelni, hogy ez több bevételt hoz a városnak, mint a Maharttal kötött bármilyen előnyös szerződés.

Kérnék Percjelzőtől egy megerősítést, hogy jól értettem-e a felvetéseket! Ha nem, kérnék pontosítást.

Gerdynek: ez újra jelentősen megnöveli a költségeket, mert a (valószínűleg alacsony kihasználtságú) lift mellett a kerékpárosok és a babakocsisok számára egy másik megoldást is biztosítani kell. Sajnos, nincsenek illúzióim arra vonatkozóan, vajon meddig maradna egy fémlift egy kevéssé frekventált városi közterületen (vö. Babits-szobor). De nem lenne rossz, ha mégis így lehetne…

2007. 11. 29. 12:46

Akkor, ha nincs több hozzászólás a második gyarapodásos fórumhoz, akkor nyitnánk a harmadikat.

OK, akkor ezt is elolvastam.

Először is a 'Tézis' egy kissé sántít. Mármint szerintem. Ez a megbélyegzett város (lakosságát tekintve azért nem oly nagy város) rendelkezett egy Labor MIM-mel, egy SZIM-mel, egy Medicor-ral és egy GRANVISUS-szal, Csak a nagyok közül. És persze csak az ipari megbélyezgzést értve. Ja, és -javítsatok ki, ha tévednék- tudtommal a Suzuki idetelepülésének eldöntése is a megbélyegzés korszakában történt. Szóval szerintem kár elrontani egy ilyen felütéssel egy szakmai anyagot.

No, de haladjunk sorban:

Szerintem logisztikai központ Esztergomban csak akkor lesz, ha valóban megépül a teherforgalmi híd és az M10. Különben teljesen értelmetlen. A határon átnyúló vállalkozási-logisztikai övezet tetszik, ahogyan egyébként nekem mindig is szimpatikusak voltak ezek az "országhatárt nem ismerő" összefogások. Ehhez azonban szintén kell az a bizonyos teherhíd.

Az Esztergomi Ipari Park kialakulása szerencsés folyamat volt. Szép lassan megtelt élettel. Viszont a szlovák munkaerőpiacra támaszkodni hosszú távon nem biztos, hogy érdemes. Semmi sem garantálja, hogy a két ország közötti munkaerő és bér arány nem változik meg olyannyira, hogy abból gond legyen.

A legfontosabb lépés: megegyezés a Suzukival című fejezet egy kissé kilóg nekem a sorból. Ez teljesen natúr politika, nem hiszem, hogy ezzel ezen a topicon belül kellene foglalkoznunk. Örömteli, hogy létrejött az egyezség.

Az Átgondolt várospolitika fejezetében olvashatunk a már közismert tervekről a Medicor, Labor MIM és a GRANVISUS telephelyi kapcsán. Ezek szépek és jók, szerintem mindenki támogatná, csak az a baj, hogy sehol semmiféle konkrétumot nem találni (határidők, ütemek...). Kimaradt viszont a SZIM területe, ami nem egy szép látvány jelenleg, és eléggé beékelődik a lakott területbe. Vele mi lesz?

A Munkaerőkérdés-t már említettem az előbb, nem szabad arra alapoznunk, hogy mindig jön olcsó munkaerő a határ másik oldaláról. Ide kapcsolódik, hogy erőltetni kellene olyan cégek megtelepedését a városban, ahol nem betanított munkásokra, hanem szakképzett, vagy magasan képzett munkaerőre van szükség. Hosszú távon ezzel a foglalkoztatási szerkezettel úgy jár a város, mint ahogyan a közelmúltban a nagy bányavárosok (pl. Komló).

A kereskedelmi övezet kapcsán két gondolat: egyrészt jó lenne egy kis konkrétum itt is (nevek, időpontok), másrészt az északi városrész kissé el van hanyagolva ezen a téren.

Na, egyszerre ennyi futotta.

üdv

laca

Eredeti méret

2007. 11. 28. 22:47

istergranum írta: Akkor, ha nincs több hozzászólás a második gyarapodásos fórumhoz, akkor nyitnánk a harmadikat.

