"És itt jön a képbe a zsidó, akinek életében a "jövő" nem a máról-holnapra élés, hanem céltudatosság. Vitték is valamire mind szellemi, mind anyagi téren. A lehetőségek kihasználása terén sem sereghajtók. A kiegyezéskor váltak egyenjogú állampolgárrá a magyarság körében. Meg is lett az eredménye. E.J. miniszter parlamenti beszédeit olvasva, ahol a zsidó kérdéssel foglalkozik, kitünik az irigykedés egyes képviselők mentalitásában. Amit elértek, nem ölükbe hullott, hanem okosan és keményen megdolgoztak érte. Ahogy annakidején Angliában a hugenották, nálunk ugyan később, a XIX. sz. második felében, ők voltak a gazdasági fejlődés motorjai.
"Élni és élni hagyni!" "
Köszönöm, Nadragulya!
A képviselőt behelyettesíted esztergomival, nem találsz majd különbséget. ( Mindig, és folyamatosan tisztelet a kivételeknek! )
Gondolom, most mindketten Esztergomról beszélünk. Nem olyan könnyű túllépni ezeken, pláne ha többgenerációs esztergomi családokról beszélünk. Esztergom aszinte a feudalizmus lépett át a szocializmusba, ahogyan jónéhány más, Esztergomhoz hasonló társadalmi adottságú kisváros. Ennél a rétegnél a generációk alatt kialakult bigottság , alaptalan önhittség mellé komoly flusztráció párosult Trianon után, majd az ötvenes évekkel kezdődően.
Mindezt körüllengi az " esztergomi lélek", a katolikus központiság minden előnye és minden átka.
Mindebből az is következett, hogy a városlakók jó része soha nem volt képes magában keresni a hibát, hanem mindig a körülményekben. Trianon, Rákosi, Kádár, nyomják Krahácsot szindróma. Mint Poe Hollója, maradt a monoton ismétlése egy (rög)eszmének.( De hogy mi köze volt mindezeknek pl az igénytelenséghez, a szemetes városnak, amely a rendszerváltás előtt is létezett, az nehezen magyarázható. )
Miután a város fejlődésképtelenségét ily módon lezárták, jött saját egyéni flusztrációjukra a magyarázatkeresés. Nem tudnak érvényesülni, mert a páttagok, a zsidók, a cigányok és még ki tudja kik, elzárják az érvényesülés útját.
Aki meg próbált ennek ellenére valamit tenni egyéni boldogulása érdekében, találkozott az SI faktorral ( sárga irigység ).
Tudom és hangsúlyozom, ez csak a város egy jól körlírható rétegére vonatkozik, meg azokra a szerencsétlenekre, akik azt hitték ez a helyes. Nem véletlen, hogy Meggyes ennyi ideig tudott polgármester lenni. És hogy most is nagy számú támogatója van a fidesznek és a kereszténydemokratáknak.
Amit egyébként tényleg nem értek, az az, hogy Esztergomnak igen komoly ipara volt. Hogyan nem tudott kinőni, meghatározóvá válni egy egészséges tudatú munkás és műszaki értelmiségi réteg. Dorogon ez minden további nélkül működik. Mert ott nincsenek meg a múlt általam leírt béklyói. Egészséges tudatú város. Mondhatnám, érezni a levegőben.
Az elmaradt polgárosodásra írtad a néhány épületet. Azok megvannak. Én a gondolkodásmódra értettem, az bizony maradt félfeudális szinten.
Ami Meggyes Tamást illeti, szerintem az időközi választás megnyerését követően semmiképpen nem beszélhetnk már progresszívitásról. A 2002-es választást követően pedig néhány középkorú ismert esztergomi fideszes értelmiségitől eltekintve csak ostobák, vagy jól felfogott ( és sikeresen realizált ) egyéni érdekük miatt voltak mások a szűk környezetében. 2002-től nem lehet tudatos városfejlesztésről beszélni Esztergomban.
Ami a magánvállalásom illeti, megtalálom a módját ( itt is, máshol is ), hogy a moderálási alapelvek betartása mellett is megjelenhessenek a Jobbik nagyszerű tettei!:) Ha ezáltal csak pár tucatnyian kevesebben, esetlg egy-két százan fognak a Jobbikra szavazni 2014-ben, nekem megérte!:)
Amit leírtál, az is a magyarázatok közé tartozik természetesen.
De a személyes ilyen-olyan kudarcok mellett ne feledkezz meg a családi háttérről sem.
Az ún. neveltetés kérdéséről.
Vizsgáld meg, hogy az évszázadok során mi volt az a külső hatás, amely leginkább befolyásolta az itteniek személyiségfejlődését, és szerintem megtalálod az egyik lényeges okát annak, hogy miért erős a városban az antiszemitizmus.
Azt gondolom, hogy a sikertelen város titulust nem az utóbbi két évben ( Fidesz-TÉ küzdelem), nem is az utóbbi( tíz évben Meggyes) , nem is az utóbbi húsz évben Rendszerváltás ), de nem is az utóbbi hetven évben ( szocializmus ), hanem jóval előbb érdemelte ki. A gyökereket is ott kell keresni. Az elmaradt polgárosodásban például, amely nem a városlakók döntése volt.
Esztergom aszinte a feudalizmus lépett át a szocializmusba,
helyesen
Esztergom szinte a feudalizmusból lépett át a szocializmusba.
