A Szent Adalbert-díj átadása Esztergomban Hétköznapi hősök, akik a hit útján járnak
Szent Adalbert püspök és vértanú, az egyházmegye védőszentje ünnepén, április 24-én szentmisét mutattak be az esztergomi bazilikában. Ehhez kapcsolódóan került sor a Szent Adalbert-kitüntetések átadására. A rendszerváltást követően alapította Paskai László bíboros, akkori esztergom-budapesti érsek a Szent Adalbert-díjat, amelyet azok kapnak, akik most is, mindig is a hit útján jártak.
A díjátadást megelőző szentmisét Gaál Endre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának dékánja vezette. Szentbeszédében szólt a szentéletű Adalbertről, Prága második püspökéről, aki római útja után járhatott Esztergomban. A hagyomány szerint ő bérmálta meg Vajkot, a későbbi Istvánt, s lett alapítója az első bazilikának, amely a későbbiekben az ő nevét viselte. Ekkor találkozott a nagy magyar fejedelemmel, Gézával is, s megnyugodva tapasztalva, hogy a magyarság a nyugati kereszténység rögös útját választotta. Ehhez a rögös úthoz sokan ragaszkodnak, ilyenek az idei kitüntettek is - emelte ki a nagyprépost.
A Szent Adalbert nevét viselő főegyházmegyei kitüntetést Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek alapította 2001. december 30-án, Szent Család ünnepén. A Szent Adalbert-érem olyan világi személyiségnek adományozható, aki a főegyházmegye keretébe tartozó valamely egyházi szervezet javára magas színvonalon hozzájárult a feladatok eredményes ellátásához, a célok megvalósításához, a keresztény értékek gyarapításához.
A kitüntetendők személyére az e célra létrehozott bírálóbizottság tesz javaslatot a hozzá érkező indítványok elbírálása után a főpásztornak. Az elismerést minden évben április 23-ához, Szent Adalbert, a főegyházmegye védőszentje napjához kapcsolódóan adják át.
Az eseményen jelen volt Paskai László bíboros, Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti segédpüspök és az egyházmegye számos papja.
Az idei kitüntetettek: Andreas Galik, Felföldi Éva, Chalupa Zoltán,Gere György, Szabó Miklósné, Simongáti György.
Részletek a szertartás végén elhangozott laudációkból:
Andreas Galik Grazban született, a grazi egyetemen jogot hallgatott, 1986 júniusában doktorált. Ausztria legrégibb magánbankja külföldi bankokkal és befektetőkkel foglalkozó részlegének igazgatója. Tagja a Nemzetközi Deviza Kereskedelmi Intézetnek, a Karl-Kummer-Intézet elnökségének, amely szervezet a rászorulók gazdasági támogatásának, szociális kérdéseknek a katolikus szociológia elvei alapján történő felkarolásával foglalkozik. Több mint két évtizede a Magyar Katolikus Egyház ügyeinek pártfogója és intézője a banknál. A Pazmaneum a nehéz években neki köszönhette a különböző gazdasági segélyeket. Ma is az intézet gazdasági tanácsadója. Ismereteivel és kapcsolataival mindig a Főegyházmegye és a Pazmaneum szolgálatára állt.
Felföldi Éva Belgyógyász, diabetológus szakorvos. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház nyugalmazott főorvosa. Budapesten született 1943-ban. Érettségi után a dorogi kórházban betanított ápolóként dolgozott. 1969-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen „Summa cum laude" minősítéssel diplomázott. Orvosi munkáját az esztergomi kórház belgyógyászati osztályán kezdte, innen ment nyugdíjba 40 év munka után. Munkáját nagyfokú átélés, alaposság, a betegek megkülönböztetés nélküli kezelése, ápolása jellemezte. Megrendítette, ha egy-egy súlyos beteg távozott az élők sorából. Bevezette az osztályon, hogy az elhunytak ágya mellett gyertyát gyújtsanak. Esetenként együtt imádkozott a haldoklóval. Nyugdíjba vonulása óta cukorbetegek gondozásával foglalkozik, sokszor a hivatalos rendelési időn túl is. 2002-ben megszervezte az Esztergom-Belvárosi Plébánia támogatásával a kórházi beteglátogató csoportot.