Szerintem a percjelző 8-as hozzászólásában felvetettekre még nem kaptunk választ...

2007. 11. 28. 18:16

Még visszatérnék a 2. témához, elnézést, hogy későn vettem észre...


- 4 m-es magasság áthidalására szerintem nem 46 m rámpát kell építeni, hanem teherliftet kell felszerelni...

2007. 11. 28. 17:29

Akkor, ha nincs több hozzászólás a második gyarapodásos fórumhoz, akkor nyitnánk a harmadikat.

Ez az ipari parkról szóló fejezet lesz, itt található:

eco.istergranum.hu

Jó olvasást!

2007. 11. 17. 17:11

SG írta:

akincilar írta:

Minden tiszteletem a reptér fejlesztéséért fáradozoké, de nem túl szerencsés ötletnek tűnik. Figyelembe véve Kertváros közelségét a repülőtérhez itt is elkerülhetetlen lenne egy a GYP-ben megfogalmazott fejlesztés esetén a ferihegyihez hasonló több éves huza-vona a zajterhelés miatt. A költségei pedig..... Szóval szép is , jó is ez az ötlet , de lehet, hogy egy dunai teherkikötő megvalósítása több sikerrel és kevesebb befektetéssel járna.

A 11-es hozzászólásban említettem, hogy a repülőtér fejlesztése a jelek szerint nem lehetséges. A kifutópálya egyébként csak akkor volna elég hosszú az utasszállító gépek fogadásához, ha elforgatnák Tát felé, de ez újabb problémákat vet fel (természetvédelmi terület, uralkodó szélirány; és van egy ennél általánosabb is, ami a manőverezéshez ír elő bizonyos domborzati sajátosságokat), ezért nagy valószínűséggel állítható, hogy a repülőtér úgy marad, ahogy ma is van.

Teherkikötőt Esztergomnál a meder és a partszakasz adottságai miatt nem lehet építeni. Ezt szintén szakértőktől tudjuk. A Ro-RO teherkomp azt jelenti, hogy egy a régi komphoz hasonló rámpa épül a mederbe, de azt is csak úgy lehet kialakítani, hogy a kikötőtől 45 fokos szögben folyásirányban elfordítják, mivel a szénrakodó közelsége akadályozná a manőverezést. Az elvi engedélyt egyébként 10 évre kaptuk csak meg, mivel a Nyáras-sziget keleti vége fontos madárvonuló hely. A Nyáras-sziget és a Prímás-sziget között ez volt az egyetlen hely, ahol a kikötőre engedélyt kaphattunk. De a Duna kanyarulata miatt az esztergomi oldalon folyamatos a hordaléklerakódás is, ezért a meder amúgy sem alkalmas (vagy csak igen magas költségekkel tehető azzá) mélyebb merülésű hajók fogadására. Párkányban van teherkikötő, a papírgyárban, egy 10 tonnás teherdaruval és iparvágánnyal, amely közvetlenül kapcsolódik a párkányi pályaudvarhoz (Szlovákia második legnagyobb teherpályaudvara). Ott (mármint a kikötőben) az áramlási viszonyok ugyan nem tekinthetőek ideálisaknak, de a mederadottságok lehetővé tennék, hogy komolyabb hajóforgalom is lebonyolítható legyen, ehhez viszont nagyobb kapacitású darukat (32-40 t) kellene felszerelni. Igazából a párkányi kikötő kiszolgálhatná az esztergomi és térségi nagyüzemeket is, de ehhez meg kellene teremteni a szállítási kapcsolatot a két part között. Erre szolgálna a teherkomp.

