-A Csik zenekar a táncház- muzsikát slágerré tette-
a közelmúltban az immáron Prima Primissima díjjas Csik zenekar Esztergomban adott koncertet a Művelődési házban telt ház előtt.
Ám a közönség nagy részét – várakozástól eltérően – nem a „táncházasok”, a helyi néptánccsoport tagjai alkották, hanem olyan „rocker” fiatalok, akik egy évvel ezelőtt még talán egyetlen magyar népdalt sem tudtak volna elénekelni, azt sem tudták, mi az a „táncház-mozgalom”, és persze a Csik zenekart sem ismerték, annál inkább a Rolling Stones, Michael Jackson, vagy Lady Gaga slágereit..
De tavaly megjelent a sláger piacon egy Csik-cd, melyen hallható volt egy eredetileg pop-sláger, a „Most mulik pontosan” című szám népzenei feldolgozása, mely egy csapásra országosan ismertté tette, főleg a fiatalok körében a Csik együttest. / Egyes internetes felmérések szerint ez a felvétel az elmúlt év legtöbbet hallgatott, legnépszerűbb slágerévé vált /
A dal egyébként egy kábítószeres fiatal rémlátomásait, majd kijózanodását, kigyógyulását és szerelembe esését meséli el, egyfajta modern folk-rock ballada. Azért is lett annyira népszerű. /Bár a legtöbb kereskedelmi rádió csatorna érthetetlen módon nem játssza a népszerű felvételt./
De az eredetileg 1988-ban alakult Csik zenekar, mely jelenlegi felállásban 7 éve muzsikál, nem fordított hátat az autentikus népzenének, a táncház- muzsikának sem.
A Kecskemétről induló zenekar nem csupán a budapesti Papp László Arénában ad koncerteket több ezer néző előtt, de táncházakat is rendeznek 100, max. 200 résztvevő közreműködésével.
Jelenlegi repertoárjukban egyaránt szerepelnek autentikus kalotaszegi, mezőségi, székelyföldi, alföldi népdalok, folk-rock feldolgozások, sőt, blues, és jazz- elemeket is tartalmazó zeneművek.
Csik Jánost, az együttes névadóját, és egyben vezetőjét a táncház-mozgalom jövőjéről faggattuk.
-A hetvenes évek közepe óta, amikor létrejöttek, megalakultak az első magyarországi táncházak, alaposan megváltozott a világ. A technikai fejlődés, a kereskedelmi rádiók, televíziók megjelenése, az internet, a mobiltelefon mánia nem csupán az emberek mentalitását, de zenei érdeklődési körét is átformálta.
Ma már egészen más a táncház, mint mondjuk 1987-ban vagy 1990-ben volt.
Már nem menő a csángó tarisznya, a szőttes, a lajbi. Mindenki farmerben feszít. A táncház muzsika is kezdi elveszíteni autentikus jellegét, a közönség a modern városi zenét, a rockos, discós stílust igényli. A táncrendek is felborultak, Ez persze nem biztos, nem baj, nem jelentheti a táncház- mozgalom halálát.
De mindenesetre nekünk táncház-zenészeknek is alkalmazkodnunk kell a mai igényekhez / vagy inkább igénytelenségekhez?!/ Ahogyan a slágerré vált dalunkban is énekeljük: „Most mulik pontosan / Engedem, hadd menjen....” Hogy hová, merre? Ki tudja? Mondja a Prima Primissima díj 2010-es évi kitüntetett zenekarának vezetője, aztán megpödri kackiás bajuszát, elnézést kér. Mennie kell. Muzsikálni...Most éppen valaki-kivételesen- egy kalotaszegi legényest kért...
Keménykedni próbál az Orbán-Pintér Nemzeti és Nemzetiségi Polgár Kormány. De kizárólag védtelen, és általában ártatlan politikai ellenfeleivel / lásd: Gyurcsány, Alkotmánybíróság, stb./ szemben „harapós”. Ugyanakkor Pintér ex-elvtárs, és ex-maffiózó ígérete ellenére a szó szoros értelmében „eltüntek” a rendőrjárőrök az utcákról. A derék pandúrok csak autózgatnak, fogyasztják a drága benzint, nem mernek kiszállni szolgálati autóikból. Amilyen nagy vitézek a védtelen, fegyvertelen emberek ellen, olyan gyávák a bűnözőkkel, a részeg, narkós autósokkal szemben.
