Bár megjegyzem, hogy nem azon vitáztunk amit most elgutóbb leírtál, de legyen.
Amit nem tudsz, azt nem tudod - de ez nem jelenti azt hogy nincs is.
A fény terjedési sebessége mint fizikai állandó csak is a váákumban számított értékre vonatkozik, semmi másra. A fény terjedési sebessége, mint minden Elektromágneses Hullám terjedési sebessége változó nagyban függ a terjedési közegtől.
A vizben például lassabban terjed a fény is mint a váákumban. tehát nem igaz az abszolut volta.
de te tudod.
nem irtam sehol sem, hogy az vannak vagy nincsenek más univerzumok. Azt írtam, hogy nincs okunk azt feltételezni, hogy az áltakunk ismert univerzum határain túl nincsen anyag ez meg ugye nem azt jelenti hogy van vagy nincs másik univerzum.
Kár lenne ha így értenéd. Azt is írtam, hogy arra sincs bizonyíték, hogy az általunk ismert univerzum határai után lenne anyag. Vagyis bármelyik változat előfordulhat.
ha van az akkor csak azt biznyítja, hogy az elektromágneses hullámok terjedési sebessége nem mindíg ugyan annyi volt, mint amennnyinek most ismerjük. Nem pedig azt hogy meghaladták volna a fénysebességet.
de megint csak te tudod mit, hogyan értelmezel.
Látod ezért mondom mindíg hogy óvatosan kell fogalmazni és pontosan. itt van rá a bizonyíték. te telejsen mást értesz az alatt, amit leírok mint amit én. pedig igyekszem pontosan fogalmazni mégsem ugyan azt érted alatta.
Ez van.
ja és a fénysebesség méréséhez minden esetben a doppler effektust használják- méghozzá egy speciális változatát a relativ doppler effektust- lett légyen az vörös eltiolódás alapu mérés( Jupiter holdjainak holdfogyatkozása, vagy a mechanikai merés- fogaskerékes módszer, amit a tükrök által előidézektt fáziseltolódás miatt esik egybe a fog és nem látható a fény.- de persze ezt lehet másként is értékelni - olvastam olyan kisérletről is amely nem ezt akarná felhasználni, hanem például az internet alapján(-házilagos mérés lehetősége- csakhogy ez nemad megfelelő mérési eredményt kedves dmolnár )- de te tudod legyen úgy ahogy te hiszed. - a te gondod.)
Még egy megjegyzés a doppler effektussal kapcsolatban- a csillagászok is használják- de ott vigyázni kell mert a vörös eltolódást nem a doppler hatás generálja minden esetben, hanem a táguló világegyetem is lehet az oka.
Nos ennyi erről azt hiszem kellő képpen eleget beszéltünk.
Most megint elmegyek egy kis időre majd jövök.
Egyébként jobban érdekelne, hogy mi a véleméyned arról amit a Zsadinak a balodalról írtam - főleg most hogy a Botka lett az egyik váromáynos.
Akkor a fénysebesség méréséről - már amit belinkeltél, mert ennél sokkal több kisérlet, meghatározás és mérési technológia van
Facoult kisérlete a mérésre: amikor a tükrök elmozdulásának mérésével mérte a fényísebességet. Gondolod, hogy a tükör elmozdulása, amely szögelmozdulás nem hoz létre frekvencia illetve fáziseltolódást a fény útjában. Azt mérte, hogy milyen fáziseltolódás következett be, így meghatározva a tükör szöghelyzetét és a számításhoz ezt használta - vagyis a doppler effektust használta fel.
Ugyan ez a helyzet Michaelson esetében - de a forgó fogaskerék esete sem más nagyon, kedves dmolnár. Azért mert egy kisérletben nincs minden részlet kiirva, még lehet ám gondolkodni a kisérlet lefolyásán.
A Jupiter felhasználásáról meg nem is akarok beszélni, hisz az elmozdulás az mindig fázisváltozással illetve frekvencia változással jár. Manapság ezen az alapon vizsgálják a galaxisok mozgását.
Másik: amiről nincs tudomásunk az attól még lehetséges – nem gondolod? Az, hogy ezzel nem kell foglalkozni egy nagyon,de nagyon rossz érv. Akkor hogy jutunk előre a megismerésben ha elfogadjukj azt hogy amiről nincs tudomásunk arról nincs tudomásunk. Ha ezt a tézisedet tennénk meg a világ központi kérdésének, akkor még mindig a kőbaltánál tartanánk. Az embernek azért van a kiváncsisága, hogy amiről nincs tudomása arról legyen tudomása. Azért állit fel fantáziákat( ami egyébként elengedhetetlen a megismerés folyamatában) és azért állit fel hipotéziseket, hogy amiről nincs tudomása - arról legyen.
