Én az ilyen kijelentésekkel nagyon óvatosan bánnék. a helyedben.
Először is a fény sebességének meghatározása méréssel csak is összehasonlításos módszerrel történik, ami a doppler effektus alapján megy végbe és egy számított érték. (fázis eltolódás és az időkésés hányadosa szolgáltatja az állandó számot - az pedig tudjuk, hogy az eszközeink „pontatlansága” behatárolja a mérés eredményét. Tehát „mérésről” legfeljebb olyan aspektusban beszélhetünk, hogy az elméleti számított érték „ jó közelítése”
A második dolog
Hogy nincs nagyobb terjedési sebesség, mint a fény sebességer- hát bizony ez mára már erősen megkérdőjelezhető dolog. Azt mindenki elfogadja, hogy a világegyetem tágul – de milyen sebességgel tágul?
Nekünk információnk csak annyi van amennyi a fény biztosít számunkra. Viszont nem feltételezhetjük azt, hogy az ősrobbanás ideje óta eltelt időben (ha a fény sebességét változatlannak tekintjük – ami megint csak kérdéses dolog) csak annyira tolódtak ki a határai amennyire mi észleljük. Lehet, hogy a határok sokkal messzebb vannak, csak még a fény nem ért még ide. Már pedig ha ez valós dolog - akkor bizony a tágulás üteme jóval nagyobbnak kell hogy legyen mint a fény sebessége mert az általunk ismert határon túl is van anyag. Vagyis az gyorsabban érte el azt a távolságot, mint a fény ide ért volna- ebből pedig az következik, hogy ha elfogadom azt hogy anyag lehet azon a távolságon is túl amelyet én most ismerek ( a fény által), akkor annak az anyagnak a „repülési sebessége” jóval nagyobb, mint a fény terjedési sebessége ( Mondom ha elfogadom azt hogy a fény terjedési sebessége nem változik). Más a helyzet abban az esetben, ha feltételezem azt, hogy a fény terjedési sebessége változott és valamikor az „ősrobbanás” után jóval „gyorsabb” volt. Csak az eltelt időben „lelassult”
Csak akkor azonnal jön a kérdések sora. Mennyi volt akkor? Miért lassult le? stb, stb. Szóval én azt gondolom, hogy itt is azt kell mondanunk, hogy „Jelen ismereteink szerint”. Már maga Eistein is kételkedett annak idején a relativitás „megdönthetetlen” voltában, és egy kozmológiai állandó bevezetését javasolta utóbb. Aztán a számítások a kutatások iránya és eredményei láttán visszavonta ezt a kozmológiai állandó tézisét. Mosat újra előkerült, ugyan is semmi okunk azt feltételezni, hogy anyag nem létezik azon túl, amit mi látunk - tehát semmi okunk azt feltételezni, hogy nem juthatott el oda gyorsabban, mint a fény terjedési sebessége. Vagyis semmi okunk feltételezni azt, hogy a fény sebessége állandó és nem változó, és arra sincs megdönthetetlen bizonyíték, hogy ez a sebesség egy abszolutum.
Ha megengeded akkor Zsadi helyett én válaszolok neked.
Először is Boldog Új Évet kívánok minden ismeretlen és ismerős, meg barát, sőt ellenfél kommentelőnek.
A káosznak annyi köze van a fénysebességhez, hogy nagyon sok. A káosz a determininsztikus rendszerek vizsgálatával és működésével foglalkozik, sőt a káosz egy speciális ágazata a kvantum káosz elmélet a kavntummechanika szanbályainak figyelembevételével a nem determinisztikus rendszerek vizsgálatával foglalkozik- abban pedig a fénysebesség, mint azt újabban kifejezték nem biztos, hogy abszolút. Sőt minden jel arra mutat, hogy változó.
Másrészről a káosz a köznyelvi fogalomkörben rendetlenséget, zagyvaságot, értelmetlenséget sugall, de ez nem helyes mert a káosz az egy olyan viselkedés, történés, amely azt jelenti, hogy az egyszerű rendszerek is mutathatnak bonyolult rendszerekre jellemző viselkedésmintákat. A káosz leírását leginkább statisztikai módszerekkel szokták jellemezni. A káosz a lokális instabil viselkedés és a globális instabilitásnak a keveredése.