Ennek „ köszönhető”, hogy egyre több gyalogost, illetve kerékpárost gázolnak el a gyorshajtó részeg, vagy narkós újgazdag autósok. A törvény pedig nagyon liberális, és nagyon gyenge!
Még mindig! Egy halálos gázolást még ma is meg lehet úszni másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel, vagy néhány ezer forintos pénzbüntetéssel! Szégyen és gyalázat!
Ezzel persze nem foglalkozik a „kétharmados” Párt Frakciója, de magát környezetvédőnek tartó LMP sem. Olyan szigor kéne, mint pl. Hollandiában, vagy Iránban! A perzsa országban az ittas gázoló autósnak nemcsak a gépkocsiját kobozzák el, de bevágják a sittre, minimum 20 évre!
Dezső László választópolgár ez úton felszólítom Meggyes Tamás Képviselő Urat / úgy is mint Esztergom város volt polgármesterét / hogy számoljon el tételesen a Hídlap költségvetésével! Nyilvánosan, itt az interneten! Milyen pénzből fedezte a rendkívül drágának tűnő hetilap előállítását?
Megérte? Győztünk?! Most valahogy keserű szájízű a „győzelem”.
A minap itt a Szeretgom-fórumon egy vitaindító cikket közöltünk / „Hová, merre Hídlap, Helyi Téma?” / Az írást több, mint 1800-an olvasták, a hozzászólások száma közel harminc. Kilencven százalékuk követeli a Hídlap megszüntetését! Vagy legalábbis teljes átalakítását, „demokratizálását”, a Meggyes által 3 éve galád módon megszüntetett „Esztergom és Vidéke” visszaállítását. Többek között ezen az állásponton van Miavecz Jenő, aki közel 20 évig volt a város önkormányzatának képviselője! A megoldás: mégis a Hídlap fokozatos megszüntetése, hiszen ezt a lapot még Meggyes alapította, és máig az ő paranoid, diktatórikus világlátását tükrözi. Elég volt a Diktátorból, tűnjön el a /bulvár/ lapja is.
A végső megoldás nem lehet más, mint a 120 éves „Esztergom és Vidéke” újra indítása, méghozzá a Hídlap túlfinanszírozott kasszájából elvont pénzből! / Amíg az „Esztergom és Vidékét” gyakorlatilag ingyen, vagy minimális, jelképes többletdíjért írtak, addig a Hídlap főállású bértollnokai a mai napig több százezer forintos fizetésért „nyaliznak”, meg bulvároznak./
Egyenlőre elég lenne, ha havi egy alkalommal jelenne meg az új-régi polgári folyóirat. Szerényebb kivitelben, kevesebb színes fotóval, de garantáltan magas művészi színvonalon!-ahogy Pálos Imre az EVID egykori munkatársa megfogalmazta.
Egyébként már alakulófélben van az „Esztergom és Vidéke” megújulásra, és bejegyzésre váró új-régi szerkesztő-gárdája. Főszerkesztőnek Istvánffy Miklóst választanánk, a két főmunkatárs, tiszteletbeli főszerkesztő Pálos Imre, és Kaposi Endre lenne. Szakmai tanácsadónak felkérnénk Nagyfalusi Tibort, az EVID egyik alapítóját, valamint az ex-főszerkesztőt, az Erdélyben élő Bencze Csaba Attilát. Munkánkat segítené Villányi Zsolt, Filemon Zsolt, és még sokan mások!
Innen a virtuális szerkesztőségből üzenjük Tétényi Évának: minket támogasson és ne a „politikai-erkölcsi hullákat!
Dezső László, szabadfoglalkozású újságíró
Hírközlés Hídlap-módra
Olvasom az interneten / Szeretgom /, hogy november 6-án lesz egy kiállítás az El Greco Kávézóban, melyet Tétényi Éva polgármester nyit meg.
Belelapozok a Hídlapba, mely már „Esztergom és Vidéke” alcímmel jelenik meg, és ez – egyesek szerint „haladás”- szerintem meg plágias. Mert a Hídlapnak az „Esztergom és Vidéke” nevű galád módon 3 éve megszüntetett hetilaphoz semmi köze!
Ezt bizonyítja felháborító trehányságuk is! Ugyanis a Hídlap szerint a fentebb említett kiállítás november 20-án lesz. Mondom ezt dr. Bárdos István barátomnak, a kiváló művelődéstörténésznek, és közírónak, aki november 8-án hatalmas tömeg jelenlétében méltatta, ismertette „Színek és gesztusok” címmel Eifert János fotóművész és Kovács Tibor festőművész kiállítását.