"És itt jön a képbe a zsidó, akinek életében a "jövő" nem a máról-holnapra élés, hanem céltudatosság. Vitték is valamire mind szellemi, mind anyagi téren. A lehetőségek kihasználása terén sem sereghajtók. A kiegyezéskor váltak egyenjogú állampolgárrá a magyarság körében. Meg is lett az eredménye. E.J. miniszter parlamenti beszédeit olvasva, ahol a zsidó kérdéssel foglalkozik, kitünik az irigykedés egyes képviselők mentalitásában. Amit elértek, nem ölükbe hullott, hanem okosan és keményen megdolgoztak érte. Ahogy annakidején Angliában a hugenották, nálunk ugyan később, a XIX. sz. második felében, ők voltak a gazdasági fejlődés motorjai.
"Élni és élni hagyni!" "
Köszönöm, Nadragulya!
A képviselőt behelyettesíted esztergomival, nem találsz majd különbséget. ( Mindig, és folyamatosan tisztelet a kivételeknek! )
"Azon túl lehet lépni."
Gondolom, most mindketten Esztergomról beszélünk. Nem olyan könnyű túllépni ezeken, pláne ha többgenerációs esztergomi családokról beszélünk. Esztergom aszinte a feudalizmus lépett át a szocializmusba, ahogyan jónéhány más, Esztergomhoz hasonló társadalmi adottságú kisváros. Ennél a rétegnél a generációk alatt kialakult bigottság , alaptalan önhittség mellé komoly flusztráció párosult Trianon után, majd az ötvenes évekkel kezdődően.
Mindezt körüllengi az " esztergomi lélek", a katolikus központiság minden előnye és minden átka.
Mindebből az is következett, hogy a városlakók jó része soha nem volt képes magában keresni a hibát, hanem mindig a körülményekben. Trianon, Rákosi, Kádár, nyomják Krahácsot szindróma. Mint Poe Hollója, maradt a monoton ismétlése egy (rög)eszmének.( De hogy mi köze volt mindezeknek pl az igénytelenséghez, a szemetes városnak, amely a rendszerváltás előtt is létezett, az nehezen magyarázható. )
Miután a város fejlődésképtelenségét ily módon lezárták, jött saját egyéni flusztrációjukra a magyarázatkeresés. Nem tudnak érvényesülni, mert a páttagok, a zsidók, a cigányok és még ki tudja kik, elzárják az érvényesülés útját.
Aki meg próbált ennek ellenére valamit tenni egyéni boldogulása érdekében, találkozott az SI faktorral ( sárga irigység ).
Tudom és hangsúlyozom, ez csak a város egy jól körlírható rétegére vonatkozik, meg azokra a szerencsétlenekre, akik azt hitték ez a helyes. Nem véletlen, hogy Meggyes ennyi ideig tudott polgármester lenni. És hogy most is nagy számú támogatója van a fidesznek és a kereszténydemokratáknak.
Amit egyébként tényleg nem értek, az az, hogy Esztergomnak igen komoly ipara volt. Hogyan nem tudott kinőni, meghatározóvá válni egy egészséges tudatú munkás és műszaki értelmiségi réteg. Dorogon ez minden további nélkül működik. Mert ott nincsenek meg a múlt általam leírt béklyói. Egészséges tudatú város. Mondhatnám, érezni a levegőben.
Az elmaradt polgárosodásra írtad a néhány épületet. Azok megvannak. Én a gondolkodásmódra értettem, az bizony maradt félfeudális szinten.
Ami Meggyes Tamást illeti, szerintem az időközi választás megnyerését követően semmiképpen nem beszélhetnk már progresszívitásról. A 2002-es választást követően pedig néhány középkorú ismert esztergomi fideszes értelmiségitől eltekintve csak ostobák, vagy jól felfogott ( és sikeresen realizált ) egyéni érdekük miatt voltak mások a szűk környezetében. 2002-től nem lehet tudatos városfejlesztésről beszélni Esztergomban.
Ami a magánvállalásom illeti, megtalálom a módját ( itt is, máshol is ), hogy a moderálási alapelvek betartása mellett is megjelenhessenek a Jobbik nagyszerű tettei!:) Ha ezáltal csak pár tucatnyian kevesebben, esetlg egy-két százan fognak a Jobbikra szavazni 2014-ben, nekem megérte!:)
Amit leírtál, az is a magyarázatok közé tartozik természetesen.
De a személyes ilyen-olyan kudarcok mellett ne feledkezz meg a családi háttérről sem.
Az ún. neveltetés kérdéséről.
Vizsgáld meg, hogy az évszázadok során mi volt az a külső hatás, amely leginkább befolyásolta az itteniek személyiségfejlődését, és szerintem megtalálod az egyik lényeges okát annak, hogy miért erős a városban az antiszemitizmus.
Azt gondolom, hogy a sikertelen város titulust nem az utóbbi két évben ( Fidesz-TÉ küzdelem), nem is az utóbbi( tíz évben Meggyes) , nem is az utóbbi húsz évben Rendszerváltás ), de nem is az utóbbi hetven évben ( szocializmus ), hanem jóval előbb érdemelte ki. A gyökereket is ott kell keresni. Az elmaradt polgárosodásban például, amely nem a városlakók döntése volt.
Off
Most látom, hogy tegnap késő este meg ma hajnalban átírtam a profilom. Ezek a ténykedéseim kiestek az emlékezetemből. Segítenél felidézni?
On