Köszönettel:

Ocskay

Köszönöm minden igényt kielégítő válaszát! Remélem, nem akarják forgatni a kifutó irányát, még ha a felmerülő akadályok el is hárulnának, mert a zajterhelés problémája attól még nem oldódna meg. Teherkikötő! Amit ír igazán jó hírnek tűnik, remélem lesz együttműködés Párkány városával a mihamarabbi megvalósítás érdekében. Bocsásson meg tudatlanságomért , de ha jól tudom még nem dőlt el az Eu által szorgalmazott Észak-Déli autópálya sorsa. A nyomvonal eldöntésénél milyen súlyal esne a latba, hogy ez a terület rendelkezik teherkikötővel és komoly méretű teherpályaudvarral?

2007. 11. 17. 12:36

Minden tiszteletem a reptér fejlesztéséért fáradozoké, de nem túl szerencsés ötletnek tűnik. Figyelembe véve Kertváros közelségét a repülőtérhez itt is elkerülhetetlen lenne egy a GYP-ben megfogalmazott fejlesztés esetén a ferihegyihez hasonló több éves huza-vona a zajterhelés miatt. A költségei pedig..... Szóval szép is , jó is ez az ötlet , de lehet, hogy egy dunai teherkikötő megvalósítása több sikerrel és kevesebb befektetéssel járna.

2007. 11. 15. 8:17

Gyula, szerintem ezt akkor sem szabad ennyivel elintézni. A programban is szerepel és jobb helyeken teljesen természetes dolognak veszik az emberek. A 4 m magasságot át lehet hidalni több lépcsőben is, és biztosan lennének egyéb ötletek. Egyszerűen alapelvnek kellene tekinteni minden új közlekedési műtárgy építésénél vagy a régiek felújításánál. Olyan alapelvnek, aminek a megkerülése/kihagyása eszébe sem jutna senkinek. Pl. azzal sem foglalkozunk, hogy milyen magas, milyen sűrű a korlát a hidakon s ez mennyibe került. Vagy a vízelvezetés, a dilatáció kialakítása, stb. Szóval ez szerintem CSAK elhatározás kérdése.

Teljesen egyetértek, a figyelmeztetésed után azonnal javítottam a hibát. A fentiek adalékul szolgálnak a problémához. MInt minden más esetben, itt is Finnországot tartom a követendő példának.

Ocskay

2007. 11. 15. 6:13

istergranum írta: Egyelőre most csak a kerekesszékes problémára reagálnék. Úgy tudom, hogy a kerekesszékesek számára előírt akadálymentesítési szabvány 5 %-os lejtőt ír elő. Ez 4 méter magasság esetében (ha jól számolom, de a matek nem erősségem), kb. 46 méter hosszú rámpát jelent. A kerékpárutas szabvány pedig 3 méteres keresztmetszetet ír elő. Tegyük fel, hogy a két funkciót egyesítjük. Aszfaltozás esetén ez 46 m x 3 m = 138 m2 aszfaltot jelent. Nézegettem árajánlatokat, a legolcsóbb kerékpárutas ajánlat 20 M Ft/ km-ről szólt. 46 méterre arányosan 920 000 Ft jutna (szintén ha jól számolom). Szerintem egyébként ez az egyik oka, hogy ilyen gyalázatos szinten áll nálunk az akadálymentesítés. Ocskay

Gyula, szerintem ezt akkor sem szabad ennyivel elintézni. A programban is szerepel és jobb helyeken teljesen természetes dolognak veszik az emberek. A 4 m magasságot át lehet hidalni több lépcsőben is, és biztosan lennének egyéb ötletek. Egyszerűen alapelvnek kellene tekinteni minden új közlekedési műtárgy építésénél vagy a régiek felújításánál. Olyan alapelvnek, aminek a megkerülése/kihagyása eszébe sem jutna senkinek. Pl. azzal sem foglalkozunk, hogy milyen magas, milyen sűrű a korlát a hidakon s ez mennyibe került. Vagy a vízelvezetés, a dilatáció kialakítása, stb. Szóval ez szerintem CSAK elhatározás kérdése.