Chalupa Zoltán Igazgatóként állt élére annak az iskolának, amelyet a Vízivárosban a Szatmári Irgalmas Nővérek 2000-ben kaptak vissza: itt működik az Árpád-házi Szent Erzsébet Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. 1968-ban született, 1992-ben az ELTE bölcsészkarán történelem-levéltár szakon szerzett diplomát. Megfontolt előrelátással tervezte meg az évről évre gyarapodó osztályokat, megszervezte a gimnáziumot, kialakította az óvodát és létrehozta az általános iskolát is. Azon fáradozott, hogy katolikus, keresztény szellemű tanárokat válasszon, hogy megújítsa és biztosítsa a gyermekek, fiatalok keresztény szellemű nevelését. A vízivárosi plébániával egyeztetve kialakította a heti szentmisék rendjét, kiépítette a hittanórák rendszerét. Óriási munkával rendbe hozta a minden tekintetben leromlott épületet, visszaadva annak régi fényét.
Gere György 1947-ben született Budapesten. A Piarista Gimnázium elvégzése után néhány évvel az egri tanárképző főiskolán szerzett magyar-ének szakos tanári diplomát. 1989-ben a XII. kerületi plébániák segítségével három hét alatt megteremtette a lehetőségét a Katolikus Miasszonyunk Iskolaegyesület megalakulásának, majd 1991 szeptemberében megnyitotta kapuit a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola. 1997-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye átvette az iskola fenntartását. A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola a katolikus közoktatás egyik fellegvárává vált. Ennek alapja az a szellemiség, melynek kialakítása és sokszor az „ár ellenében" való fenntartása Gere György érdeme. Az iskola arculatát meghatározza a vallásos, a művészeti, kiemelten zenei nevelés és a nemzeti hagyományok iránti elkötelezettség. A nemzetben való gondolkodás nem állt meg az ország határainál. Gere György szívén viselte a határainkon túli magyarsággal való lelki és szellemi közösségvállalást is. A Gere György által létrehozott iskola kiemelkedő életmű, olyan „alkotás" mely rengeteg gyermeket, családot vezetett el és tartott meg a hit útján.
Szabó Miklósné Ötvenéves egyházi szolgálatát elismerve köszöntötték Szabó Miklósnét, Borikát. Gyermekfejjel megtanulta tisztelni a magyar és a szlovák értékeket, a mai napig is énekli a szlovák énekeket a templomban és a temetéseken. Egyházi szolgálatát 1957-58 körül kezdte el, 1959. november 1-jétől sekrestyési teendők ellátásával bízták meg Annavölgyön. 15 évesen már a kántorságot is elvállalta. Ezt a munkát végzi Sárisápon is. Öt leánygyermek édesanyja. Az erő és a kitartás jellemzi, hiszen 50 éven keresztül megtartotta a hitet önmagában és másokban. Szabó Miklósnét az annavölgyi Szent Borbála, a sárisápi Szent Imre, a nagysápi Szentháromság és a dági Alexandriai Szent Katalin egyházközségek nevében is köszöntötték.
Simongáti György 1948-ban született Soroksáron. A helyi főplébániatemplomban felnőtt koráig ministrált. 1982-ben költöztek a Havanna lakótelepre. Ekkor kapcsolódtak be a Szent László Plébánia életébe. Először fiatatokkal, gyermekekkel kezdett foglalkozni. A '90-es évek elejétől pásztorjátékokat és passióelőadásokat szervez. 1987-óta hitoktatást végez. E téren szerzett tapasztalatai miatt lett a dél-pesti régió hitoktatóinak „összefogója" is, akiknek továbbképzésén előadásokat is tart. A templom és a plébánia körüli feladatokban az elsők között vett részt a munkákban. Sekrestyésként is szolgál és az elmúlt esztendőtől a plébánia gondnoki teendőit is ellátja. Mint régi Havanna-telepi lakos, kiváló kapcsolata van az itt élő emberekkel, különböző helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, intézményi dolgozókkal. A más keresztény gyülekezetekkel való kapcsolattartásban is számíthatnak segítségére.
Misszió az idegenben címmel Európai Magyar Papi Konferencia zajlik április 12. és 15. között Esztergomban, a Szent Adalbert Központban. A tanácskozásról Cserháti Ferencet, az MKPK külföldi magyarok lelkipásztori gondozásáért felelős püspökét kérdezte szerkesztőségünk.