Amiről írtam az univerzummal kapcsolatosan az pedig nem fantáziálás kedves dmolnár hanem egyszerű fizikai következtetés. Semmi okunk feltételezni, hogy az általunk ismert határon túl nincs anyag – igaz arra sincs bizonyíték, hogy van. Tehát mindkét variáció lehetséges. Nem kéne bezárkóznod a „pillangó hatás” effektusába. A haladás t mindig voltak, akik meg akarták akadályozni és ugyan ezekkel az érvekkel állták az útját mondjuk Keplernek, vagy Galileinek, Newtonnak és Teslának. Amit állítasz az sajbnos nem szkeptikusság.
A szkeptikusság a pozitív gondolkodás ás bizakodás velejárója. Előre vivő folyamat. Ez, amit leírtál nem az.
Az a helyes, amit leírtál ( Ilyen jelenleg a fénysebességgel kapcsolatban nincs) – ugye ezzel nem azt akarod sugallni, hogy a fénysebesség mint határérték abszolutum. Ugyan is ez volt a vitánk kiinduló alapja.. Sokkal jobb az, ha a mondatod végén pontot teszel és akkor valóban helytálló a megállapításod. Nem kell tovább fűzni a gondolatot.
Kedves dmolnár! Valóban minden mérés összehasonlításos módszerrel történik- ezt csak azért írtam le, hogy jelezzem, hogy a mérés pontosságát az összehasonlítás pontossága adja - azaz amit Zsdadinak írtál, az nem teljesen igaz.
A fény terjedési sebességének mérésére a doppler effektus szolgál, akár milyen módszer szerint is mérik. A továbbításos módszer is mert a fény fázisváltozását mérik meg a továbbítás következtében ( egyik helyről a másikra) azt osztják el az eltelt idővel és így állapítják meg a terjedési sebességet (pl egy oszcilloszkóp segítségével) A fény fázisváltozása pedig a doppler effektus.
Minden EMH-ra igaz, a doppler hatás nem csak a hangra- például a lokátorokban az álló és mozgó célok szétválogatása ezek alapján történik ( A hullámhossz és fázis eltolódás segítségével)
Ami az Univerzumra vonatkozik és próbáltam rávilágítani:
Az Univerzum kora években meghatározva nem egyenesen aránylik az általunk tapasztalható legtávolabbi objektumok távolságához. (Friedmann-Lemaître modell egyik változata, gyorsulva tágulás) Ezért lehet, hogy az általunk mért kb. 13.7 milliárd éves korú Világegyetemben a legtávolabbi objektumok akár 40 milliárd fényévre is lehetnek tőlünk. Mivel mi azt a helyzetet látjuk csak, ami éppen akkor volt, amikor az adott fényobjektum elindult. Ebből azt következik, hogy nem lehetünk abban biztosak, hogy volt anyag a „látótávolságunkon” túl akkor – ami viszont azt is jelenti, hogy annak „gyorsabban” kellett eljutni oda, mint ahogy a fény ide ért, vagyis nagyobb sebességgel kellett közlekednie, mint az adott fénysebesség.
Egyszerűbben: A tér gyorsulva tágul, s az a fényforrás, aminek most észleljük a jelét, az utazási idő alatt már jócskán messzebb került onnan, ahol akkor volt, amikor a most észlelt jelét megtapasztaljuk. S nem lehetünk abban biztosak, hogy az a legtávolabbi objektum a térben - aminek a „fényét” most látjuk - azaz lehet hogy ott van csak a „fénye” még nem ért ide- vagyis gyorsabban tette meg azt az utat mint a fény amit bejár 13,7 milliárd év alatt- vagyis gyorsabban mozgott mint a fénysebesség.
Másfelől: a fénysebesség ugyan határérték, de a tér tágulására nem vonatkozik. Lásd inflációs elmélet. (prof. Guth).
Vagyis létezhet nagyobb sebesség, mint a fény haladási sebessége( Persze ez csak is a terjedésre, haladásra vonatkozik, mert azt belátni hogy nagyobb sebesség van, mint a fénysebesség nem olyan nehéz dolog - hisz egy 1 MHz elektromágneses jelnek a fázisváltozási sebessége jóval nagyobb, mint a fénysebesség. 1 MHz jelet pedig nem nagy művészet előállítani azt hiszem, ezt te is beláthatod.