2007. 11. 14. 18:16

A repüléshez, és a vasúthoz nem tudok hozzászólni, ott minden legkisebb fejlesztésnek örülnék. A hajózás, az egy másik kérdés. A politika neuralgikussá tette ezt a kérdést Esztergomba. Olyan adhoc viszonyok alakultak ki. Szépek lennének a tervek, de. Kérdésem: ugye folyamatos vitába állunk a Mahart .... céggel, akkor miért támogatjuk őket? Arra gondolok, hogy ha egy túrista busz be jön a Bástya parkolóba, keményen fizet. A Mahart kikötőben megálló hajókra várakozó buszok a Mária Valéria híd mellett állnak esetenként órákig, díjmentesen. Erre a pénzre nincs szüksége a városnak? A Kis-Duna torkolatában "épült" kikötő, hát hogy is mondjam, hogy ne legyek bántó, szolidan szólva is gagyi. Ezen a területen már működnie kellene egy normális kikötőnek, üzemanyagtöltő állomással. Ennek ha jól tudom, már működnie kellene. Ezekhez a beruházásokhoz nem kellene a városnak pénzt beruházni, a területhasználatból alakítsuk ki a bevételt. A város, megint beruház sok-sok pénzt, és olyannal foglalkozunk, ami nem a profilunk. Vizsgáljuk felül a Mahartos szerződést, és próbáljunk jobbat kialakítani a mainál, mert mint a példa mutatja, a beruházás, amit a város ebbe beruházott, hát nem a leggazdaságosabb. Ha a fürdőkihasználtságot tartjuk szem alőtt, már pedig azért fognak épülni a szállodák, akkor a hajókikötőre is nagyobb hangsújt kellene fektetnünk. Első gondolatim voltak ezek, majd még ötletelgetek. Üdv.

2007. 11. 14. 17:47

SG írta:

Beaune írta: Igaz, hogy drága, de talán mégis fontosabb lenne - itt és most -, mint kastélyt vásárolni külföldön, még ha Erdélyben is... Légvárak helyett talán jobb lenne aszfaltozni.

Már beírtam.

ogy

Köszönöm, ez gyors és korrekt volt.:)

2007. 11. 14. 17:32

Szerintem repülőtér kialakításán akkor lenne érdemes gondolkodni, ha megoldott lenne az Esztergom-Budapest közti közlekedés gyorsforgalmi úttal és a jelenleginél gyorsabb vonattal is. Remek lenne a HÉV a Batthyány térre, növelné a város népszerűségét is mind letelepülési, mind turisztikai szempontból.

Nem tudom, hány jelentősebb fapados járat szorul ki Ferihegy I-II.-ről, erről eddig nem is nagyon hallottam.

2007. 11. 14. 16:50

istergranum írta:

Nagyon köszönöm Laca reakcióit!

Egyelőre most csak a kerekesszékes problémára reagálnék. Úgy tudom, hogy a kerekesszékesek számára előírt akadálymentesítési szabvány 5 %-os lejtőt ír elő. Ez 4 méter magasság esetében (ha jól számolom, de a matek nem erősségem), kb. 46 méter hosszú rámpát jelent. A kerékpárutas szabvány pedig 3 méteres keresztmetszetet ír elő. Tegyük fel, hogy a két funkciót egyesítjük. Aszfaltozás esetén ez 46 m x 3 m = 138 m2 aszfaltot jelent. Nézegettem árajánlatokat, a legolcsóbb kerékpárutas ajánlat 20 M Ft/ km-ről szólt. 46 méterre arányosan 920 000 Ft jutna (szintén ha jól számolom). Szerintem egyébként ez az egyik oka, hogy ilyen gyalázatos szinten áll nálunk az akadálymentesítés.

A többi kérdésről majd később.

Ocskay

Igaz, hogy drága, de talán mégis fontosabb lenne - itt és most -, mint kastélyt vásárolni külföldön, még ha Erdélyben is... Légvárak helyett talán jobb lenne aszfaltozni.

2007. 11. 14. 16:45

Nagyon köszönöm Laca reakcióit!

