Lecsukva lát legjobban a szemem, Mert nappal csak lim-lom tűnik elébe: De ha álmodom, terajtad pihen, És, sötét tűz, tűzként csap a sötétbe. Kinek árnyadtól árny felvillan, ó, Láng-nappal mily láng-képet tárna fel Árny-képed, a még jobban ragyogó, Ha másod csukott szemnek így tüzel! Hogy üdvözülnék (mondom) eleven Nappal látva tégedet, ha halott Éjben, nehéz álmom s vak szemeken Szép, vértelen képed így átlobog?
Minden nap éj, míg nem látlak, barátom, S az éj fénylő nap, ha meghoz az álom.
Lement a nap nyugaton, Följött a nap keleten. Egyszerű ez. Él az, aki eleven.
Rongyos mindegyik zsebünk, Rossz a magyar zsebe rég, Egyszerű ez - Elveszett az ezerév.
Ha elveszett, elveszett, Nem keressük már elő, Nem érünk rá, Vonaton jár az idő.
Expresszen jár az idő S gépből csinált madarán, A gyalogos Bizony hogy elmarad ám. Szolgabíránk az agyunk, Nem parancsol más nekünk, Egyszerű ez, Mi már mótorral megyünk.
Nem vagyunk mi bölcs urak S nem is vagyunk szamarak. Új ezerév Új magyaroknak marad.
Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni drága ünnepét. Szíveinkben, mint a földön, ma öröm legyen, Feltámadt az Istenember Győzedelmesen!
Akik tanait gyűlölték, meg nem ölheték. Nem rejtette sír magába égi szellemét. Mert égből eredt, s nem is volt születése sem... Feltámadt az Istenember Győzedelmesen!
Kettős ünneplés azóta minden kikelet! A mennyországé és a földé... Ünnepeljetek! Adjatok hálát, hogy ismét új világ terem. S feltámadt az Istenember Győzedelmesen!
Aki tudja, mint töré fel sírját a dicső: Aki látja, hogy a földön minden újra nő: Gondoljon feltámadásra, mely örök leszen... Feltámadt az Istenember Győzedelmesen!
Adjatok hálát, s virágot, tömjént hozzatok. Halleluja! Halleluja! Zengje ajkatok! Mert feltámadtok ti is még valamennyien. Mint az Istenember egykor: Győzedelmesen!
A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban.
Az anglikánok Easter Even-nek, Low Saturday-nek, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Sabado de Gloria-nak hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a Szent Háromnapnak (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagyszombaton a katolikus egyházpapsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltárt ezen a napon minden felszerelésétől megfosztják. Nem tartanak szentmisét sem.Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap - az asszisztencia vezetésével - elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.
WILLIAM SHAKESPEARE: XLIII szonett
Lecsukva lát legjobban a szemem,
Mert nappal csak lim-lom tűnik elébe:
De ha álmodom, terajtad pihen,
És, sötét tűz, tűzként csap a sötétbe.
Kinek árnyadtól árny felvillan, ó,
Láng-nappal mily láng-képet tárna fel
Árny-képed, a még jobban ragyogó,
Ha másod csukott szemnek így tüzel!
Hogy üdvözülnék (mondom) eleven
Nappal látva tégedet, ha halott
Éjben, nehéz álmom s vak szemeken
Szép, vértelen képed így átlobog?
Minden nap éj, míg nem látlak, barátom,
S az éj fénylő nap, ha meghoz az álom.
Szabó Lőrinc
TÓTH ÁRPÁD:ESTI SZONETT
Mint nyugvó úrnőt piperéz remegve
A néger rabnő lágy s illatos ujja,
Úgy szépíti a lankadt tájat újra
A setét ujjú, alázatos este.
Bús rableány! ki kék színűre fested
A fák kontyát, s a holdnak hervadt arcát
Ezüstösre kendőzöd, csúnya hajszák
Miatt gyűrött orcám úgy simogasd meg,
Mint régen egy lány, ki mióta elment,
Oly fáradt illatú nekem az élet,
Mint most a mély és elsötétült kertek,
S kiért, míg csüggedt fővel várlak téged,
Oly forró s oly könnyes a szívem vágya,
Mint jöttödkor, est, az özvegyek ágya.
Gottfrid Kallstenius /1861–1942/ estefelé
JÓZSEF ATTILA :EGYSZERŰ EZ
Lement a nap nyugaton,
Följött a nap keleten.
Egyszerű ez.
Él az, aki eleven.
Rongyos mindegyik zsebünk,
Rossz a magyar zsebe rég,
Egyszerű ez -
Elveszett az ezerév.
Ha elveszett, elveszett,
Nem keressük már elő,
Nem érünk rá,
Vonaton jár az idő.
Expresszen jár az idő
S gépből csinált madarán,
A gyalogos
Bizony hogy elmarad ám.
Szolgabíránk az agyunk,
Nem parancsol más nekünk,
Egyszerű ez,
Mi már mótorral megyünk.
Nem vagyunk mi bölcs urak
S nem is vagyunk szamarak.
Új ezerév
Új magyaroknak marad.
1924 nyara
Munkácsy Mihály:Honfoglalás részlet
Reviczky Gyula: Feltámadás
Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
ma öröm legyen,
Feltámadt az Istenember
Győzedelmesen!
Akik tanait gyűlölték,
meg nem ölheték.
Nem rejtette sír magába
égi szellemét.
Mert égből eredt, s nem is volt
születése sem...
Feltámadt az Istenember
Győzedelmesen!
Kettős ünneplés azóta
minden kikelet!
A mennyországé és a földé...
Ünnepeljetek!
Adjatok hálát, hogy ismét
új világ terem.
S feltámadt az Istenember
Győzedelmesen!
Aki tudja, mint töré fel
sírját a dicső:
Aki látja, hogy a földön minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
mely örök leszen...
Feltámadt az Istenember
Győzedelmesen!
Adjatok hálát, s virágot,
tömjént hozzatok.
Halleluja! Halleluja!
Zengje ajkatok!
Mert feltámadtok ti is még
valamennyien.
Mint az Istenember egykor:
Győzedelmesen!
Az anglikánok Easter Even-nek, Low Saturday-nek, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Sabado de Gloria-nak hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a Szent Háromnapnak (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltárt ezen a napon minden felszerelésétől megfosztják. Nem tartanak szentmisét sem.Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap - az asszisztencia vezetésével - elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.