Kedves Zsadi! A magyarság egyistenhitével kapcsolatos dologban azt hiszem hogy a dmolnár közelebb jár az igazsághoz. Nem sok írásos emlék maradt a „magyarság” után, a legtöbb Anonymus és Kézai Simon, meg Jordanescu által összeszedett mondákra illetve arra az egy-két Évkönyvekben( Fuldai évkönyv- Bizánci évkönyv) adatra támaszkodik amelyet el lehet érni. No de ezzel kapcsolatosan mindjár meg is jelenik ennek a hátulütője.
Komjáthy István 1955-ben Régi krónikák, valamint történelmi és kultúrtörténeti tények alapján állította össze a Mondák könyve című művét, kísérletet téve arra, hogy rekonstruálja az ősi magyar mitológiát, „naiv eposzunkat” A kötet darabjai – akár egy regény fejezetei – kerek egészet alkotnak: a magyar népmeséket felidéző teremtésmondáktól az őseinknek hitt hunok mondáin át színes meseszál vezet a honfoglalás koráig, majd István király megszületéséig. Ennek a szépen kikerekedő, messzi világnak egyik része a tényekkel igazolható, történelmi valóság, másik része a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.
A következő nagyobb lélegzetvételű könyv Lengyel Dénesé.
Lengyel Dénes osszegyűjtötte és rendezte ezeket a mondákat, és Régi magyar Mondák címmel ki is adta.
Rámutat néhány apróságra. Például a Hun mondák körében Attila az isten ostora meg az Isten kardja. Tisztán látszik, hogy ez egy olyan monda, amely a kereszténység korában született és azt jegyezte fel Kézai Simon. Egy nomád népnek eszébe sem jut az Isten elnevezés nem hogy az ostora meg a kardja.
Ha megnézed a magyar törzseknek sem jutott eszébe az Isten név- Ők Arany atyácska néven ismerték. A gonosz sem az ördög, hanem a Lúdvérc aki nem árulja el hogy merre kell elindulni az Aranyos szegletbe. az angyalok sincsenek jelen, de jelen van Szépmező szárnya- aki megküzd Lúdvérc-cel - az aranyos szegletbe vezető útért. Vagy „Jó füvek tudója”, és „Jó szél járása” Ők az Öreg Puszta gyermekei. Tehát az hogy Attila az isten ostora lett volna az elképzelhetetlen, ahogy az is hogy az Isten kardjának birtokosa lett volna Ez mind csak a kereszténység aggatta rá. Nos ennyit a magyarok egy isten hitérő l- mert bizony nem volt egy isten hite a magyaroknak.
A magyar miitológiában ugyan csak megtalálható au özönvíz mondája mint ahogy a bűnbeesés mondája is. Amikor még bűntelen volt az ember akkor Arany atyácska rendszeresen látogatta az Öreg Pusztát és fiait és együtt mulatoztak. Majd amikor a sokasodás már odáig vezetett hoyg a Ludvérc hivei kerekedtek felül Arany atyácska elhatározta hogy elpusztítja Ludvércet és híveit - özönvizet bocsát a sztyeppére. Öreg Pusztát és gyermekeit figyelmeztette majd elvonult az Ural hegyei közé hogy Rakoca tutajt ácsoljon. Ludvérc élt a gyanúperrel és megkörnyékezte Hajnalpírt- gazdagságot, szépséget és örök életet ígérve neki, hogy tudja meg, hogy mit csinál Arany atyácska, Hajnalpír ráállt az alkura és erjesztett kancatejet vitt Arany atyácskának, aki részeg lett és részegségében elmondta, hogy Rakoca tutajt ácsol az Öreg Puszta és népének. Hajnalpír ez elmondta Ludvércnek, aki egér képében fellopózótt a tutajra és így menekült meg. Bosszúból eldugta a z aranyos szeglethez vezető utat és megátkozta az Öreg Puszta népét, hogy csak haláluk után leljenek rá az utra és jussanak el a Hősök mulató meztejére.( Van olyan mondánk ahol Lúdvérc- Szélkötő Kalamona néven szerepel-
Mint látod szó nincs egy isten hitről és szó nincs sem a keresztény behatásról sem pedig valamiféle más istenségnek az elfogatfásáról. Nagyon jól körülhatárolható az hogy mind a hun-magyar mondák, mind pedig az árpádházi mondák, a honfoglalás és Álmos-Árpád mondankör a kereszténység találmánya. ( Anonymus és Kézai Simon a két legjelesebb alak e témakörben)
Mert bevezette Egyiotomba az egyistenhitet és mindent átfogó reformokat valósíttott meg.
Az ő felesége volt Nefertitti akinek a mellszobrai az egyébként méltán híres egyiptomi szobtrászat egyik leg kiemelkedőbb alkotásai.
Ez azért fontos, mert a szobrászatban a frontalitás volt a mérvadó viszont a mellszobrok esetében ezt elhanyagolták a az arcvonások kimunkálásának érdekében.
A művészek meghatározott mintákból dolgoztak. Az alakok megszerkesztéséhez négyzethálót alkalmaztak, ezáltal mind az alakok, mind a hieroglif jelek a rögzített arányrendszer szerint készültek. Viszon Nefertiti esetében eltértek ettől a szerkesztési mintától és kifejezetten a szépség ábrázolására fordyították a figyelmet.
A művészetet eluralja a Naturalizmus és az edigiekkel ellentétben például a fáaót is mindennapi környezetében ábrázolják. Nem Isteni mivoltát, hanem emberiességét fejezik ki pl. Enathon és Nefertitti az Athon templomból kijövet egymást átkarolva kocsiznak. Egy ilyen ábgrázolás korábban felért egy istenkáromlással.