Bárdos Pistának van humorérzéke: legfeljebb 20-án újra jövünk- mondja nevetve.
Minden esetre engem az 1970-es években, amikor a Komárom megyei „Dolgozók Lapja” ifjú gyakornoka voltam fegyelmivel és két lábbal rúgtak volna fenékbe, egy ilyen „bakiért”.
Tétényi Éva viszont jóindulatú, mint mindig „Nyugalom László! Adjunk még nekik egy kis időt!”
Az immáron pusztulásra ítélt esztergomi autóbusz-pályaudvaron embertelen állapotok uralkodnak. Szemét, mocsok mindenütt. A padok használhatatlanok, a menetrend-táblák kiborítva, a szemetes kukákkal együtt.”Olyan a helyzet, mint az 1980-as években Romániában volt.” – mondja egy al-dunai román asszony, aki velem száll fel az egyik lerobbant, közel 20 éves autóbuszra. Az EU csak 5-6 éves autóbuszok közlekedését engedélyezi, de hát Brüsszel messze van, de még Budapest is. Oda már – dugó esetén 2 és fél óra a menetidő – Tatabánya 3 óra Csolnokra /15 km/ 50 /!/ perc, még Dorogra is 25 perc. / 1970-ben 18 perc volt/ (8 km).
A telefonos-információ szolgálat csak „papíron” működik. Ha Rózsika van szolgálatban, akkor van információ. /”Kész Európa”/ De a Rózsika kimegy a WC-re,, vagy nem ő az ügyeletes, akkor „sír” a telefon. Megoldás? ELvileg már épül az új buszpályaudvar a Tesco mellett. Épül? Megnéztem. Egy árva munkást sem találtam. Talán a legjobb lenne stoppolni.
„Most mulik pontosan...”
-A Csik zenekar a táncház- muzsikát slágerré tette-
a közelmúltban az immáron Prima Primissima díjjas Csik zenekar Esztergomban adott koncertet a Művelődési házban telt ház előtt.
Ám a közönség nagy részét – várakozástól eltérően – nem a „táncházasok”, a helyi néptánccsoport tagjai alkották, hanem olyan „rocker” fiatalok, akik egy évvel ezelőtt még talán egyetlen magyar népdalt sem tudtak volna elénekelni, azt sem tudták, mi az a „táncház-mozgalom”, és persze a Csik zenekart sem ismerték, annál inkább a Rolling Stones, Michael Jackson, vagy Lady Gaga slágereit..
De tavaly megjelent a sláger piacon egy Csik-cd, melyen hallható volt egy eredetileg pop-sláger, a „Most mulik pontosan” című szám népzenei feldolgozása, mely egy csapásra országosan ismertté tette, főleg a fiatalok körében a Csik együttest. / Egyes internetes felmérések szerint ez a felvétel az elmúlt év legtöbbet hallgatott, legnépszerűbb slágerévé vált /
A dal egyébként egy kábítószeres fiatal rémlátomásait, majd kijózanodását, kigyógyulását és szerelembe esését meséli el, egyfajta modern folk-rock ballada. Azért is lett annyira népszerű. /Bár a legtöbb kereskedelmi rádió csatorna érthetetlen módon nem játssza a népszerű felvételt./
De az eredetileg 1988-ban alakult Csik zenekar, mely jelenlegi felállásban 7 éve muzsikál, nem fordított hátat az autentikus népzenének, a táncház- muzsikának sem.
A Kecskemétről induló zenekar nem csupán a budapesti Papp László Arénában ad koncerteket több ezer néző előtt, de táncházakat is rendeznek 100, max. 200 résztvevő közreműködésével.
Jelenlegi repertoárjukban egyaránt szerepelnek autentikus kalotaszegi, mezőségi, székelyföldi, alföldi népdalok, folk-rock feldolgozások, sőt, blues, és jazz- elemeket is tartalmazó zeneművek.
Csik Jánost, az együttes névadóját, és egyben vezetőjét a táncház-mozgalom jövőjéről faggattuk.
-A hetvenes évek közepe óta, amikor létrejöttek, megalakultak az első magyarországi táncházak, alaposan megváltozott a világ. A technikai fejlődés, a kereskedelmi rádiók, televíziók megjelenése, az internet, a mobiltelefon mánia nem csupán az emberek mentalitását, de zenei érdeklődési körét is átformálta.