Tehát mint határérték - haladási vagy terjedési sebesség esetén sem biztos, hogy reális állítás
(Lásd például João Magueijo: 'Faster Than the Speed of Light - The Story of a Scientific Speculation',[1] azaz magyarul 'Gyorsabban a fénynél - Egy tudományos megfigyelés története' (William Heinemann,kiadó London, 2003) amely azt taglalja, hogy az Univerzumunk keletkezése idején vagy az is az Ösrobbanáskor a fény jóval nagyobb sebeséggel terjedt, csak az eltelt időben „lelassult” valami miatt.)
más esetekben meg egyszerűen nevetséges állítás a fénysebesség, mint határérték.
(maga a fény a legjobb ellentmondása, ennek a határérték elméletnek)
Kedves Zsadi! Segítségedet kérem. Keresek egy filmet- aminek a címét nem tudom. Viszont annál inkább a tartalmát.
Arról szól- hogy egy gazdag, de felelőtlen fehér nő egy szines kapcsolatából születik egy lány. A nő a lányát egy másik csaláűdnál nevelteti. Igazán jó testvérek között( egy fiu és egy lány) Amikor a fogadott testvér lány bajba kerül a másik lány kiáll érte és emiatt ott kell hagyni fogadott szüleit- Vissza keról a fehérek világába a nagymnamája veszi pártfogásba. Nála él, aki a felső tizezer egyik tagja. A lány csodálatos tehetségü zongaraművész- amelyet a nagymama segít kibontatkoztatni. Közben meghal a nevelő anya és a lány elmegy a temetésére amivel elárulja a hollétét. A bűnözők elkapják és arra akarják kényszeríteni, hogy a nagymamától lopjon nekik- Látszólag rááll de a nagymama egyik barátja segítségével megakadfályozza a nagymama kirablását. A nagymama Londonba küldi koncertezni és a baráttal elmennek a koncerjére.
Röviden ennyi a tartalom, igen jó film- emberi sorsok és viselkedések elég pontos ábtázolása. Nekem nagyon tetszett.
ÍRégen láttam és azért keresem mert az egyetemen az egyik pszichológiai dolgozatom témája volt. Akkoriban sokszor mebnt a TV-ben Hallmark, story és egyéb filmes csatornákon. Jó lenne viszont látni. Segíts ha tudsz és tudod a címét.
Már a szereplők nevére sem emlékszem sajnos. De azt tudom ,hogy elég nívós szereplőgárdája volt
Semmi gáz, - hidd el - a „tengeri betegségben” nincs. Pont olyan mintha azt mondanád, hogy gáz ha repülőn utazol, és rosszul vagy. Az sem olyan nagy baj.
Ami meg a hullámok hatását illeti - azt gondolom, hogy igen csak ember és hajó függő
Utaztam Thesszalonikiből, Barcelónába a Katalanstar nevű hajón – a Földközi tengeren. Ez egy 8 emeletes hajó – nekem a 6. emeleten volt a kabinom. Semmit sem éreztem a hullámzásból, pedig a hajón mindig pontosan jelezték az időjárást és a tenger állapotát. Volt olyan, amikor 2-2,5 m es hullámok voltak a tengeren de a hajón nem éreztem semmit. ( A Balatonon ha 2 m-es hullámok vannak akkor nem közlekedik hajó)
Vagy utaztam Calaisból- Dowerbe a Csatornán a kompon, és csak „keresztbe” billegett a komp. Pedig ott is rosszidő volt (mikor van Angliába jó idő) De nem éreztem semmit sem.
Ugyan akkor Kiriniből utaztam egy ugyan akkora kompon Zakyntosba, a Ion tengeren, és ha a hajó középvonalát elhagytad akkor érezted, hogy nem csak keresztbe, de hosszába is billeg a hajó – pedig „sima” volt a tenger. Volt, aki rosszul volt – szerintem inkább pszichés alapon voltak rosszul és nem fiziológiás alapon.
Busz: Szerintem ott is a pszichés félelem működik, mintsem a fiziológiás probléma jelentkezik. Az unokámmal tavaly Iugomédiáig buszoztunk, ott hajóra szálltunk és átkompoltunk Kerkirába, majd újra buszra és még egy 45 perces út után érkeztünk meg Sidariba. A kis csajnak(5 éves) kutya baja volt, táncolt a busz járóközében, szórakoztatta az utasokat, itta a forró csokit, egyáltalán nem hatotta meg, hogy 20 órát buszoztunk, meg 1,5 órát hajóztunk. Az anyjának, ha már Pestről busszal kell jönni hozzánk, ami 50 perc, minden baja van.