A vallás terén csökkenettte a papok hatalmát és kijelentette hogy az Isteni titkokat csak a fáraó és felesége ismeri és a kinyilatkoztatások csak is az ő jogai, egyébként pedig Athon nem csak Egyiptomi isten hanem a világ ura- ez a megközelítés a népek békés egymás mellett élésének lett volna a kiinduló alapja. Tulajdonképpen egy olyan vallást akart bevezetni amely isten nélkül az embert teszi meg a vallás központi alakjának azaz ha tetszik akkor az Athon kultusz ateista volt annak az értelmében hogy nem ismerte el az istenek létét
Ezért nem érvényes rá a megállapításom. ( Még mielőtt bárki feltételezné, nem volt őskommunista)
Kedves dmolnár! Való igaz, szerintem is a kelleténél jobban körbe csócsáltuk ezt az invázió meg migránycs kérdést. Azt is hgondolom, hogy ettőlmég mindíg nem fogja nekünk a beszélgetársunk elhinni, higy nem igazán kell ezzel foglalkozni, mert közel sincs invázió Magyarországon.
azt meg egyáltalán nem is értem, higy a monokultura mit is akarna jelenteni. Még a multikulturával kapcsolatban is vannak fenntartásaim, és mindígis azt mondtam, hogy az integráció a célravezető annak is az az ága amikor a hasznos, elprevivő diolgokat használjuk és az asszimilációt el kell kerülni.
Bár én tudom, hogy egyes szélsőséges nézetek az integrációt is elvetik azt mondják, hogy a társadalmi integráció negatív konnotációjú fogalom, ugyanis végeredményben mindenkire az uniformizáltságot kényszeríti rá - de ezt igazándiból nem tudják mivel alátámasztani, mert a fogalom jóval általánosabb; illetve ezek a leegyszerűsítő megközelítések és a szó ilyetén használata elfed valós társadalmi kérdéseket illetve számos társadalmi integrációs problémáról megfeledkezik.
Ebből következik az úgynevezett összeesküvéselméletességük. Másrészt pedig az asszimilációt tartják az integrációs folyamatnak és nem pedig azt amikor a meglévő mellé csatolják a hasznlható értékekekt.
Sajnos ezzel bizony számolni kell, ez az alapja napjaink integráció ellenességének, és az elkülönűlés dicsőitétsének. Azt hiszem ezt a témát itt és most be is lehet zárni,mert innen csak az egymás körűli keringés szindrómáj lenne csak.
A legtöbb kérdésre a dmolnár megadta a választ, viszont úgy látom, hogy annak ellenére, hogy érthetően elmondta nem igazán akarod megérteni.
Nos, akkor megpróbálom „szájbarágósan” elmondani – hátha úgy jobban érted.
Egy ember világnézete a környezetéről, a helyzetéről, a gondolatairól, a hitéről (légy szíves ne sajátítsd ki a hitet csak vallásos hitnek, mert ez engem például nagyon sért. Nekem is van hitem sokkal nagyobb mint a vallásos embernek (ha lehet ezt mondani - bár nem gondolom, hogy meg lehet mérni- de már az jelzi hogy nagyobb a hitem vagy legalább is szélesebb mint a vallásos emberé, mert én megértem a vallásos embert,de ő nem ért meg engem- Lásd te sem érted, hogy az mit is jelent, hogy a vallásost az különbözteti meg az ateistától, hogy az ateista egyel több istennek a létezését nem fogadja el.- tehát nem csak vallásos hit van, az a hitnek egy igen csekély része.) helyzetéről tartott nézeteinek, sommás vélerményének ( ami az eszme fogalma) üsszessége.
Ehhez bizonyos tárgyi tudás szükségeltetik, némi műveltség, és nemi intelligencia is( a műveltség meg az intelligencia nem ugyan az a fogalom, ne keverd össze.) Ebből következően az a feltevésed, hogy a tárgyi tudás indiferens lenne, nem állja meg a helyét.
Szerinted mi az eredeti tartalma a jobb és baloldalnak? Egy ülésrend? Mert akkor nem igazán érted a különbséget a kettő között, ha azt hiszed, hogy csak egy ülésrendről van szó.
Nemzetállam vagy globalizmus? Ez nem lehet kérdés. Ma a világon egyetlen egy nemzetállam sincs. Nem is lehet. Ugyan is a Nemzetállam azt jelenti hogy az állam területén csak is és kizárólag azonos nemzetiségü emberek élnek. Ilyen meg nincs a világon. Éppen ezért ostobaság amikor Nemzetállamról beszélnek. Te se beszélj ilyet mert nincs nemzetállam- - még akkor sem ha ez most amolyan divatos kifejezés. Globalizáció- azt már nem igazáén lehet megállítani- a globalizáció elkezdődött a XIX században a monopolkapitalizmussal - és egyre gyorsabb ütemben folytatódik- amit el kéne kerülni az nem a világállam hanem a szuperkapitalizmus – na az egy igen káros valami lenne. Igazad akkor volna ha a világállamot a szuper kapitalizmussal azonosítoi. Mivel viszon nem egyenes következménye a világállamnak a szuperkapitalizmus így nem lehet csak a rosszat feltételezni – lehet hogy sokkal jobb lenne egy világállam. Azt mondod, hogy család az alapegység? Hm…. hát nem is tudom. Nekem nem tetszik az autoriter polgári monogám állam családmodellje. Sehogyan sem tetszik. A nő nem a férfi tulajdona meg a gyerek sem az. erről nyithatunk egy külön vitát- csak ne hamarkodd el az egyes kifejezések értelmezését. Minden esetre egy Esélyegyenlőség és egyenlőség elvén alapuló Világállamban az autoriter monogám családmodellnek nem lehet döntő szerepe, csak is és kizárólag mint mellérendelt családmodell szerepelhet, ugyan úgy mint a közösségi családmodell- mondhatnám mindkettő választható opcióként lehet csak jelen sem kötelező sem tiltott választható kedves strázsa. Nem tudom honnan veszed azt hogy aegy világállam tönkre akarná tenni a társadqalom alapegységét a családot- mi lehetne erre az indoka? Egyszerüen fel sem tudom fogni, hogy miért gondolod ezt. Honnan jönnek neked iylenek?
monokultura meg multukultura meg egyéb dolgok.
