1. Hír

"Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van,
nem csak puskacsőben,
nem csak börtönökben"

(Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
1950, Irodalmi újság, 1956, november 2.)

1956. Október 26. (Péntek)

Tragikus sortűz dördült ezen a napon Esztergomban is. Az előző napi tüntetéstől felbolydult a város. Kora hajnalban a tüntetőkhöz csatlakoztak a Vak Bottyán laktanyában szolgáló munkaszolgálatos katonák is és leverték laktanyájuk faláról a vörös csillagot. Dorogról szintén munkaszolgálatos katonák érkeztek autóbuszon és csatlakoztak a tüntetőkhöz. Reggel nyolckor a város diákjai és tanárai is elindultak a Széchenyi térre. Itt nagygyűlést tartottak. Az erkélyről kötélen leengedték Rákosi gipszszobrát, amit a tömeg összetört. A szomszédos börtönből kiszabadították a rabokat és lefegyverezték az őrséget. A laktanyába visszatérő munkaszolgálatosok szintén kiszabadították a fogdából a társaikat.

Az esztergomi gépesített hadosztály parancsnoka, Mecséri János ezredes ekkor Budapesten teljesített szolgálatot. Távollétében Kiss Sándor őrnagy három harckocsit rendelt be a parancsnokság védelmére. Ezek közül egyet a tömeg feltartóztatott, katonák átadták fegyvereiket. Parancsnokukat a tömeg ütlegelni kezdte, innen vitték kórházba. A másik két harckocsi megérkezett a hadosztályparancsnokság (a mai Ó-szeminárium) elé.

Még nem volt dél, amikor újabb két autóbusznyi tüntető csatlakozott a Széchenyi tériekhez, Lábatlan és Nyergesújfalu üzemeinek munkásai közül. Egy harmadik autóbusz, amin esztergomi fiatalok indultak a fővárosba, a szovjet tankok miatt visszafordult és most a főtéri tömeget erősítette.

Többen híresztelték hogy a parancsnokságon pesti diákokat tartanak fogva (ami nem volt igaz), illetve ott ávósok vannak (ez igaz volt), továbbá, hogy ott szovjet tanácsató tisztek vannak, akik utasításokat adnak a magyaroknak (ez szintén nem volt igaz). Ezek - a részben provokatív célú - híresztelések váltották ki a tömegből azt, hogy a három autóbusz elinduljon a Sötétkapu felé a fegyvertelen tömeggel. A parancsnokság előtt fel akarták olvasni a diákság 16 pontját, ki akarták szabadítani a foglyokat és át szerették volna állítani a katonákat a forradalom oldalára.

Itt már összegyűlt 5-600 fegyvertelen tüntető, a Sötétkapu közepén egy szakasz katona állta útjukat. A felvonulók küldötteit bevezették a parancsnokság épületébe, hogy lássák nincsenek foglyok és nincsenek ávós vezérek. A küldöttség ezt közölte a tüntetőkkel. Pedig az épületbe már előző este megérkezett Tatabányáról Ungi Ferenc ÁVH-s őrnagy vezetésével 15-20 ÁVH-s rendőr, illetve elhárító tiszt. Kiss Sándor őrnagy tíz óra tájban jelentette Mecséri János ezredesnek, hogy a tüntetők fegyvert követelnek. Mecséri ezredes megtiltotta a fegyverek kiadását és parancsba adta, hogy ha a tüntetőket nem lehet eltéríteni a szándékuktól, akkor velük szemben fegyvert kell használni és haladéktalanul visszaindult Esztergomba.

Nem érkezett meg időben. Déltájban kanyarodott be a három busz a főiskola előtt és haladt a Sötétkapu fele. Onnan már visszavonták a katonákat. Egy teherautó, rajta nemzeti színű karszalagos munkaszolgálatos katonákkal megelőzte a buszokat és megállt a Sötétkapu bejáratától jobbra. Ekkor érkezett meg a fiatalokkal az első busz, tetején egy nemzeti színű lyukas zászlót lengető férfival. A buszvezető az utasok bíztatására áthajtott az alagúton és balra fordulva megállt. Nyomában gyalogos tüntetők érkeztek. Ebben a pillanatban kinyitották a parancsnokság épületének emeleti ablakait és Mecséri ezredes parancsának értelmében kézifegyverekkel lőni kezdték a tömeget, habár a tömegben fegyveresek nem voltak. elsőként lőtték le a zászlót lengető férfit. Az épület előtt álló harckocsi parancsnoka Juhász József tüzet vezényelt. A lövés bizonyára gellert kapott az alagút falától és becsapódott a busz hátsó részébe. A buszsofőr kiugrott és menekült, nyomában mindenki aki tudott. A tüzelés folytatódott, többen elestek vagy megsebesültek az alagútban is.