Ja, igen (most aztán kapsz egy adagot – ne mond, hogy „szűkmarkú” vagyok veled)
A Kapcsolaton írtam a Botkával kapcsolatban. Ott nem lehetett elmondani, mert az isten tudja miért, nem viselik el a kritikát - nem is értem miért - de mindegy. Szóval lehet, hogy a Botka jó miniszterelnök lesz, vagy lenne. De én nem bízom az MSZP mostani vezetésében. Az elmúlt időszakban semmi sem történt. Semmi olyan, ami azt mutatná, hogy a baloldalon valami megmozdult volna. A Hiller féle választmány nem hajlandó semmit sem csinálni, ami eltérne a kompromisszumos, félfordulatos neoliberalista attitűdtől. a semmit mondás és a kállai kettős jellemzi az egészet A Molnár Gyula gyenge, nincs önálló irányvonala, mindig az van, ami éppen az utolsó impulzus. Nincs karaktere, belesimul a szürkeségbe, semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy bárkivel is komoly vitába keveredjen. Amióta ő az elnök az NSZP támogatottsága stagnál általánosságban 9-10% körül mozog. (Most a végletektől eltekintek- 7 és 12 %) Tehát nem hogy növekedne, de nem változik – igaz legalább a csökkenést megállt – de szerintem ez inkább csak időleges mintsem tartós állapot lenne (Októberben 11 %, novemberben megőrizte a 11-et , decemberre ez már csak 10 % lett). Tehát semmi sem változott, és a „nyugodt, békés” pártvezetés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Továbbra sincs semmiféle együttműködésre való hajlandóság. A baloldal végzetesen megosztott. Azt gondolom, hogy markánsan 4 fő irányt lehet meghatározni a baloldalon.
1./A szociálliberális credó - semmit sem kockáztató, harmadik utas - modernnek mondott szociáldemokrácia semmittevését,
2./A balra tartó szocialisták reformirányzatát,
3./ Az ordo marxista –leninista, - elefántcsont toronyba üldögélő, és a marxi tanok tisztaságát felügyelő bigottakat,
3./ Valamint a szélsőbaloldalhoz tartozó még az ortodox marxista-leninista vonaltól is szélsőségesebb, szélsőbaloldali anarchisztikus vonalat.
Az ilyen megosztottság, sajnos teljesen kizárja az együttműködés lehetőségét.
Nem kellene ennek így lennie, de ugyebár a szociálliberális credó tagjai nem akarnak semmit sem csinálni. Nekik úgy jó, ahogy van – a lényeg az, hogy ők is kapjanak a koncból - akiket képviselnének - hát azokat meg törje ki a frász. azok nem érdekesek szerintük. Lásd a DK, Hiller és csapata- csak semmi ellenkezés szürkeség és egy kis populizmus egy kis baloldaliság, de az se nagyon, mert még majd állást kell foglalni valamiben, és az lehet, hogy nem lesz jó – még veszélybe sodornák a jó kis húsos fazék körüli helyüket. A prakticisták leg prakticistább része.
AZ ordo marxista-leninsták, azok, akik csak az anyagi világ törvényszerűségeit óhajtják alkalmazni mindenre és mindenkire, számukra a szubjektum léte ismeretlen fogalom, és a szent kollektivizmus (akár a legvadabb Makarenkói kollektivizmus) léte csak az elviselhető.
A szélsőbaloldali anarchisztikus szélsőségesek akár az ördöggel (értsd akár a Jobbikkal) is szövetséget kötnek az anarchisztikus hatalom érdekében. A legvadabb sztálinista pogromoktól sem riadnak vissza, és számukra a hatalom gyakorlása, a proletárdiktatúra elnyomó és autoriter hatalomgyakorlásának fogalmát jelöli.
Nos, ilyen körülmények között Botkának annyi esélye van a Miniszterelnökség megnyerésére, mint a sörös lónak az Epsomi derbyn. Ha nem lesz változás – már pedig ebben most jelen állapotban nem nagyon hiszek - akkor nem hiszem, hogy az indultak még kategóriáján túl tud lépni.
kedves dmolnár!
legyen neked Tanécsköztársaság!