Nem értem mi az hogy monokultura? Honnan veszel ilyen kifejezéseket- mi szerinted egy monokultura tartalma8 Jól fontold meg a választ, nehogy abba a hibába ess, hogy rosszúl értelmezed a kulturát! Kérlek nagyon gondold meg mit is írsz le.Ne feledd a kultúra és civilizáció egymástól elválaszthatatlan és a társadalomnak két szempont szerinti megfogalmazása. Szerinted vha van monokultura akkor van monocivilizáció is meg monotársadalom is Ezt hogy a fenébe kell érteni? A tervezett téársadalmasulás az hoyg lehet mono? Kifejtenéd? Mert egyszerüen nem is értem mit feltételezel.
Vagy te azt gondolod, hogy attól mert én szeretem a Girost, már nem szeretem a paprikáskrumplit?Mert uyge a monokultura azt jelentené, hogy girost kell ennem és nem ehetek paprikáskrumplit? ( Ugye nem ezt gondolode – mer akkor igen csak nagy tévedésben vagy- ja értsd ám ezt a giros –paprikáskrumpli szindróműt átvitt értelembe jó)
Kedves strázsa – kérdésem: van e beleszólásod abba- hogy én megvásároljam a melletted lévő házat, lakást stb. Ha van akkor milyen szinten? ( Úgy gondolom semilyen beleszólásod nincs semilyen szinten sem – de ezt csak én gondolom, lehet, hogy a te világnézeted szerint van, majd elmondod)
Van-e valami beleszólásod abba, hogy az általam megvásárolt szomszédházat, lakást én kiadjam albérletbe? Van e abba beleszólásod, hogy kinek adom ki az általam megvásárolt lakást? És ha én arabnak, hottentottának vagy éppen piráznek adom ki, azt hiszem abban sem lehet beleszólásod.
Azt hiszem akkor sem szólhatsz semmit, ha a környezetedben lévő mintegy tíz háztömböt megvásárolom, és oda betelepítek 250 család pirézt. arabot vagy hottentottát.
Na, akkor most ez invázió, vagy nem invázió. Hisz az „életteredet” elözönlötte az általam betelepített piréz nemzetiség. Te meg egyedül vagy köztük magyar.
Egyébként tényleg ne használd az élettér kifejezést – egyrészt azért mert embernek ilyenje nincs – másrészt pedig nem az a baj, hogy Hitler mit használt, hanem az amit ezzel kifejezett és ami tartalmat hozzárendelt.
Tudod egy szó akár egyszerű, akár összetett nem igazán jelent semmit, addig, amíg tartalommal fel nem ruházzák. Akkor kezd csak el jelenteni valamit.
„Nem is tudom hogyan érthetted félre, hogy én nem pont ugyanezt mondom”
Hát ez az. Nem ezt mondod. Te azt mondod, valamiféle összeesküvés elméletet gyártva, hogy a megválasztott „politikusok” képviselők elhatároznak valamit, amit aztán ránk kényszerítenek, „megdolgozzák” a polgárt, média, meg egyéb eszközökkel stb.
Nos, ebben tévedsz. A kapitalizmus törvényszerűségét egyetlen politikus sem lépheti át, mert asz azonnal a bukását eredméynezi. Nem a megválasztott képviselők és kormányok meg pártok vannak hatalmon, hanem a hatalom igazi birtokosai a tőkések (Tőkebirtokosok és vállalkozók – nem a kényszervállalkozókra gondolok) amiket te látsz, és amiket átkozol meg köpködsz rá, és amit azt hiszed, hogy eldöntenek valamit is – az a kirakat. Ezért gyárthatsz összeesküvés elméleteket - a hatalom birtokosainak érdekit szolgálják és nem a tiedet - nem azokét akik megválasztották őket. Néézd csak meg a választási törvényünket kimondja, hogy a megválasztott képviselő a megválasztásának pillanatától, semilyen jogi, erkölcsi, vagy politikai felelősséggel nem tartozik a választóinak, Visszahívni nem lehet, leváltani nem lehet.
Nem élünk demokráciában, tehát nem lehet demokratikusan választani. Amit demokráciának mondanak nem egyéb, mint a hatalom birtokosai által gyártott hegemon project és irányítási séma legitimációs folyamata.
A fegyvereket nem kell használni. sőt megépíteni sem kell. S ha nem építik, meg akkor nem kell számolni, hogy hány tojásból kell reggelit készíteni egy anyahajón. A fegyverek azért kellenek, hogy a hatalom birtokosai tovább gazdagodjanak és megvédjék a hatalmukat. Más egyéb értelme nincs.
„Ez érdekes megfogalmazás, ezt úgy is lehet értelmezni, hogy egyel kevesebb Isten létezésében hisz.”
Látom, nem érted. A hit – az a hiedelmeink összessége rendszerbe való foglalása.
Ha az ateista az lenne, aki csak nem hisz istenben akkor minden ember ateista lenne. Hisz az emberiség az elmúlt évezredek során számtalan sok istent talált ki magának, de a legtöbbjüknek már a nevére sem emlékszik senki, nem hogy foglalkoznának velük. Ma már senki sem említi meg bemutatkozása során, hogy nem hisz Poszeidonban, Thorban vagy a Nagy Manituban, mert ez magától értetődőnek számít. Egy keresztény, muszlim vagy zsidó ugyan saját elmondása szerint „az egyetlen, mindenható Isten”-ben hisz, de ez azt is jelenti, hogy nem hisz Poszeidonban, Thorban vagy a Nagy Manituban, azaz, életükben ezek az istenek nem befolyásoló tényezők. A keresztény, a muszlim, a zsidó tehát az összes többi elképzelhető istenségek szempontjából ateista életet él.