Általában a káoszt az úgynevezett pillangó hatás elméletével szokták legjobban prezentálni – de mint minden legyszerűsítés, a pillangóhatás is téves következtetéseket enged meg magának.
Ebből következik az, hogy a statisztikai módszerek alkalmazásával és a valószínűségszámítás szabályainak a bevezetésével mind a pillangóhatás okozta hibák, mind pedig az egyéb hibák előfordulása egy staisztikailag elfogadható valószínűség alá csökken. Vagy ha neked jobban tetszik és egyszerübben fogalmazva a jövő még bonyolult rendszerek (pl, gazdaság, népességdinamika, társadalmi fejlődés) viselkedése tekintetében valószínűségi százalékokban előre jelezhető – vagyis a jövő megjósolható- matematikai statisztika pszichológiai vetületével- lásd a pszichohistória elmélete és három alaptörvénye. ( emberekre kell vonatkoztatni, kellően nagyszámu ember részvételével és az embereknek nem szabad tudni róla( ez utóbbi azért szükséges, hogy a viselkedésüket ne befolyásolja a statisztikai valószínüség eredménye)
Ami a pillangóhatást illeti- az elmélet a káosz elmélet része –egy lehetséges folyamatot jelenít meg lokális instabilitásról szól. – azért helytelen amiire rá mutat – vagyis az, hogy bármely véges modell, ami megpróbál szimulálni egy rendszert, kénytelen elhagyni valamennyit a kezdeti tényezőkből, ez pedig az rendszer müködés előrehaladtrával akkora bizonytalanságot eredményez, hogy a feltételezés értelmetlenné válik. ( Lásd eltaposok egy pillangót című Zsadi által leírtakat)
Éppen ezért a statisztikai valószínüség használata sokkal jobb metodika. Ott nem konkrét eseményekről van szó. hanem a konkrét események bekövetkeztének statisztikai valószínűségéről. Azaz a példából kiindulva ha a pillangó elszáll milyen valószínüséggel következik be, az hogy éppen akkor jön egy macska amely megenné a pillangót, és a többi.
Így annak a bekövetkezése, hogy én éppen abba a templomba fogok menni ahol….. csak valószínüségi %-al kifejezhető.
Sokkal egyszerűbb a helyzet ebben az esetben nagyon bonyolult rendszereknél mint például az időjárás, vagy a tőzsde, a gazdaság- annak a káoszmüködése a valószínüségekkel operálva sokkal pontosabban előre jelezhető.
Igy aztán az emberi pszichikum esetében egyes emberekre nem is igen alkalmazzák csak igen kivételes esetben - de egy tömegre - társadalomra már jól alkalmazható, sőt egy bizonyos társadalmi közegben gazdasági társadalomdinamikai fejlődésre kiválóan alkalmazható és prognosztizálható.
Nagyon nevetséges, de amikor Moszvában tanultam, halottam, hogy a Lomonoszovon volt egy kis tanszék, amely a matematikai statisztika módszerének a fejlesztésével foglalkozott- pedig az már elég régen volt. Hol tarthatnak most? Főleg ha nem publikus az említett pszichohistóriai szabály miatt az eredményük. Csak tippelni lehet. Az meg ugye olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája.
Még mindíg nem jöttek rá, hogy az MSZP mára már egy mini pártocskává zsugorodott áldásos tevékenységüknek köszönhetően. Még mindíg ők akarnak a kormáynváltó párt lenni. Sajnos ez egy vicc.
Kedves dmolnár!
Én az ilyen kijelentésekkel nagyon óvatosan bánnék. a helyedben.