Bár megjegyzem, hogy nem azon vitáztunk amit most elgutóbb leírtál, de legyen.
Amit nem tudsz, azt nem tudod - de ez nem jelenti azt hogy nincs is.
A fény terjedési sebessége mint fizikai állandó csak is a váákumban számított értékre vonatkozik, semmi másra. A fény terjedési sebessége, mint minden Elektromágneses Hullám terjedési sebessége változó nagyban függ a terjedési közegtől.
A vizben például lassabban terjed a fény is mint a váákumban. tehát nem igaz az abszolut volta.
de te tudod.
nem irtam sehol sem, hogy az vannak vagy nincsenek más univerzumok. Azt írtam, hogy nincs okunk azt feltételezni, hogy az áltakunk ismert univerzum határain túl nincsen anyag ez meg ugye nem azt jelenti hogy van vagy nincs másik univerzum.
Kár lenne ha így értenéd. Azt is írtam, hogy arra sincs bizonyíték, hogy az általunk ismert univerzum határai után lenne anyag. Vagyis bármelyik változat előfordulhat.
ha van az akkor csak azt biznyítja, hogy az elektromágneses hullámok terjedési sebessége nem mindíg ugyan annyi volt, mint amennnyinek most ismerjük. Nem pedig azt hogy meghaladták volna a fénysebességet.
de megint csak te tudod mit, hogyan értelmezel.
Látod ezért mondom mindíg hogy óvatosan kell fogalmazni és pontosan. itt van rá a bizonyíték. te telejsen mást értesz az alatt, amit leírok mint amit én. pedig igyekszem pontosan fogalmazni mégsem ugyan azt érted alatta.
Ez van.
ja és a fénysebesség méréséhez minden esetben a doppler effektust használják- méghozzá egy speciális változatát a relativ doppler effektust- lett légyen az vörös eltiolódás alapu mérés( Jupiter holdjainak holdfogyatkozása, vagy a mechanikai merés- fogaskerékes módszer, amit a tükrök által előidézektt fáziseltolódás miatt esik egybe a fog és nem látható a fény.- de persze ezt lehet másként is értékelni - olvastam olyan kisérletről is amely nem ezt akarná felhasználni, hanem például az internet alapján(-házilagos mérés lehetősége- csakhogy ez nemad megfelelő mérési eredményt kedves dmolnár )- de te tudod legyen úgy ahogy te hiszed. - a te gondod.)
Még egy megjegyzés a doppler effektussal kapcsolatban- a csillagászok is használják- de ott vigyázni kell mert a vörös eltolódást nem a doppler hatás generálja minden esetben, hanem a táguló világegyetem is lehet az oka.
Nos ennyi erről azt hiszem kellő képpen eleget beszéltünk.
Most megint elmegyek egy kis időre majd jövök.
Egyébként jobban érdekelne, hogy mi a véleméyned arról amit a Zsadinak a balodalról írtam - főleg most hogy a Botka lett az egyik váromáynos.
Kedves dmolnár!
Látod, látod. Hova vezet a bigottság.
Akkor a fénysebesség méréséről - már amit belinkeltél, mert ennél sokkal több kisérlet, meghatározás és mérési technológia van
Facoult kisérlete a mérésre: amikor a tükrök elmozdulásának mérésével mérte a fényísebességet. Gondolod, hogy a tükör elmozdulása, amely szögelmozdulás nem hoz létre frekvencia illetve fáziseltolódást a fény útjában. Azt mérte, hogy milyen fáziseltolódás következett be, így meghatározva a tükör szöghelyzetét és a számításhoz ezt használta - vagyis a doppler effektust használta fel.
Ugyan ez a helyzet Michaelson esetében - de a forgó fogaskerék esete sem más nagyon, kedves dmolnár. Azért mert egy kisérletben nincs minden részlet kiirva, még lehet ám gondolkodni a kisérlet lefolyásán.
A Jupiter felhasználásáról meg nem is akarok beszélni, hisz az elmozdulás az mindig fázisváltozással illetve frekvencia változással jár. Manapság ezen az alapon vizsgálják a galaxisok mozgását.
Másik: amiről nincs tudomásunk az attól még lehetséges – nem gondolod? Az, hogy ezzel nem kell foglalkozni egy nagyon,de nagyon rossz érv. Akkor hogy jutunk előre a megismerésben ha elfogadjukj azt hogy amiről nincs tudomásunk arról nincs tudomásunk. Ha ezt a tézisedet tennénk meg a világ központi kérdésének, akkor még mindig a kőbaltánál tartanánk. Az embernek azért van a kiváncsisága, hogy amiről nincs tudomása arról legyen tudomása. Azért állit fel fantáziákat( ami egyébként elengedhetetlen a megismerés folyamatában) és azért állit fel hipotéziseket, hogy amiről nincs tudomása - arról legyen.