A vallásos hit, amely egy hiedelerendszer ” intézményesített, rendszerbe foglalt etikai értékrendet és hagyományra épülő szertartásokat jelent, és esetenként a világ – és a létezők – természetére, esetleg keletkezésére, végső természetére, működési logikájára is tesz kijelentéseket. Az istenhívő által feltételezett isten(ek) annyiféle módon lehet része a világnak – lehet az alkotója, de lehet csupán sokadik szereplője valamely isteni dinasztiának, de olyan is előfordul, hogy a világ önmagától létezik, önmagától működik, és egyes vallások csak ezt a szentnek tartott rendszert tisztelik vallásos áhítattal, és az ilyen vallások értelemszerűen aligha minősülnek teistának, ugyanakkor ateistaként sem könnyen sorolhatók be.
Az istenhitet csak bizonyos istenek esetében szokás komolyan venni, minden más hóbortnak vagy tébolynak számít napjainkban. Aligha képzelhető magas társadalmi rangban olyasvalaki, aki Zeuszhoz vagy a Repülő Spagettiszörnyhöz fohászkodna, teljes komolysággal és odaadással. Ha valaki kijelenti, hogy személyes kapcsolatban él Jézussal és rendszeresen beszélgetnek, az illető általában egyetértő elfogadásra lel, míg ha valaki ugyanezt Elvis Presley-ről állítja, jó esetben csak megmosolyogják.
Olyan torz, furcsa világban élünk, ahol bizonyos kitalált történetek és mitológiai hősök több tiszteletet élveznek, mint azok a világnézetek, amik mentesek a babonáktól. Sokan hiszik, csak mert könyveket írtak róla, Jézus valódi személy, ám ugyanezen logika szerint a Pókember is igazi, annyi kiadványt és filmet készítettek róla és csodálatos pajtásairól.
Ezt jelentené, ha az ateista csak nem hinné el isten létezését.
Az hogy az ateista eggyel több isten létezését nem fogadja el az mást jelent kedves strázsa. A Létezés az a gondolati tartalom, melynek segítségével a létezőt megjelenítjük. A létfogalom teszi lehetővé, hogy egyáltalán létezőről beszéljünk, vagy gondolkozzunk. Mivel a létfogalom a mindent átfogó valóság valamennyi tárgyát magába foglalja, ebből az következik, hogy a létfogalomnál nincs általánosabb fogalom. Mivel a létfogalom a tárgyi dolgok valóságtartományának valamennyi különbözőségét magában foglalja, és egyben felül is múlja (latinul: transcendere), ezért azt mondjuk, hogy a létfogalom transzcendens.
No mjár most, amikor én az ateista azt mondom, hogy istennek a létezését nem fogadom el – ezzel együtt azt is mondom, hogy semelyik istennek a létezését nem fogadom el. Vagyis mivel a létezés egy általános dologról való gondolkodás ez azt jelenti, hogy aki elfogadja valamely istennek a létezését az, azt is elfogadja, hogy a tudata határozza meg az életét- pedig ez nem így van. az élet határozza meg a tudatot és élet nélkül nincs tudat és nincs gondolkozás sem (a gondolkodás a tudat egy magasabb szintü működési folyamata) azaz itt nem egy hiedelemrendszerről van szó. Éppen ezért nem lehet a kettőt összekeverni.
Még mielőtt az a vád érne, hogy vallási kérdésekbe állást foglalok – hát nem ez nem vallási kérdés ez filozófiai kérdés. A létfogalom mindig is a filozófiai kategóriába tartozott és nem a valláshoz.
Ja, még egy dolog.
„Mindenesetre azon emberek szemszögéből, akik életterét ellepik a fent említettek, mindegy melyik kategóriához tartozik, kifejezetten számbeli mennyiségük és idegen kultúrájuk miatt inváziót követnek el. Értelmező szótár ide- vagy oda.”
Azt gondolom erről, hogy ha azok az emberek, akik a te szavaiddal élve „akiknek a szemszögéből inváziót követnek el” ( Bár nem tudom, hogy hogyan) megpróbálnák megismerni azt a kultúrát és mondjuk azt, ami hasznosítható belőle, hasznosítani próbálnák és nem mereven elzárkózni mindentől és mindenkitől- rögtön nem lenne invázió azt hiszem. Vajon azok, akik invázióról beszélnek meg idegen kultúráról, azok tudják-e, mi több értik –e hogy mit is beszélnek. Tudod, én nem mondhatnám magamról, hogy olyan nagyon jól ismerem az arab kultúrát (szellemi kultúráról beszélek) de van néhány igen klassz vonása (Tudod a második feleségen arab volt- pontosabban palesztin és két jóképű „echre magyar” megölte, szerinted ez kulturált viselkedés volt, és ha nem - akkor most nekem utálni kéne a magyarokat, vagy mi))
Véleményed szerint hány fő az, amikor invázióról beszélhetünk egy ország esetén? 1000, 2000, 10000. Ugyan is az elözönlés - ha már ezt domborítod ki, azt jelenti, hogy az „elözönlők száma összemérhető a területen élők számával. Véleményed szerint 9,5 millió magyarnak mondott – magyar állampolgár esetében hány fő az, amelyik összemérhető velük?
Azt gondolom, hogy ezt az invázió témát a kelleténél jobban lerágtuk. SZumma szummárum – nem tudom hol láttál Magyarországon inváziót-de én október elején jöttem haza a határon még elvétve sem láttam migránst nem hogy inváziót. (Már, mint Röszke és Ásotthalom térségébe.)
Turistát viszont annál többet láttam Röszkénél mintegy 12 busznyit – (ha csak nem őket gondolták migráncsoknak)
Kedves Zsadi!
