Valószínűleg igen... Pedig a kutyák általában nagyon kedélyes és jószándékú egyedek. Persze ez is nevelés kérdése, pontosabban a bánásmódé. Ha az rossz, a kutyusnak is lehetnek nem várt reakciói, aminekl a levét az issza meg, aki nem ismeri...
Nekem is nagy kedvencem az eredeti rajzfilm ( a későbbi feldolgozások se rosszak, de az eredeti az "igazi". Amúgy nagy igazság van a dologban, mert ha valaki egy kutyussal él kettesben hosszú ideig, akkor bizony felveszik egymás tulajdonságait, jót és rosszat egyaránt. Még ha külsőre nem is annyira, de belsőleg mindenképpen. Hogy azután a kutyus akar e hasonlítani a gazdira, avagy a gazda a kutyájára (ez sokszor a javára válhat), vagy éppen mindkettő a másikra, ezt már nehéz lenne megmondani. Persze ez nem olyan "ilyen akarok lenni" elhatározás, hanem öntudatlan folyamat, csak a végeredménye az, ami látszik a külső szemlélődőnek....
Ó igen, a Csorba tó, meg a mókusok. Igen, igen... Mi is átgyalogoltunk rajta, szerencsére nem térdig, csak bokáig érő hó volt rajta. És természetesen mi is ettettünk mókusokat, igaz nem almacsutkával, hanem mindenféle holmival, ami az elemózsiás táskában akadt (leginkább kenyérhéj). Hozzá kell tennem, hogy ott láttam először életemben vad mókusokat igazán szelídnek és bizalmasnak. Nem is tudtam lefényképezni őket (akkoriban buzgó fotós voltam), mert mindig túl közel jöttek a géphez. :0)
Hát, azt mondjuk nem nagyon értem, hogy Mozart műveit a zenészek közül sokan miért nem kedvelik. Mert nekem elég szép zenék, amiket szívesen hallgatok. Szerintem egy zenész (aztán, lehet, hogy tévedek), legfeljebb olyan zenét nem kedvel, amit vagy nem tud eljátszani (ez a "savanyú a szőlő" tipikus esete), vagy egyáltalán nem tetszik neki... No de ezt mondjuk Mozartnál nehéz lenne indokolni. Mert ha mondjuk Bartók, vagy valamelyik kortárs szerző művére mondja, hát azt elhiszem, de a klasszikusok közül...
Mozart halála pedig azért "rejtélyes", mert az akkori orvostudomány igencsak gyerekcipőben járt még. No pláne, elég fiatalon halt meg és elég gyorsan ahhoz, hogy életre kelljen néhány mendemonda. De nagy valószínűséggel valami fertőzés végzett vele, amivel szemben az akkori orvostudomány tehetetlen volt...
Valószínűleg igen... Pedig a kutyák általában nagyon kedélyes és jószándékú egyedek. Persze ez is nevelés kérdése, pontosabban a bánásmódé. Ha az rossz, a kutyusnak is lehetnek nem várt reakciói, aminekl a levét az issza meg, aki nem ismeri...
Nekem is nagy kedvencem az eredeti rajzfilm ( a későbbi feldolgozások se rosszak, de az eredeti az "igazi". Amúgy nagy igazság van a dologban, mert ha valaki egy kutyussal él kettesben hosszú ideig, akkor bizony felveszik egymás tulajdonságait, jót és rosszat egyaránt. Még ha külsőre nem is annyira, de belsőleg mindenképpen. Hogy azután a kutyus akar e hasonlítani a gazdira, avagy a gazda a kutyájára (ez sokszor a javára válhat), vagy éppen mindkettő a másikra, ezt már nehéz lenne megmondani. Persze ez nem olyan "ilyen akarok lenni" elhatározás, hanem öntudatlan folyamat, csak a végeredménye az, ami látszik a külső szemlélődőnek....
Ó igen, a Csorba tó, meg a mókusok. Igen, igen... Mi is átgyalogoltunk rajta, szerencsére nem térdig, csak bokáig érő hó volt rajta. És természetesen mi is ettettünk mókusokat, igaz nem almacsutkával, hanem mindenféle holmival, ami az elemózsiás táskában akadt (leginkább kenyérhéj). Hozzá kell tennem, hogy ott láttam először életemben vad mókusokat igazán szelídnek és bizalmasnak. Nem is tudtam lefényképezni őket (akkoriban buzgó fotós voltam), mert mindig túl közel jöttek a géphez. :0)
Hát, azt mondjuk nem nagyon értem, hogy Mozart műveit a zenészek közül sokan miért nem kedvelik. Mert nekem elég szép zenék, amiket szívesen hallgatok. Szerintem egy zenész (aztán, lehet, hogy tévedek), legfeljebb olyan zenét nem kedvel, amit vagy nem tud eljátszani (ez a "savanyú a szőlő" tipikus esete), vagy egyáltalán nem tetszik neki... No de ezt mondjuk Mozartnál nehéz lenne indokolni. Mert ha mondjuk Bartók, vagy valamelyik kortárs szerző művére mondja, hát azt elhiszem, de a klasszikusok közül...
Mozart halála pedig azért "rejtélyes", mert az akkori orvostudomány igencsak gyerekcipőben járt még. No pláne, elég fiatalon halt meg és elég gyorsan ahhoz, hogy életre kelljen néhány mendemonda. De nagy valószínűséggel valami fertőzés végzett vele, amivel szemben az akkori orvostudomány tehetetlen volt...
Hát igen. Bár a "Majmok bolygója" című könyvben szó nincs szabadság szoborról, se visszatérésről... Jóval hátborzongatóbb a befejezése...