Amiről írtam az univerzummal kapcsolatosan az pedig nem fantáziálás kedves dmolnár hanem egyszerű fizikai következtetés. Semmi okunk feltételezni, hogy az általunk ismert határon túl nincs anyag – igaz arra sincs bizonyíték, hogy van. Tehát mindkét variáció lehetséges. Nem kéne bezárkóznod a „pillangó hatás” effektusába. A haladás t mindig voltak, akik meg akarták akadályozni és ugyan ezekkel az érvekkel állták az útját mondjuk Keplernek, vagy Galileinek, Newtonnak és Teslának. Amit állítasz az sajbnos nem szkeptikusság.
A szkeptikusság a pozitív gondolkodás ás bizakodás velejárója. Előre vivő folyamat. Ez, amit leírtál nem az.
Az a helyes, amit leírtál ( Ilyen jelenleg a fénysebességgel kapcsolatban nincs) – ugye ezzel nem azt akarod sugallni, hogy a fénysebesség mint határérték abszolutum. Ugyan is ez volt a vitánk kiinduló alapja.. Sokkal jobb az, ha a mondatod végén pontot teszel és akkor valóban helytálló a megállapításod. Nem kell tovább fűzni a gondolatot.
Kedves dmolnár!
Valóban minden mérés összehasonlításos módszerrel történik- ezt csak azért írtam le, hogy jelezzem, hogy a mérés pontosságát az összehasonlítás pontossága adja - azaz amit Zsdadinak írtál, az nem teljesen igaz.
A fény terjedési sebességének mérésére a doppler effektus szolgál, akár milyen módszer szerint is mérik. A továbbításos módszer is mert a fény fázisváltozását mérik meg a továbbítás következtében ( egyik helyről a másikra) azt osztják el az eltelt idővel és így állapítják meg a terjedési sebességet (pl egy oszcilloszkóp segítségével) A fény fázisváltozása pedig a doppler effektus.
Minden EMH-ra igaz, a doppler hatás nem csak a hangra- például a lokátorokban az álló és mozgó célok szétválogatása ezek alapján történik ( A hullámhossz és fázis eltolódás segítségével)
Ami az Univerzumra vonatkozik és próbáltam rávilágítani:
Az Univerzum kora években meghatározva nem egyenesen aránylik az általunk tapasztalható legtávolabbi objektumok távolságához. (Friedmann-Lemaître modell egyik változata, gyorsulva tágulás) Ezért lehet, hogy az általunk mért kb. 13.7 milliárd éves korú Világegyetemben a legtávolabbi objektumok akár 40 milliárd fényévre is lehetnek tőlünk. Mivel mi azt a helyzetet látjuk csak, ami éppen akkor volt, amikor az adott fényobjektum elindult. Ebből azt következik, hogy nem lehetünk abban biztosak, hogy volt anyag a „látótávolságunkon” túl akkor – ami viszont azt is jelenti, hogy annak „gyorsabban” kellett eljutni oda, mint ahogy a fény ide ért, vagyis nagyobb sebességgel kellett közlekednie, mint az adott fénysebesség.
Egyszerűbben: A tér gyorsulva tágul, s az a fényforrás, aminek most észleljük a jelét, az utazási idő alatt már jócskán messzebb került onnan, ahol akkor volt, amikor a most észlelt jelét megtapasztaljuk. S nem lehetünk abban biztosak, hogy az a legtávolabbi objektum a térben - aminek a „fényét” most látjuk - azaz lehet hogy ott van csak a „fénye” még nem ért ide- vagyis gyorsabban tette meg azt az utat mint a fény amit bejár 13,7 milliárd év alatt- vagyis gyorsabban mozgott mint a fénysebesség.
Másfelől: a fénysebesség ugyan határérték, de a tér tágulására nem vonatkozik. Lásd inflációs elmélet. (prof. Guth).
Vagyis létezhet nagyobb sebesség, mint a fény haladási sebessége( Persze ez csak is a terjedésre, haladásra vonatkozik, mert azt belátni hogy nagyobb sebesség van, mint a fénysebesség nem olyan nehéz dolog - hisz egy 1 MHz elektromágneses jelnek a fázisváltozási sebessége jóval nagyobb, mint a fénysebesség. 1 MHz jelet pedig nem nagy művészet előállítani azt hiszem, ezt te is beláthatod.