A magyarság egyistenhitével kapcsolatos dologban azt hiszem hogy a dmolnár közelebb jár az igazsághoz. Nem sok írásos emlék maradt a „magyarság” után, a legtöbb Anonymus és Kézai Simon, meg Jordanescu által összeszedett mondákra illetve arra az egy-két Évkönyvekben( Fuldai évkönyv- Bizánci évkönyv) adatra támaszkodik amelyet el lehet érni. No de ezzel kapcsolatosan mindjár meg is jelenik ennek a hátulütője.
Komjáthy István 1955-ben Régi krónikák, valamint történelmi és kultúrtörténeti tények alapján állította össze a Mondák könyve című művét, kísérletet téve arra, hogy rekonstruálja az ősi magyar mitológiát, „naiv eposzunkat” A kötet darabjai – akár egy regény fejezetei – kerek egészet alkotnak: a magyar népmeséket felidéző teremtésmondáktól az őseinknek hitt hunok mondáin át színes meseszál vezet a honfoglalás koráig, majd István király megszületéséig. Ennek a szépen kikerekedő, messzi világnak egyik része a tényekkel igazolható, történelmi valóság, másik része a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.
A következő nagyobb lélegzetvételű könyv Lengyel Dénesé.
Lengyel Dénes osszegyűjtötte és rendezte ezeket a mondákat, és Régi magyar Mondák címmel ki is adta.
Rámutat néhány apróságra. Például a Hun mondák körében Attila az isten ostora meg az Isten kardja. Tisztán látszik, hogy ez egy olyan monda, amely a kereszténység korában született és azt jegyezte fel Kézai Simon. Egy nomád népnek eszébe sem jut az Isten elnevezés nem hogy az ostora meg a kardja.
Ha megnézed a magyar törzseknek sem jutott eszébe az Isten név- Ők Arany atyácska néven ismerték. A gonosz sem az ördög, hanem a Lúdvérc aki nem árulja el hogy merre kell elindulni az Aranyos szegletbe. az angyalok sincsenek jelen, de jelen van Szépmező szárnya- aki megküzd Lúdvérc-cel - az aranyos szegletbe vezető útért. Vagy „Jó füvek tudója”, és „Jó szél járása” Ők az Öreg Puszta gyermekei. Tehát az hogy Attila az isten ostora lett volna az elképzelhetetlen, ahogy az is hogy az Isten kardjának birtokosa lett volna Ez mind csak a kereszténység aggatta rá. Nos ennyit a magyarok egy isten hitérő l- mert bizony nem volt egy isten hite a magyaroknak.
A magyar miitológiában ugyan csak megtalálható au özönvíz mondája mint ahogy a bűnbeesés mondája is. Amikor még bűntelen volt az ember akkor Arany atyácska rendszeresen látogatta az Öreg Pusztát és fiait és együtt mulatoztak. Majd amikor a sokasodás már odáig vezetett hoyg a Ludvérc hivei kerekedtek felül Arany atyácska elhatározta hogy elpusztítja Ludvércet és híveit - özönvizet bocsát a sztyeppére. Öreg Pusztát és gyermekeit figyelmeztette majd elvonult az Ural hegyei közé hogy Rakoca tutajt ácsoljon. Ludvérc élt a gyanúperrel és megkörnyékezte Hajnalpírt- gazdagságot, szépséget és örök életet ígérve neki, hogy tudja meg, hogy mit csinál Arany atyácska, Hajnalpír ráállt az alkura és erjesztett kancatejet vitt Arany atyácskának, aki részeg lett és részegségében elmondta, hogy Rakoca tutajt ácsol az Öreg Puszta és népének. Hajnalpír ez elmondta Ludvércnek, aki egér képében fellopózótt a tutajra és így menekült meg. Bosszúból eldugta a z aranyos szeglethez vezető utat és megátkozta az Öreg Puszta népét, hogy csak haláluk után leljenek rá az utra és jussanak el a Hősök mulató meztejére.( Van olyan mondánk ahol Lúdvérc- Szélkötő Kalamona néven szerepel-
Mint látod szó nincs egy isten hitről és szó nincs sem a keresztény behatásról sem pedig valamiféle más istenségnek az elfogatfásáról. Nagyon jól körülhatárolható az hogy mind a hun-magyar mondák, mind pedig az árpádházi mondák, a honfoglalás és Álmos-Árpád mondankör a kereszténység találmánya. ( Anonymus és Kézai Simon a két legjelesebb alak e témakörben)
Mert bevezette Egyiotomba az egyistenhitet és mindent átfogó reformokat valósíttott meg.
Az ő felesége volt Nefertitti akinek a mellszobrai az egyébként méltán híres egyiptomi szobtrászat egyik leg kiemelkedőbb alkotásai.
Ez azért fontos, mert a szobrászatban a frontalitás volt a mérvadó viszont a mellszobrok esetében ezt elhanyagolták a az arcvonások kimunkálásának érdekében.
A művészek meghatározott mintákból dolgoztak. Az alakok megszerkesztéséhez négyzethálót alkalmaztak, ezáltal mind az alakok, mind a hieroglif jelek a rögzített arányrendszer szerint készültek. Viszon Nefertiti esetében eltértek ettől a szerkesztési mintától és kifejezetten a szépség ábrázolására fordyították a figyelmet.
A művészetet eluralja a Naturalizmus és az edigiekkel ellentétben például a fáaót is mindennapi környezetében ábrázolják. Nem Isteni mivoltát, hanem emberiességét fejezik ki pl. Enathon és Nefertitti az Athon templomból kijövet egymást átkarolva kocsiznak. Egy ilyen ábgrázolás korábban felért egy istenkáromlással.
A vallás terén csökkenettte a papok hatalmát és kijelentette hogy az Isteni titkokat csak a fáraó és felesége ismeri és a kinyilatkoztatások csak is az ő jogai, egyébként pedig Athon nem csak Egyiptomi isten hanem a világ ura- ez a megközelítés a népek békés egymás mellett élésének lett volna a kiinduló alapja. Tulajdonképpen egy olyan vallást akart bevezetni amely isten nélkül az embert teszi meg a vallás központi alakjának azaz ha tetszik akkor az Athon kultusz ateista volt annak az értelmében hogy nem ismerte el az istenek létét
Ezért nem érvényes rá a megállapításom. ( Még mielőtt bárki feltételezné, nem volt őskommunista)
Kedves dmolnár!
