Kinek a pap, kinek a Papné... Ez is ízlés dolga. Ki miben látja jónak az illetőt és főleg miért. Ebben meg különbözünk általában erősen egymástól, mert ugye ez egyéni dolog. Lehet, hogy a kritika kikiáltja a legnagyobb ásznak, ha nekem speciel nem jön be... És fordítva...
Még jó, hogy neked nem kell a puszta hátsódat menteni. Amúgy minek üvegmosó? Csak érdekel, mert teljes ellátást kapsz, ha igaz, befőttet nem teszel el, meg savanyúságot se... Akkor meg minek az elmosott üveg?
Téptem, tényleg eléggé fáj. Viszont a hölgyek a szemöldökükkel rendszeresen ezt csinálják. Pedig az is fáj... Kipróbáltam, tépkedje a fene... Úgyhogy szegény Lisa (ha ugyan ez volt a neve) igencsak szenvedhetett...
Nincs kifogásom az új dolgok ellen a zenében (sem), ha élvezhető. Ha "csak" új, akkor megette a fene... A Beatles nem azért lett az, ami, mert új volt, henem mert új ÉS nagyon jó volt. Élvezhető. A multkori gitáros srác is jó volt nagyon, mert egyrészt szédületes technikát mutatott (mármint nekem szédületes) és nem mellesleg nagyin is jó és élvezhető zenét. Amúgy meg, ha Sztálingrádot be lehetett mutatni normál zenével, Hirosimát is be lehetne mutatni. Például a néma csönddel a végén... (nem akarok zenét szerezni)
Hát, azt nem tudom, van e "életfeladatom", csak igyekszem normálisan élni (már amit én normálisnak tartok). Én azt hiszem, nincs senkinek se előre kijelölt útja. Ami számít az a szülők, és a közelebbi társadalmi csoportok (barátok, munkatársak, ismerősök, iskola, stb.) hatása.
Kinek a pap, kinek a Papné... Ez is ízlés dolga. Ki miben látja jónak az illetőt és főleg miért. Ebben meg különbözünk általában erősen egymástól, mert ugye ez egyéni dolog. Lehet, hogy a kritika kikiáltja a legnagyobb ásznak, ha nekem speciel nem jön be... És fordítva...
Még jó, hogy neked nem kell a puszta hátsódat menteni. Amúgy minek üvegmosó? Csak érdekel, mert teljes ellátást kapsz, ha igaz, befőttet nem teszel el, meg savanyúságot se... Akkor meg minek az elmosott üveg?
Téptem, tényleg eléggé fáj. Viszont a hölgyek a szemöldökükkel rendszeresen ezt csinálják. Pedig az is fáj... Kipróbáltam, tépkedje a fene... Úgyhogy szegény Lisa (ha ugyan ez volt a neve) igencsak szenvedhetett...
Nincs kifogásom az új dolgok ellen a zenében (sem), ha élvezhető. Ha "csak" új, akkor megette a fene... A Beatles nem azért lett az, ami, mert új volt, henem mert új ÉS nagyon jó volt. Élvezhető. A multkori gitáros srác is jó volt nagyon, mert egyrészt szédületes technikát mutatott (mármint nekem szédületes) és nem mellesleg nagyin is jó és élvezhető zenét. Amúgy meg, ha Sztálingrádot be lehetett mutatni normál zenével, Hirosimát is be lehetne mutatni. Például a néma csönddel a végén... (nem akarok zenét szerezni)
Hát, azt nem tudom, van e "életfeladatom", csak igyekszem normálisan élni (már amit én normálisnak tartok). Én azt hiszem, nincs senkinek se előre kijelölt útja. Ami számít az a szülők, és a közelebbi társadalmi csoportok (barátok, munkatársak, ismerősök, iskola, stb.) hatása.