Ma már egészen más a táncház, mint mondjuk 1987-ban vagy 1990-ben volt.
Már nem menő a csángó tarisznya, a szőttes, a lajbi. Mindenki farmerben feszít. A táncház muzsika is kezdi elveszíteni autentikus jellegét, a közönség a modern városi zenét, a rockos, discós stílust igényli. A táncrendek is felborultak, Ez persze nem biztos, nem baj, nem jelentheti a táncház- mozgalom halálát.
De mindenesetre nekünk táncház-zenészeknek is alkalmazkodnunk kell a mai igényekhez / vagy inkább igénytelenségekhez?!/ Ahogyan a slágerré vált dalunkban is énekeljük: „Most mulik pontosan / Engedem, hadd menjen....” Hogy hová, merre? Ki tudja? Mondja a Prima Primissima díj 2010-es évi kitüntetett zenekarának vezetője, aztán megpödri kackiás bajuszát, elnézést kér. Mennie kell. Muzsikálni...Most éppen valaki-kivételesen- egy kalotaszegi legényest kért...
Dezső László
Elég volt az autós diktatúrából?!
Keménykedni próbál az Orbán-Pintér Nemzeti és Nemzetiségi Polgár Kormány. De kizárólag védtelen, és általában ártatlan politikai ellenfeleivel / lásd: Gyurcsány, Alkotmánybíróság, stb./ szemben „harapós”. Ugyanakkor Pintér ex-elvtárs, és ex-maffiózó ígérete ellenére a szó szoros értelmében „eltüntek” a rendőrjárőrök az utcákról. A derék pandúrok csak autózgatnak, fogyasztják a drága benzint, nem mernek kiszállni szolgálati autóikból. Amilyen nagy vitézek a védtelen, fegyvertelen emberek ellen, olyan gyávák a bűnözőkkel, a részeg, narkós autósokkal szemben.
Ennek „ köszönhető”, hogy egyre több gyalogost, illetve kerékpárost gázolnak el a gyorshajtó részeg, vagy narkós újgazdag autósok. A törvény pedig nagyon liberális, és nagyon gyenge!
Még mindig! Egy halálos gázolást még ma is meg lehet úszni másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel, vagy néhány ezer forintos pénzbüntetéssel! Szégyen és gyalázat!
Ezzel persze nem foglalkozik a „kétharmados” Párt Frakciója, de magát környezetvédőnek tartó LMP sem. Olyan szigor kéne, mint pl. Hollandiában, vagy Iránban! A perzsa országban az ittas gázoló autósnak nemcsak a gépkocsiját kobozzák el, de bevágják a sittre, minimum 20 évre!
Ez kéne nálunk is!
/ D.L.D/
Felszólítás Meggyes Tamáshoz!
-Számoljon el a Hídlap költségeivel-
Dezső László választópolgár ez úton felszólítom Meggyes Tamás Képviselő Urat / úgy is mint Esztergom város volt polgármesterét / hogy számoljon el tételesen a Hídlap költségvetésével! Nyilvánosan, itt az interneten! Milyen pénzből fedezte a rendkívül drágának tűnő hetilap előállítását?
/ D.L.D. /
Hídlapot, vagy mást?!
A megoldás: ismét „Esztergom és Vidéke”!
Hónapokig szurkoltunk, drukkoltunk Tétényi Évának, kampányoltunk, szórólapoztunk, plakátoltunk, agitáltunk, röplapokat írtunk.
Megérte? Győztünk?! Most valahogy keserű szájízű a „győzelem”.
A minap itt a Szeretgom-fórumon egy vitaindító cikket közöltünk / „Hová, merre Hídlap, Helyi Téma?” / Az írást több, mint 1800-an olvasták, a hozzászólások száma közel harminc. Kilencven százalékuk követeli a Hídlap megszüntetését! Vagy legalábbis teljes átalakítását, „demokratizálását”, a Meggyes által 3 éve galád módon megszüntetett „Esztergom és Vidéke” visszaállítását. Többek között ezen az állásponton van Miavecz Jenő, aki közel 20 évig volt a város önkormányzatának képviselője! A megoldás: mégis a Hídlap fokozatos megszüntetése, hiszen ezt a lapot még Meggyes alapította, és máig az ő paranoid, diktatórikus világlátását tükrözi. Elég volt a Diktátorból, tűnjön el a /bulvár/ lapja is.