Való igaz, szerintem is a kelleténél jobban körbe csócsáltuk ezt az invázió meg migránycs kérdést. Azt is hgondolom, hogy ettőlmég mindíg nem fogja nekünk a beszélgetársunk elhinni, higy nem igazán kell ezzel foglalkozni, mert közel sincs invázió Magyarországon.
azt meg egyáltalán nem is értem, higy a monokultura mit is akarna jelenteni. Még a multikulturával kapcsolatban is vannak fenntartásaim, és mindígis azt mondtam, hogy az integráció a célravezető annak is az az ága amikor a hasznos, elprevivő diolgokat használjuk és az asszimilációt el kell kerülni.
Bár én tudom, hogy egyes szélsőséges nézetek az integrációt is elvetik azt mondják, hogy a társadalmi integráció negatív konnotációjú fogalom, ugyanis végeredményben mindenkire az uniformizáltságot kényszeríti rá - de ezt igazándiból nem tudják mivel alátámasztani, mert a fogalom jóval általánosabb; illetve ezek a leegyszerűsítő megközelítések és a szó ilyetén használata elfed valós társadalmi kérdéseket illetve számos társadalmi integrációs problémáról megfeledkezik.
Ebből következik az úgynevezett összeesküvéselméletességük. Másrészt pedig az asszimilációt tartják az integrációs folyamatnak és nem pedig azt amikor a meglévő mellé csatolják a hasznlható értékekekt.
Sajnos ezzel bizony számolni kell, ez az alapja napjaink integráció ellenességének, és az elkülönűlés dicsőitétsének. Azt hiszem ezt a témát itt és most be is lehet zárni,mert innen csak az egymás körűli keringés szindrómáj lenne csak.
Kedves strázsa!
Jaj jaj, a legfontosabbat meg elfelejtettem. Hiába na. az idő eljár.
Szóval szerinted mi a nemezet? Ugyan is az igen sok dolgot eldönt.
Mit is nevezünk nemzetnek és mit nevezünk nemzetioségnek?
Mert ugye azt beláthatod, hogy a nemzet meg a nemzetiség nem ugyan az a fogalom.
Kedves strázsa!
A legtöbb kérdésre a dmolnár megadta a választ, viszont úgy látom, hogy annak ellenére, hogy érthetően elmondta nem igazán akarod megérteni.
Nos, akkor megpróbálom „szájbarágósan” elmondani – hátha úgy jobban érted.
Egy ember világnézete a környezetéről, a helyzetéről, a gondolatairól, a hitéről (légy szíves ne sajátítsd ki a hitet csak vallásos hitnek, mert ez engem például nagyon sért. Nekem is van hitem sokkal nagyobb mint a vallásos embernek (ha lehet ezt mondani - bár nem gondolom, hogy meg lehet mérni- de már az jelzi hogy nagyobb a hitem vagy legalább is szélesebb mint a vallásos emberé, mert én megértem a vallásos embert,de ő nem ért meg engem- Lásd te sem érted, hogy az mit is jelent, hogy a vallásost az különbözteti meg az ateistától, hogy az ateista egyel több istennek a létezését nem fogadja el.- tehát nem csak vallásos hit van, az a hitnek egy igen csekély része.) helyzetéről tartott nézeteinek, sommás vélerményének ( ami az eszme fogalma) üsszessége.
Ehhez bizonyos tárgyi tudás szükségeltetik, némi műveltség, és nemi intelligencia is( a műveltség meg az intelligencia nem ugyan az a fogalom, ne keverd össze.) Ebből következően az a feltevésed, hogy a tárgyi tudás indiferens lenne, nem állja meg a helyét.
Szerinted mi az eredeti tartalma a jobb és baloldalnak? Egy ülésrend? Mert akkor nem igazán érted a különbséget a kettő között, ha azt hiszed, hogy csak egy ülésrendről van szó.
Nemzetállam vagy globalizmus? Ez nem lehet kérdés. Ma a világon egyetlen egy nemzetállam sincs. Nem is lehet. Ugyan is a Nemzetállam azt jelenti hogy az állam területén csak is és kizárólag azonos nemzetiségü emberek élnek. Ilyen meg nincs a világon. Éppen ezért ostobaság amikor Nemzetállamról beszélnek. Te se beszélj ilyet mert nincs nemzetállam- - még akkor sem ha ez most amolyan divatos kifejezés. Globalizáció- azt már nem igazáén lehet megállítani- a globalizáció elkezdődött a XIX században a monopolkapitalizmussal - és egyre gyorsabb ütemben folytatódik- amit el kéne kerülni az nem a világállam hanem a szuperkapitalizmus – na az egy igen káros valami lenne. Igazad akkor volna ha a világállamot a szuper kapitalizmussal azonosítoi. Mivel viszon nem egyenes következménye a világállamnak a szuperkapitalizmus így nem lehet csak a rosszat feltételezni – lehet hogy sokkal jobb lenne egy világállam.
Azt mondod, hogy család az alapegység? Hm…. hát nem is tudom. Nekem nem tetszik az autoriter polgári monogám állam családmodellje. Sehogyan sem tetszik. A nő nem a férfi tulajdona meg a gyerek sem az. erről nyithatunk egy külön vitát- csak ne hamarkodd el az egyes kifejezések értelmezését. Minden esetre egy Esélyegyenlőség és egyenlőség elvén alapuló Világállamban az autoriter monogám családmodellnek nem lehet döntő szerepe, csak is és kizárólag mint mellérendelt családmodell szerepelhet, ugyan úgy mint a közösségi családmodell- mondhatnám mindkettő választható opcióként lehet csak jelen sem kötelező sem tiltott választható kedves strázsa. Nem tudom honnan veszed azt hogy aegy világállam tönkre akarná tenni a társadqalom alapegységét a családot- mi lehetne erre az indoka? Egyszerüen fel sem tudom fogni, hogy miért gondolod ezt. Honnan jönnek neked iylenek?
monokultura meg multukultura meg egyéb dolgok.