Tehát mint határérték - haladási vagy terjedési sebesség esetén sem biztos, hogy reális állítás
(Lásd például João Magueijo: 'Faster Than the Speed of Light - The Story of a Scientific Speculation',[1] azaz magyarul 'Gyorsabban a fénynél - Egy tudományos megfigyelés története' (William Heinemann,kiadó London, 2003) amely azt taglalja, hogy az Univerzumunk keletkezése idején vagy az is az Ösrobbanáskor a fény jóval nagyobb sebeséggel terjedt, csak az eltelt időben „lelassult” valami miatt.)
(maga a fény a legjobb ellentmondása, ennek a határérték elméletnek)
Ezért kell óvatosan fogalmazni.
Kedves Zsadi!
Segítségedet kérem. Keresek egy filmet- aminek a címét nem tudom. Viszont annál inkább a tartalmát.
Arról szól- hogy egy gazdag, de felelőtlen fehér nő egy szines kapcsolatából születik egy lány. A nő a lányát egy másik csaláűdnál nevelteti. Igazán jó testvérek között( egy fiu és egy lány) Amikor a fogadott testvér lány bajba kerül a másik lány kiáll érte és emiatt ott kell hagyni fogadott szüleit- Vissza keról a fehérek világába a nagymnamája veszi pártfogásba. Nála él, aki a felső tizezer egyik tagja. A lány csodálatos tehetségü zongaraművész- amelyet a nagymama segít kibontatkoztatni. Közben meghal a nevelő anya és a lány elmegy a temetésére amivel elárulja a hollétét. A bűnözők elkapják és arra akarják kényszeríteni, hogy a nagymamától lopjon nekik- Látszólag rááll de a nagymama egyik barátja segítségével megakadfályozza a nagymama kirablását. A nagymama Londonba küldi koncertezni és a baráttal elmennek a koncerjére.
Röviden ennyi a tartalom, igen jó film- emberi sorsok és viselkedések elég pontos ábtázolása. Nekem nagyon tetszett.
ÍRégen láttam és azért keresem mert az egyetemen az egyik pszichológiai dolgozatom témája volt. Akkoriban sokszor mebnt a TV-ben Hallmark, story és egyéb filmes csatornákon. Jó lenne viszont látni. Segíts ha tudsz és tudod a címét.
Már a szereplők nevére sem emlékszem sajnos. De azt tudom ,hogy elég nívós szereplőgárdája volt
Előfre is köszi.
Kedves Zsadi!
Semmi gáz, - hidd el - a „tengeri betegségben” nincs. Pont olyan mintha azt mondanád, hogy gáz ha repülőn utazol, és rosszul vagy. Az sem olyan nagy baj.
Ami meg a hullámok hatását illeti - azt gondolom, hogy igen csak ember és hajó függő
Utaztam Thesszalonikiből, Barcelónába a Katalanstar nevű hajón – a Földközi tengeren. Ez egy 8 emeletes hajó – nekem a 6. emeleten volt a kabinom. Semmit sem éreztem a hullámzásból, pedig a hajón mindig pontosan jelezték az időjárást és a tenger állapotát. Volt olyan, amikor 2-2,5 m es hullámok voltak a tengeren de a hajón nem éreztem semmit. ( A Balatonon ha 2 m-es hullámok vannak akkor nem közlekedik hajó)
Vagy utaztam Calaisból- Dowerbe a Csatornán a kompon, és csak „keresztbe” billegett a komp. Pedig ott is rosszidő volt (mikor van Angliába jó idő) De nem éreztem semmit sem.
Ugyan akkor Kiriniből utaztam egy ugyan akkora kompon Zakyntosba, a Ion tengeren, és ha a hajó középvonalát elhagytad akkor érezted, hogy nem csak keresztbe, de hosszába is billeg a hajó – pedig „sima” volt a tenger. Volt, aki rosszul volt – szerintem inkább pszichés alapon voltak rosszul és nem fiziológiás alapon.
