Állítólag. Az apai családi ág hagyományai szerint valamikor Rákóczi korában az egyik ős kiállított akárhány huszárt Rákóczi mellett és ezért tőle nemesi rangot kapott (megjegyzem a család ragadványneve a faluban is a "kuruc" volt). Bizonyíték nincs rá, mert ugyancsak állítólag, amikor nagyon kelltt a magyarságot bizonygatni, az egyik rokon elvitte megmutatni, és valahogy nem került vissza... Mondjuk sokat nem lendített rajtam az ősi juss, mert inkább hatott rám a szülők és nagyszülők baloldalisága és egyenessége... (Bár apai nagyapám (is) mélyen vallásos, de rendkívül józan eszű és békés ember volt, mindamellet olyan egyenes, hogy nem hinném, elhagyta e a száját akár csak füllentés is).
Hát igen, a nagyurak úgy vették a főpapi állásokat (másak nemigen tudnám mondani) mint mások egy gatyát. Ez a gyerek legyen érsek, az meg bíboros, amaz meg az isten tudja mi... Amúgy meg éltek úgy, ahogy kedvük tartotta (cölibátus ide, vagy oda). Amúgy nem a cölibátus az oka a papok csökkenő számának, hanem a tudás. Mert mit tehetünk, amikor látjuk, már aki képes elolvasni, hogy a Biblia tele van alapvető tévedésekkel és kifejezetten elítélhető dolgokkal, logikai bukfencekkel... No pláne, hogy a jóisten egyáltalán nem mutatkozik meg olyan gyakran, mint a megelőző századokban (megjegyzendő, minél primitívebb volt egy társadalom, annál többeknek "jelent meg" valamelyik keresztény szent...
Hát te nagyon szerencsés vagy ezzel a gyantás akármivel. A nejemnek el se tudom mondani, hányszor gyantázták a lábát is, meg az arcát is, oszt bizony nem múlt el neki semmi. Úgyhogy mázlista vagy...
De meg ám... Ne tudd meg, a városban hány műkörmös, meg kozmetikus van... (a fodrászokról már nem is beszélek). Elképesztő, de valóban meg lehet belőle élni... Bár nem biztos, hogy nagy jómódban...
Állítólag. Az apai családi ág hagyományai szerint valamikor Rákóczi korában az egyik ős kiállított akárhány huszárt Rákóczi mellett és ezért tőle nemesi rangot kapott (megjegyzem a család ragadványneve a faluban is a "kuruc" volt). Bizonyíték nincs rá, mert ugyancsak állítólag, amikor nagyon kelltt a magyarságot bizonygatni, az egyik rokon elvitte megmutatni, és valahogy nem került vissza... Mondjuk sokat nem lendített rajtam az ősi juss, mert inkább hatott rám a szülők és nagyszülők baloldalisága és egyenessége... (Bár apai nagyapám (is) mélyen vallásos, de rendkívül józan eszű és békés ember volt, mindamellet olyan egyenes, hogy nem hinném, elhagyta e a száját akár csak füllentés is).
Ajaj... Most kénytelen vagyok bevallani, hogy nekem tetszik az a "sok kínai, vagy japán izé" is. 🙂
Hát igen, a nagyurak úgy vették a főpapi állásokat (másak nemigen tudnám mondani) mint mások egy gatyát. Ez a gyerek legyen érsek, az meg bíboros, amaz meg az isten tudja mi... Amúgy meg éltek úgy, ahogy kedvük tartotta (cölibátus ide, vagy oda). Amúgy nem a cölibátus az oka a papok csökkenő számának, hanem a tudás. Mert mit tehetünk, amikor látjuk, már aki képes elolvasni, hogy a Biblia tele van alapvető tévedésekkel és kifejezetten elítélhető dolgokkal, logikai bukfencekkel... No pláne, hogy a jóisten egyáltalán nem mutatkozik meg olyan gyakran, mint a megelőző századokban (megjegyzendő, minél primitívebb volt egy társadalom, annál többeknek "jelent meg" valamelyik keresztény szent...
Hát te nagyon szerencsés vagy ezzel a gyantás akármivel. A nejemnek el se tudom mondani, hányszor gyantázták a lábát is, meg az arcát is, oszt bizony nem múlt el neki semmi. Úgyhogy mázlista vagy...
De meg ám... Ne tudd meg, a városban hány műkörmös, meg kozmetikus van... (a fodrászokról már nem is beszélek). Elképesztő, de valóban meg lehet belőle élni... Bár nem biztos, hogy nagy jómódban...