Először is a fény sebességének meghatározása méréssel csak is összehasonlításos módszerrel történik, ami a doppler effektus alapján megy végbe és egy számított érték. (fázis eltolódás és az időkésés hányadosa szolgáltatja az állandó számot - az pedig tudjuk, hogy az eszközeink „pontatlansága” behatárolja a mérés eredményét. Tehát „mérésről” legfeljebb olyan aspektusban beszélhetünk, hogy az elméleti számított érték „ jó közelítése”
A második dolog
Hogy nincs nagyobb terjedési sebesség, mint a fény sebességer- hát bizony ez mára már erősen megkérdőjelezhető dolog. Azt mindenki elfogadja, hogy a világegyetem tágul – de milyen sebességgel tágul?
Nekünk információnk csak annyi van amennyi a fény biztosít számunkra. Viszont nem feltételezhetjük azt, hogy az ősrobbanás ideje óta eltelt időben (ha a fény sebességét változatlannak tekintjük – ami megint csak kérdéses dolog) csak annyira tolódtak ki a határai amennyire mi észleljük. Lehet, hogy a határok sokkal messzebb vannak, csak még a fény nem ért még ide. Már pedig ha ez valós dolog - akkor bizony a tágulás üteme jóval nagyobbnak kell hogy legyen mint a fény sebessége mert az általunk ismert határon túl is van anyag. Vagyis az gyorsabban érte el azt a távolságot, mint a fény ide ért volna- ebből pedig az következik, hogy ha elfogadom azt hogy anyag lehet azon a távolságon is túl amelyet én most ismerek ( a fény által), akkor annak az anyagnak a „repülési sebessége” jóval nagyobb, mint a fény terjedési sebessége ( Mondom ha elfogadom azt hogy a fény terjedési sebessége nem változik). Más a helyzet abban az esetben, ha feltételezem azt, hogy a fény terjedési sebessége változott és valamikor az „ősrobbanás” után jóval „gyorsabb” volt. Csak az eltelt időben „lelassult”
Csak akkor azonnal jön a kérdések sora. Mennyi volt akkor? Miért lassult le? stb, stb. Szóval én azt gondolom, hogy itt is azt kell mondanunk, hogy „Jelen ismereteink szerint”. Már maga Eistein is kételkedett annak idején a relativitás „megdönthetetlen” voltában, és egy kozmológiai állandó bevezetését javasolta utóbb. Aztán a számítások a kutatások iránya és eredményei láttán visszavonta ezt a kozmológiai állandó tézisét. Mosat újra előkerült, ugyan is semmi okunk azt feltételezni, hogy anyag nem létezik azon túl, amit mi látunk - tehát semmi okunk azt feltételezni, hogy nem juthatott el oda gyorsabban, mint a fény terjedési sebessége. Vagyis semmi okunk feltételezni azt, hogy a fény sebessége állandó és nem változó, és arra sincs megdönthetetlen bizonyíték, hogy ez a sebesség egy abszolutum.
Ezért kell óvatosan fogalmazni.
Kedves percjelző!
Nekem erről egy dal jutr az eszembe.
"Ország út vigyél haza, hol az otthonom vigyél oda.
Elfáradtam, és hív a múlt- országút vigyél haza."
Na ez Magyarországon nem jellemző - ha az országútra, meg a táblákra hagyatkozol, akkor nem hogy haza nem jutsz, de még lhető helyre sem.
Szó szerint ,eg képletesen értve is.
Romhányi a rímhányó
Kedves dmolnár!
Ha megengeded akkor Zsadi helyett én válaszolok neked.
Először is Boldog Új Évet kívánok minden ismeretlen és ismerős, meg barát, sőt ellenfél kommentelőnek.
A káosznak annyi köze van a fénysebességhez, hogy nagyon sok. A káosz a determininsztikus rendszerek vizsgálatával és működésével foglalkozik, sőt a káosz egy speciális ágazata a kvantum káosz elmélet a kavntummechanika szanbályainak figyelembevételével a nem determinisztikus rendszerek vizsgálatával foglalkozik- abban pedig a fénysebesség, mint azt újabban kifejezték nem biztos, hogy abszolút. Sőt minden jel arra mutat, hogy változó.