A végső megoldás nem lehet más, mint a 120 éves „Esztergom és Vidéke” újra indítása, méghozzá a Hídlap túlfinanszírozott kasszájából elvont pénzből! / Amíg az „Esztergom és Vidékét” gyakorlatilag ingyen, vagy minimális, jelképes többletdíjért írtak, addig a Hídlap főállású bértollnokai a mai napig több százezer forintos fizetésért „nyaliznak”, meg bulvároznak./
Egyenlőre elég lenne, ha havi egy alkalommal jelenne meg az új-régi polgári folyóirat. Szerényebb kivitelben, kevesebb színes fotóval, de garantáltan magas művészi színvonalon!-ahogy Pálos Imre az EVID egykori munkatársa megfogalmazta.
Egyébként már alakulófélben van az „Esztergom és Vidéke” megújulásra, és bejegyzésre váró új-régi szerkesztő-gárdája. Főszerkesztőnek Istvánffy Miklóst választanánk, a két főmunkatárs, tiszteletbeli főszerkesztő Pálos Imre, és Kaposi Endre lenne. Szakmai tanácsadónak felkérnénk Nagyfalusi Tibort, az EVID egyik alapítóját, valamint az ex-főszerkesztőt, az Erdélyben élő Bencze Csaba Attilát. Munkánkat segítené Villányi Zsolt, Filemon Zsolt, és még sokan mások!
Innen a virtuális szerkesztőségből üzenjük Tétényi Évának: minket támogasson és ne a „politikai-erkölcsi hullákat!
Dezső László, szabadfoglalkozású újságíró
Hírközlés Hídlap-módra
Olvasom az interneten / Szeretgom /, hogy november 6-án lesz egy kiállítás az El Greco Kávézóban, melyet Tétényi Éva polgármester nyit meg.
Belelapozok a Hídlapba, mely már „Esztergom és Vidéke” alcímmel jelenik meg, és ez – egyesek szerint „haladás”- szerintem meg plágias. Mert a Hídlapnak az „Esztergom és Vidéke” nevű galád módon 3 éve megszüntetett hetilaphoz semmi köze!
Ezt bizonyítja felháborító trehányságuk is! Ugyanis a Hídlap szerint a fentebb említett kiállítás november 20-án lesz. Mondom ezt dr. Bárdos István barátomnak, a kiváló művelődéstörténésznek, és közírónak, aki november 8-án hatalmas tömeg jelenlétében méltatta, ismertette „Színek és gesztusok” címmel Eifert János fotóművész és Kovács Tibor festőművész kiállítását.
Bárdos Pistának van humorérzéke: legfeljebb 20-án újra jövünk- mondja nevetve.
Minden esetre engem az 1970-es években, amikor a Komárom megyei „Dolgozók Lapja” ifjú gyakornoka voltam fegyelmivel és két lábbal rúgtak volna fenékbe, egy ilyen „bakiért”.
Tétényi Éva viszont jóindulatú, mint mindig „Nyugalom László! Adjunk még nekik egy kis időt!”
Hát adjunk! De a türelem-óra már ketyeg!
/ D.L.D. /
„Ha Rózsika WC-re megy, nincs információ”
Az immáron pusztulásra ítélt esztergomi autóbusz-pályaudvaron embertelen állapotok uralkodnak. Szemét, mocsok mindenütt. A padok használhatatlanok, a menetrend-táblák kiborítva, a szemetes kukákkal együtt.”Olyan a helyzet, mint az 1980-as években Romániában volt.” – mondja egy al-dunai román asszony, aki velem száll fel az egyik lerobbant, közel 20 éves autóbuszra. Az EU csak 5-6 éves autóbuszok közlekedését engedélyezi, de hát Brüsszel messze van, de még Budapest is. Oda már – dugó esetén 2 és fél óra a menetidő – Tatabánya 3 óra Csolnokra /15 km/ 50 /!/ perc, még Dorogra is 25 perc. / 1970-ben 18 perc volt/ (8 km).
A telefonos-információ szolgálat csak „papíron” működik. Ha Rózsika van szolgálatban, akkor van információ. /”Kész Európa”/ De a Rózsika kimegy a WC-re,, vagy nem ő az ügyeletes, akkor „sír” a telefon. Megoldás? ELvileg már épül az új buszpályaudvar a Tesco mellett. Épül? Megnéztem. Egy árva munkást sem találtam. Talán a legjobb lenne stoppolni.
/D.L.D/