Nem értem mi az hogy monokultura? Honnan veszel ilyen kifejezéseket- mi szerinted egy monokultura tartalma8 Jól fontold meg a választ, nehogy abba a hibába ess, hogy rosszúl értelmezed a kulturát! Kérlek nagyon gondold meg mit is írsz le.Ne feledd a kultúra és civilizáció egymástól elválaszthatatlan és a társadalomnak két szempont szerinti megfogalmazása. Szerinted vha van monokultura akkor van monocivilizáció is meg monotársadalom is Ezt hogy a fenébe kell érteni? A tervezett téársadalmasulás az hoyg lehet mono? Kifejtenéd? Mert egyszerüen nem is értem mit feltételezel.
Vagy te azt gondolod, hogy attól mert én szeretem a Girost, már nem szeretem a paprikáskrumplit?Mert uyge a monokultura azt jelentené, hogy girost kell ennem és nem ehetek paprikáskrumplit? ( Ugye nem ezt gondolode – mer akkor igen csak nagy tévedésben vagy- ja értsd ám ezt a giros –paprikáskrumpli szindróműt átvitt értelembe jó)
Kedves strázsa – kérdésem: van e beleszólásod abba- hogy én megvásároljam a melletted lévő házat, lakást stb. Ha van akkor milyen szinten? ( Úgy gondolom semilyen beleszólásod nincs semilyen szinten sem – de ezt csak én gondolom, lehet, hogy a te világnézeted szerint van, majd elmondod)
Van-e valami beleszólásod abba, hogy az általam megvásárolt szomszédházat, lakást én kiadjam albérletbe? Van e abba beleszólásod, hogy kinek adom ki az általam megvásárolt lakást? És ha én arabnak, hottentottának vagy éppen piráznek adom ki, azt hiszem abban sem lehet beleszólásod.
Azt hiszem akkor sem szólhatsz semmit, ha a környezetedben lévő mintegy tíz háztömböt megvásárolom, és oda betelepítek 250 család pirézt. arabot vagy hottentottát.
Na, akkor most ez invázió, vagy nem invázió. Hisz az „életteredet” elözönlötte az általam betelepített piréz nemzetiség. Te meg egyedül vagy köztük magyar.
Egyébként tényleg ne használd az élettér kifejezést – egyrészt azért mert embernek ilyenje nincs – másrészt pedig nem az a baj, hogy Hitler mit használt, hanem az amit ezzel kifejezett és ami tartalmat hozzárendelt.
Tudod egy szó akár egyszerű, akár összetett nem igazán jelent semmit, addig, amíg tartalommal fel nem ruházzák. Akkor kezd csak el jelenteni valamit.
„Nem is tudom hogyan érthetted félre, hogy én nem pont ugyanezt mondom”
Hát ez az. Nem ezt mondod. Te azt mondod, valamiféle összeesküvés elméletet gyártva, hogy a megválasztott „politikusok” képviselők elhatároznak valamit, amit aztán ránk kényszerítenek, „megdolgozzák” a polgárt, média, meg egyéb eszközökkel stb.
Nos, ebben tévedsz. A kapitalizmus törvényszerűségét egyetlen politikus sem lépheti át, mert asz azonnal a bukását eredméynezi. Nem a megválasztott képviselők és kormányok meg pártok vannak hatalmon, hanem a hatalom igazi birtokosai a tőkések (Tőkebirtokosok és vállalkozók – nem a kényszervállalkozókra gondolok) amiket te látsz, és amiket átkozol meg köpködsz rá, és amit azt hiszed, hogy eldöntenek valamit is – az a kirakat. Ezért gyárthatsz összeesküvés elméleteket - a hatalom birtokosainak érdekit szolgálják és nem a tiedet - nem azokét akik megválasztották őket. Néézd csak meg a választási törvényünket kimondja, hogy a megválasztott képviselő a megválasztásának pillanatától, semilyen jogi, erkölcsi, vagy politikai felelősséggel nem tartozik a választóinak, Visszahívni nem lehet, leváltani nem lehet.
Nem élünk demokráciában, tehát nem lehet demokratikusan választani. Amit demokráciának mondanak nem egyéb, mint a hatalom birtokosai által gyártott hegemon project és irányítási séma legitimációs folyamata.
A fegyvereket nem kell használni. sőt megépíteni sem kell. S ha nem építik, meg akkor nem kell számolni, hogy hány tojásból kell reggelit készíteni egy anyahajón. A fegyverek azért kellenek, hogy a hatalom birtokosai tovább gazdagodjanak és megvédjék a hatalmukat. Más egyéb értelme nincs.
„Ez érdekes megfogalmazás, ezt úgy is lehet értelmezni, hogy egyel kevesebb Isten létezésében hisz.”
Látom, nem érted. A hit – az a hiedelmeink összessége rendszerbe való foglalása.
Ha az ateista az lenne, aki csak nem hisz istenben akkor minden ember ateista lenne. Hisz az emberiség az elmúlt évezredek során számtalan sok istent talált ki magának, de a legtöbbjüknek már a nevére sem emlékszik senki, nem hogy foglalkoznának velük. Ma már senki sem említi meg bemutatkozása során, hogy nem hisz Poszeidonban, Thorban vagy a Nagy Manituban, mert ez magától értetődőnek számít. Egy keresztény, muszlim vagy zsidó ugyan saját elmondása szerint „az egyetlen, mindenható Isten”-ben hisz, de ez azt is jelenti, hogy nem hisz Poszeidonban, Thorban vagy a Nagy Manituban, azaz, életükben ezek az istenek nem befolyásoló tényezők. A keresztény, a muszlim, a zsidó tehát az összes többi elképzelhető istenségek szempontjából ateista életet él.