Egyelőre most csak a kerekesszékes problémára reagálnék. Úgy tudom, hogy a kerekesszékesek számára előírt akadálymentesítési szabvány 5 %-os lejtőt ír elő. Ez 4 méter magasság esetében (ha jól számolom, de a matek nem erősségem), kb. 46 méter hosszú rámpát jelent. A kerékpárutas szabvány pedig 3 méteres keresztmetszetet ír elő. Tegyük fel, hogy a két funkciót egyesítjük. Aszfaltozás esetén ez 46 m x 3 m = 138 m2 aszfaltot jelent. Nézegettem árajánlatokat, a legolcsóbb kerékpárutas ajánlat 20 M Ft/ km-ről szólt. 46 méterre arányosan 920 000 Ft jutna (szintén ha jól számolom). Szerintem egyébként ez az egyik oka, hogy ilyen gyalázatos szinten áll nálunk az akadálymentesítés.

A többi kérdésről majd később.

Ocskay

2007. 11. 14. 11:57

Kedves Gyula!

Felhívásodnak megfelelően folytassuk az észrevételezést.

Egy apróság: Megnéztem az Ist.-Gr. honlapon megjelentetett megjegyzéseket. Csak annyit fűznék hozzá, hogy nem szégyen kiírni a kerekesszékeseket is a megvalósítandó rámpák célközönségeként. (Van egy legenda egy külföldi gyógypedagógiai szakemberről, aki egy magyarországi előadóútja során meglepődve kérdezte, hogy ebben az országban miért dugják el azokat, akik mozgásukban korlátozottak.)

Na, akkor folyt.:

Vasút:

Az Egom-Bp vonalról úgy tudom, hogy igen értékesnek tartják felső-MÁV-os körökben, csak hát nem kis pénz ma vasutat építeni. Semmi ellenvetésem a tervben felsorolt lépésekkel kapcsolatban. Hajrá MÁV!

Már az előző anyag érintette a vasútállomást és környékét. Ehhez csak annyit, hogy mindez szép és jó, így legyen. Viszont az az érv, hogy a Baross út ezen része a MÁV-é, egy ideig elmegy, de aztán az ember várja a fejleményeket. Miszerint folyik a tárgyalás az átvételről/cseréről/kisajátításról stb.

Nem dolgoztam még közlekedési vállalatnál, de ismerve az egomi helyijáratok 'bonyolult' és 'igen sűrű' rendszerét/menetrendjét, nem hiszem, hogy nagy munka lenne az indulási időt passzintani a vonatokhoz.

Teherfuvarozás: a héten hallottam, hogy a Suzuki Tokodon érdeklődik egy nagyobb terület kialakításával kapcsolatban a vasútállomás környékén. Ha nem városi lokálpatriótaként nézzük, hanem régiós szemszögből, akkor ez nem is rosz ötlet.

Vízi közlekedés:

Ez a téma sajnos most még mindig nagyon labilis Egomban, iszonyatosan benne van a politika, szerintem teljesen felesleges szakmai (részemről amtőr) szempontok alapján vizsgálni. Ami biztos, hogy nincs végiggondolva a hajók utasainak buszra való átszállása. Hihetetlen dugókat tud okozni a szigeten.

Repülés:

Nem a kedvecem, be kell valljam. Meg tudok őrülni, amikor az ember elmotoszkálna a szép időben a telkén, de néhány 'sportember' reggeltől estig a város felett gyakorol, nem éppen csendben (állítólag szabálytalanul, de ez nem tartozik ide).

Szóval ha már repülőtér, akkor annak egy olyan rész kellene, ahol nem zavarja a lakók nyugalmát. Ezekből következően pedig számomra teljesen ellenszenves egy fapados repülőtér kialakítása. Noha valóban közel van a főváros, és egyszer biztosan lesz normális vasút is, félek, hogy ezzel a megnövekedő zajszennyezéssel sokat árthatunk a városnak.

Ennyi. Nem sok, de az anyag se volt túl hosszú.

üdv

laca

2007. 11. 13. 20:10

Az első fórumos módosításokat itt lehet megtalálni a jobb oldali hasábban, az adott szövegrészhez illesztve:

eco.istergranum.hu

Elindítottuk a második fórumot.

Ocskay