Még a sortűz előtt ellepték a városlakók a Sötétkapu feletti, a Bazilikához vezető utat és teret. A szemtanúk szerint itt is harckocsik álltak. Az szemtanúk emlékezetében a harckocsiágyú dörrenése maradt meg a sortűz első borzalmas pillanataként. A lakosság egy része a fákkal borított lejtőn menekült. A katonák a menekülők után lőttek. Volt akit itt terítettek le a golyók. Ekkor avatkoztak közbe a teherautó munkaszolgálatos katonái, átrohantak a parancsnokság bejáratához és lőni kezdték a tüntetőkre tüzelő két harckocsit. Ezek egyike megfordult és a munkaszolgálatosok fele indult. Ők egy trafik mögött kerestek menedéket. A harckocsi szétlőtte a trafikot a benne tartózkodó 44 éves asszonnyal együtt.

Amikor minden elcsendesült a hadosztály-parancsnokság katonáit kivezényelték, hogy szedjék össze a halottakat és sebesülteket. Eközben a Bazilika előtti tér kőpárkánya mögött kitartó civilek kórusban kiabálták feléjük, hogy gyilkosok!

A halálos áldozatok számát a különböző források 14 és 22 közé teszik. A Sötétkapu alagútjában elhelyezett táblán 14 név szerepel, közülük 8 esztergomi lakos volt. A következő napokban a kórház dolgozói emberfeletti igyekezettel tettek meg mindent a sebesültekért, de erőfeszítéseik ellenére is többen belehaltak sebesülésükbe.

A sortűz után néhány perccel érkezett meg Esztergomba Mecséri János ezredes két harckocsival, egy teherautó lövésszel és saját dzsipjével. Amint elhagyta a Széchenyi teret, tüzet kapott, egy tiszt megsebesült. A két harckocsi tűzzel válaszot, mire a felkelők elmenekültek. Az oszlop 13 óra tájban érkezett a parancsnokságra, ahol Mecséri meghallgatta Kiss Sándor jelentését és megszemlélte a letakart áldozatokat.

Ekkor érkezett a telefon a városi pártbizottságról, hogy foglalják vissza a városházát. Egy ötvenfős szakasz eredménytelenül próbálkozott meg ezzel, ekkor Mecséri három harckocsival és egy teherautó lövésszel maga indult a feladat végrehajtására. A páncélosok felsorakoztak a városházával szemben, ahonnan kézifegyverekkel és golyószórókkal lőtték őket. A harckocsik tüzet nyitottak, az egyik lövedék a városháza egyik termébe, a másik a falába csapódott be. Egy harmadik lövedék a Szentháromság-szobrot találta el. Ekkor érkezett meg Esztergom-táborból a 34. tüzérezred egy szakasza, Hamvas Tibor hadnaggyal az élen. Meglepte a felkelőket, akik szabad elvonulás feltételével letették a fegyvert és bántatlanul hagyták el a városházát.

Ezt követően megalakult Esztergom Munkás-Paraszt Katonatanácsa és megbízta Mecséri János ezredest a rend fenntartásával, aki még 26-án este a városba rendelte a baji 31. harckocsiezredet, amely megszállta a fontosabb objektumokat. Az éjszaka még akadtak felkelők akik megtámadták a hadosztály-parancsnokság épületét. Ezt visszaverték. Egy felkelő meghalt, kettő súlyosan megsebesült.

A cikk Dr. Marossy Endre hadtörténész: 1956 fiadnak hagyd örökül című könyve alapján készült, amely könyv esztergomi részéhez Bányai Mátyás tanár és neje Kalicza Márta is hozzájárult munkájával.

A felhasznált kép Greiner Balázs munkája, a fotó a Szent István Galériában készült