Másrészről a káosz a köznyelvi fogalomkörben rendetlenséget, zagyvaságot, értelmetlenséget sugall, de ez nem helyes mert a káosz az egy olyan viselkedés, történés, amely azt jelenti, hogy az egyszerű rendszerek is mutathatnak bonyolult rendszerekre jellemző viselkedésmintákat. A káosz leírását leginkább statisztikai módszerekkel szokták jellemezni. A káosz a lokális instabil viselkedés és a globális instabilitásnak a keveredése.
Általában a káoszt az úgynevezett pillangó hatás elméletével szokták legjobban prezentálni – de mint minden legyszerűsítés, a pillangóhatás is téves következtetéseket enged meg magának.
Ebből következik az, hogy a statisztikai módszerek alkalmazásával és a valószínűségszámítás szabályainak a bevezetésével mind a pillangóhatás okozta hibák, mind pedig az egyéb hibák előfordulása egy staisztikailag elfogadható valószínűség alá csökken. Vagy ha neked jobban tetszik és egyszerübben fogalmazva a jövő még bonyolult rendszerek (pl, gazdaság, népességdinamika, társadalmi fejlődés) viselkedése tekintetében valószínűségi százalékokban előre jelezhető – vagyis a jövő megjósolható- matematikai statisztika pszichológiai vetületével- lásd a pszichohistória elmélete és három alaptörvénye. ( emberekre kell vonatkoztatni, kellően nagyszámu ember részvételével és az embereknek nem szabad tudni róla( ez utóbbi azért szükséges, hogy a viselkedésüket ne befolyásolja a statisztikai valószínüség eredménye)
Ami a pillangóhatást illeti- az elmélet a káosz elmélet része –egy lehetséges folyamatot jelenít meg lokális instabilitásról szól. – azért helytelen amiire rá mutat – vagyis az, hogy bármely véges modell, ami megpróbál szimulálni egy rendszert, kénytelen elhagyni valamennyit a kezdeti tényezőkből, ez pedig az rendszer müködés előrehaladtrával akkora bizonytalanságot eredményez, hogy a feltételezés értelmetlenné válik. ( Lásd eltaposok egy pillangót című Zsadi által leírtakat)
Éppen ezért a statisztikai valószínüség használata sokkal jobb metodika. Ott nem konkrét eseményekről van szó. hanem a konkrét események bekövetkeztének statisztikai valószínűségéről. Azaz a példából kiindulva ha a pillangó elszáll milyen valószínüséggel következik be, az hogy éppen akkor jön egy macska amely megenné a pillangót, és a többi.
Így annak a bekövetkezése, hogy én éppen abba a templomba fogok menni ahol….. csak valószínüségi %-al kifejezhető.
Sokkal egyszerűbb a helyzet ebben az esetben nagyon bonyolult rendszereknél mint például az időjárás, vagy a tőzsde, a gazdaság- annak a káoszmüködése a valószínüségekkel operálva sokkal pontosabban előre jelezhető.
Igy aztán az emberi pszichikum esetében egyes emberekre nem is igen alkalmazzák csak igen kivételes esetben - de egy tömegre - társadalomra már jól alkalmazható, sőt egy bizonyos társadalmi közegben gazdasági társadalomdinamikai fejlődésre kiválóan alkalmazható és prognosztizálható.
Nagyon nevetséges, de amikor Moszvában tanultam, halottam, hogy a Lomonoszovon volt egy kis tanszék, amely a matematikai statisztika módszerének a fejlesztésével foglalkozott- pedig az már elég régen volt. Hol tarthatnak most? Főleg ha nem publikus az említett pszichohistóriai szabály miatt az eredményük. Csak tippelni lehet. Az meg ugye olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája.
Bocsi, hogy közbe kotyogtam.
Kedves Zsadi!
Láttad a legújabb MSZP agyalmányt (by Hiller)
Még mindíg nem jöttek rá, hogy az MSZP mára már egy mini pártocskává zsugorodott áldásos tevékenységüknek köszönhetően. Még mindíg ők akarnak a kormáynváltó párt lenni. Sajnos ez egy vicc.