jadzia - Szeretgom.hu
jadzia

Őket követi

Őt követik

Sajnos senki sem

jadzia

Regisztrált:
2018. 09. 05. 8:33
Utolsó belépés:
2023. 09. 26. 17:20

2020. 10. 01. 19:43

Yuja Wang   1987-ben született kínai zongoraművész

2020. 10. 01. 19:40

csodaszép zenék méltóak az ünnephez

Én a Tannhauser nyitányát hoztam

 

https://www.youtube.com/watch?v=SRmCEGHt-Qk

2020. 10. 01. 19:37
Gyurcsány Ferenc
: Ha összefogunk, győzni fogunk!
“Aki ezt a rendszert le akarja váltani, annak meg kell értenie: csak együtt lehet. Mi készen állunk arra, hogy közös listát, közös jelölteket és közös miniszterelnököt állítsunk.
Mert a nap végén nem az a fontos, hogy miben különbözünk az ellenzéki oldalon, hanem hogy mi a közös bennünk. Azt akarjuk, hogy Magyarország újra európai köztársaság és demokrácia legyen, ahol vigyázunk egymásra. Ez a közös akaratunk.
És közös akaratból közös lista, közös listából közös győzelem, közös győzelemből pedig közös Magyarország lesz. Ez a DK küldetése. Szóval egyszerű a képlet. Ha összefogunk, győzni fogunk.”
 
 
IGEN ERRE VÁRUNK MINDANNYIAN AZ ELLENZÉKI ÖSZEFOGÁSRA
A képen a következők lehetnek: 1 személy, , szöveg, amely így szól: „Közös ellenzéki program és közös ellenzéki lista kell 2022-ben! DOBREV KLÁRA a DK EP-képviselője dk Demokratikus ALEGEUROPAIBB Koalició Add Addtovabb,hogyminenkihezejusson! tovább, mindenkihez eljusson!”

2020. 09. 28. 20:13
ASPERJÁN GYÖRGY:
Magyarország
Pállik az éjszaka, titkolt könnye csorog,
elfúlva hörög a szív, szorul a torok.
Sepreget, rendel az otthonos fájdalom.
Magány totyog, félne s elé áll ág-halom.
Ki ölni kíván, gonddal megtölti a fegyvert,
véresen remeg a hold, az égre kirendelt.
 
Annyi szenvedés honos itt, mi fojtogat,
gyötrődve sem lehet hozzátenni sokat.
Nyögdel a fák görcse, megriad szenderük,
úgy nyargalász a szél, hogy nem játszik velük.
Bolyhos bundaként takargat mindent a bánat,
megrontja nyeglén a megváltott röpke vágyat.
 
Cigánysoron hosszan habzanak a kutyák,
látnak settent árnyat, szimatolnak furát.
Csönd kilazul, kacag a tört ablaküveg –
iszonyat a falun vinnyogva átüget.
Mindenki bénultan suttog vagy szökve ordít,
lopja életét, az egyetlen kölcsönbe-holmit.
 
Tehetősek neszelnek riasztók mögött,
telt gyomrú aggódás szívükbe költözött,
jó tudni, rendőr párban is lopózva jár.
Az éj nyűge hullócsillagokat szanál.
Kinek van munkája, horkant, jobbjára fordul,
a főnökkel álmodik, aki nézi mordul.
 
Itt hőbörögni csak engedéllyel lehet,
mert a hatalmat pártolja a látlelet,
aki akar, kínálat alapján szavaz,
közelben készenlétez egy rendőrszakasz,
tudjuk, névlegesen a választási rendre,
kinek nem tetszik az egész, kerül hidegre.
 
Lány, asszony, ha betelt neki, útszélre áll,
kirakja báját, könnyes mosollyal riszál,
ki használja pár ezresért, érzi, remeg;
amint végzett, szégyelli, hogy így élvezett.
Senki sem tudja, hol lett sánta az igazság,
ki intette le a többség csendes vigalmát.
 
Mik vagyunk, jelzik importált szeméthegyek,
utazunk, patkányokkal váltva egy jegyet,
bűnbe mártogattuk magunkat szorgosan,
mert semmire se vittük józan dolgosan.
Kik Európánál szerencsénket kijárták,
tették nyakunkba ingyen hasznuk drága jármát.
 
Bankokban éjjel is felkúszik a kamat,
teheti, pártfogolva neki ezt szabad.
Bárki kötélért nyúl, magánügy a baja,
a bankárnak hasznos e lelki nyavalya.
Mi eszmélni hívna, önkényuralmi jelkép,
a hasznos álmokat fejünkből kiszerelték.
 
Kísért bennünket a vágyunk, szégyenkezik
a csönd, amelyben a jövőnket nevelik.
Tudatunkba szivárog a trágyalé mocsok,
ábrándjaink, lelkünk kajlán benne tocsog.
Én, bírói végzéssel fejemen, kiáltok:
ki ismeri a titkot s szól, jövővel áldott.
 
Így, a hazát is vállalva, élni nehéz,
üggyel az egymásba kapaszkodó kevés.
Hallgatás töröl, a vélemény bélyegez,
mindenki fél, ne látszódjék, hogy mételyes.
Még tán nem halt meg, de haldoklik Magyarország,
magyarok, magunkkal emeljük föl a sorsát.