A vallásos hit, amely egy hiedelerendszer ” intézményesített, rendszerbe foglalt etikai értékrendet és hagyományra épülő szertartásokat jelent, és esetenként a világ – és a létezők – természetére, esetleg keletkezésére, végső természetére, működési logikájára is tesz kijelentéseket. Az istenhívő által feltételezett isten(ek) annyiféle módon lehet része a világnak – lehet az alkotója, de lehet csupán sokadik szereplője valamely isteni dinasztiának, de olyan is előfordul, hogy a világ önmagától létezik, önmagától működik, és egyes vallások csak ezt a szentnek tartott rendszert tisztelik vallásos áhítattal, és az ilyen vallások értelemszerűen aligha minősülnek teistának, ugyanakkor ateistaként sem könnyen sorolhatók be.
Az istenhitet csak bizonyos istenek esetében szokás komolyan venni, minden más hóbortnak vagy tébolynak számít napjainkban. Aligha képzelhető magas társadalmi rangban olyasvalaki, aki Zeuszhoz vagy a Repülő Spagettiszörnyhöz fohászkodna, teljes komolysággal és odaadással. Ha valaki kijelenti, hogy személyes kapcsolatban él Jézussal és rendszeresen beszélgetnek, az illető általában egyetértő elfogadásra lel, míg ha valaki ugyanezt Elvis Presley-ről állítja, jó esetben csak megmosolyogják.
Olyan torz, furcsa világban élünk, ahol bizonyos kitalált történetek és mitológiai hősök több tiszteletet élveznek, mint azok a világnézetek, amik mentesek a babonáktól. Sokan hiszik, csak mert könyveket írtak róla, Jézus valódi személy, ám ugyanezen logika szerint a Pókember is igazi, annyi kiadványt és filmet készítettek róla és csodálatos pajtásairól.
Ezt jelentené, ha az ateista csak nem hinné el isten létezését.
Az hogy az ateista eggyel több isten létezését nem fogadja el az mást jelent kedves strázsa. A Létezés az a gondolati tartalom, melynek segítségével a létezőt megjelenítjük. A létfogalom teszi lehetővé, hogy egyáltalán létezőről beszéljünk, vagy gondolkozzunk. Mivel a létfogalom a mindent átfogó valóság valamennyi tárgyát magába foglalja, ebből az következik, hogy a létfogalomnál nincs általánosabb fogalom. Mivel a létfogalom a tárgyi dolgok valóságtartományának valamennyi különbözőségét magában foglalja, és egyben felül is múlja (latinul: transcendere), ezért azt mondjuk, hogy a létfogalom transzcendens.
No mjár most, amikor én az ateista azt mondom, hogy istennek a létezését nem fogadom el – ezzel együtt azt is mondom, hogy semelyik istennek a létezését nem fogadom el. Vagyis mivel a létezés egy általános dologról való gondolkodás ez azt jelenti, hogy aki elfogadja valamely istennek a létezését az, azt is elfogadja, hogy a tudata határozza meg az életét- pedig ez nem így van. az élet határozza meg a tudatot és élet nélkül nincs tudat és nincs gondolkozás sem (a gondolkodás a tudat egy magasabb szintü működési folyamata) azaz itt nem egy hiedelemrendszerről van szó. Éppen ezért nem lehet a kettőt összekeverni.
Még mielőtt az a vád érne, hogy vallási kérdésekbe állást foglalok – hát nem ez nem vallási kérdés ez filozófiai kérdés. A létfogalom mindig is a filozófiai kategóriába tartozott és nem a valláshoz.
Ja, még egy dolog.
„Mindenesetre azon emberek szemszögéből, akik életterét ellepik a fent említettek, mindegy melyik kategóriához tartozik, kifejezetten számbeli mennyiségük és idegen kultúrájuk miatt inváziót követnek el. Értelmező szótár ide- vagy oda.”
Azt gondolom erről, hogy ha azok az emberek, akik a te szavaiddal élve „akiknek a szemszögéből inváziót követnek el” ( Bár nem tudom, hogy hogyan) megpróbálnák megismerni azt a kultúrát és mondjuk azt, ami hasznosítható belőle, hasznosítani próbálnák és nem mereven elzárkózni mindentől és mindenkitől- rögtön nem lenne invázió azt hiszem. Vajon azok, akik invázióról beszélnek meg idegen kultúráról, azok tudják-e, mi több értik –e hogy mit is beszélnek. Tudod, én nem mondhatnám magamról, hogy olyan nagyon jól ismerem az arab kultúrát (szellemi kultúráról beszélek) de van néhány igen klassz vonása (Tudod a második feleségen arab volt- pontosabban palesztin és két jóképű „echre magyar” megölte, szerinted ez kulturált viselkedés volt, és ha nem - akkor most nekem utálni kéne a magyarokat, vagy mi))
Véleményed szerint hány fő az, amikor invázióról beszélhetünk egy ország esetén? 1000, 2000, 10000. Ugyan is az elözönlés - ha már ezt domborítod ki, azt jelenti, hogy az „elözönlők száma összemérhető a területen élők számával. Véleményed szerint 9,5 millió magyarnak mondott – magyar állampolgár esetében hány fő az, amelyik összemérhető velük?
Azt gondolom, hogy ezt az invázió témát a kelleténél jobban lerágtuk. SZumma szummárum – nem tudom hol láttál Magyarországon inváziót-de én október elején jöttem haza a határon még elvétve sem láttam migránst nem hogy inváziót. (Már, mint Röszke és Ásotthalom térségébe.)
Turistát viszont annál többet láttam Röszkénél mintegy 12 busznyit – (ha csak nem őket gondolták migráncsoknak)