Busz: Szerintem ott is a pszichés félelem működik, mintsem a fiziológiás probléma jelentkezik. Az unokámmal tavaly Iugomédiáig buszoztunk, ott hajóra szálltunk és átkompoltunk Kerkirába, majd újra buszra és még egy 45 perces út után érkeztünk meg Sidariba. A kis csajnak(5 éves) kutya baja volt, táncolt a busz járóközében, szórakoztatta az utasokat, itta a forró csokit, egyáltalán nem hatotta meg, hogy 20 órát buszoztunk, meg 1,5 órát hajóztunk. Az anyjának, ha már Pestről busszal kell jönni hozzánk, ami 50 perc, minden baja van.
Ja, igen (most aztán kapsz egy adagot – ne mond, hogy „szűkmarkú” vagyok veled)
A Kapcsolaton írtam a Botkával kapcsolatban. Ott nem lehetett elmondani, mert az isten tudja miért, nem viselik el a kritikát - nem is értem miért - de mindegy. Szóval lehet, hogy a Botka jó miniszterelnök lesz, vagy lenne. De én nem bízom az MSZP mostani vezetésében. Az elmúlt időszakban semmi sem történt. Semmi olyan, ami azt mutatná, hogy a baloldalon valami megmozdult volna. A Hiller féle választmány nem hajlandó semmit sem csinálni, ami eltérne a kompromisszumos, félfordulatos neoliberalista attitűdtől. a semmit mondás és a kállai kettős jellemzi az egészet A Molnár Gyula gyenge, nincs önálló irányvonala, mindig az van, ami éppen az utolsó impulzus. Nincs karaktere, belesimul a szürkeségbe, semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy bárkivel is komoly vitába keveredjen. Amióta ő az elnök az NSZP támogatottsága stagnál általánosságban 9-10% körül mozog. (Most a végletektől eltekintek- 7 és 12 %) Tehát nem hogy növekedne, de nem változik – igaz legalább a csökkenést megállt – de szerintem ez inkább csak időleges mintsem tartós állapot lenne (Októberben 11 %, novemberben megőrizte a 11-et , decemberre ez már csak 10 % lett). Tehát semmi sem változott, és a „nyugodt, békés” pártvezetés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Továbbra sincs semmiféle együttműködésre való hajlandóság. A baloldal végzetesen megosztott. Azt gondolom, hogy markánsan 4 fő irányt lehet meghatározni a baloldalon.
1./A szociálliberális credó - semmit sem kockáztató, harmadik utas - modernnek mondott szociáldemokrácia semmittevését,
2./A balra tartó szocialisták reformirányzatát,
3./ Az ordo marxista –leninista, - elefántcsont toronyba üldögélő, és a marxi tanok tisztaságát felügyelő bigottakat,
3./ Valamint a szélsőbaloldalhoz tartozó még az ortodox marxista-leninista vonaltól is szélsőségesebb, szélsőbaloldali anarchisztikus vonalat.
Az ilyen megosztottság, sajnos teljesen kizárja az együttműködés lehetőségét.
Nem kellene ennek így lennie, de ugyebár a szociálliberális credó tagjai nem akarnak semmit sem csinálni. Nekik úgy jó, ahogy van – a lényeg az, hogy ők is kapjanak a koncból - akiket képviselnének - hát azokat meg törje ki a frász. azok nem érdekesek szerintük. Lásd a DK, Hiller és csapata- csak semmi ellenkezés szürkeség és egy kis populizmus egy kis baloldaliság, de az se nagyon, mert még majd állást kell foglalni valamiben, és az lehet, hogy nem lesz jó – még veszélybe sodornák a jó kis húsos fazék körüli helyüket. A prakticisták leg prakticistább része.
AZ ordo marxista-leninsták, azok, akik csak az anyagi világ törvényszerűségeit óhajtják alkalmazni mindenre és mindenkire, számukra a szubjektum léte ismeretlen fogalom, és a szent kollektivizmus (akár a legvadabb Makarenkói kollektivizmus) léte csak az elviselhető.
A szélsőbaloldali anarchisztikus szélsőségesek akár az ördöggel (értsd akár a Jobbikkal) is szövetséget kötnek az anarchisztikus hatalom érdekében. A legvadabb sztálinista pogromoktól sem riadnak vissza, és számukra a hatalom gyakorlása, a proletárdiktatúra elnyomó és autoriter hatalomgyakorlásának fogalmát jelöli.
Nos, ilyen körülmények között Botkának annyi esélye van a Miniszterelnökség megnyerésére, mint a sörös lónak az Epsomi derbyn. Ha nem lesz változás – már pedig ebben most jelen állapotban nem nagyon hiszek - akkor nem hiszem, hogy az indultak még kategóriáján túl tud lépni.