Európában ennek a találkozónak komoly hagyománya van, de az utóbbi években az Egyesült Államokban és Kanadában is szerveztek ilyen találkozókat. Idén azért esett Esztergomra a választás, mert a papság éve alkalmából a Püspöki Konferencia döntése alapján április 15-én Esztergomban lesz az Országos Papi Találkozó, amelyhez így a konferenciára összegyűlt lelkészek is csatlakozhatnak - mondta el Cserháti Ferenc.
A külföldön szolgáló magyar papok április 13-án délelőtt Erdő Péter bíborossal találkoztak. Különösen nagy öröm, mondta a bíboros, hogy a találkozóra Esztergomban - a Magyar Sionban - kerül sor. Erdő Péter abban erősítette meg a résztvevőket, hogy a munka amit végeznek, igen fontos a kereszténység és a magyarság számára, hiszen egyaránt szolgálja a hívek hitének és magyarságának, magyar katolikus kultúrájának megőrzését is.
A konferencia célja a lelki feltöltődés, a képzés, a tapasztalatok cseréje, de mindig szerveznek kulturális programokat is. Ennek jegyében látogatták meg a kincstárat, és a Keresztény Múzeumot. A résztvevők számára nagy lelki élményt jelentett a közösen bemutatott szentmise Boldog Meszlényi Zoltán ereklyéinek közelében, majd az imádság Mindszenty bíboros sírjánál - mondta Cserháti püspök.
Április 14-én Székely János esztergom-budapesti segédpüspök tart előadást a jelenlévőknek a papi identitás témájában. Elhangzanak a találkozón lelkipásztori beszámolók is. Cserháti Ferenc elmondta, hogy több, nyugaton szolgáló pap számolt be arról, hogy olyano k, akik itthon nem nagyon keresték a kapcsolatot a plébániájukkal, más országba kerülve aktívabban vesznek részt a plébániai életben. A nyugati magyarság nagyon komoly anyagi áldozatokat is vállal templomainak és a templomokhoz, plébániákhoz kapcsolódó épületeknek a fenntartásában, és olyan eset is van, amikor maguk a hívek adják össze a magyar pap fizetését.
A külföldi magyar papok nagy örömmel készülnek arra, hogy április 15-én az ország minden részéből érkező paptestvéreikkel együtt hallgathatják meg Raniero Cantalamessának, a Pápai Ház szónokának előadását.
Misszió az idegenben címmel Európai Magyar Papi Konferenciát szervez április 12-15. közöttCserháti Ferenc, az MKPK külföldi magyarok lelkipásztori gondozásáért felelős püspöke Esztergomban.
A külföldi magyar papok a konferencia során találkoznak Erdő Péter bíborossal és meghallgatják Székely János esztergom-budapesti segédpüspök előadását is.
Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsírra tekintve. Az esti vigília szertartással érkezik el a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.
A szertartás során a liturgia résztvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség felett, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük feltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
A vigília szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkorra kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját (a kereszt jelének, az évszámnak, valamint az alfa és ómega betűknek a bevésését, a tömjénszemek ráhelyezését). A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a „világ Világosságát” idézi fel a keresztények előtt.
A glóriára ismét megszólalnak a harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániájával. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág felé is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.
2010. március 28. - Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja
Abban az időben: Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé. Amikor Betfage és Betánia közelében ahhoz a hegyhez ért, amelyet Olajfák hegyének hívnak, előreküldte két tanítványát. Ezt mondta nekik: "Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember nem ült még soha. Oldjátok el, és vezessétek ide! Ha valaki kérdezné tőletek, hogy miért oldjátok el, mondjátok azt, hogy az Úrnak van rá szüksége." A küldöttek elmentek, és úgy találtak mindent, ahogy ő megmondta. Amikor eloldották a szamarat, a szamár gazdái megkérdezték tőlük: "Miért oldjátok el a szamarat?" Azt felelték: "Szüksége van rá az Úrnak", és elvezették Jézushoz. Ott köntöseiket rávetették a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust. Amint haladt, ruháikat az útra terítették előtte. Amikor közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész örvendező tömege hangosan áldani kezdte Istent a sok csodáért, amelyet láttak: "Áldott a király, aki jön az Úr nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!" A tömegből néhány farizeus azt mondta neki: "Mester, intsd le tanítványaidat!" Jézus azt felelte: "Mondom nektek: ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni!" Lk 19,28-40
A Szent Adalbert-díj átadása Esztergomban
Hétköznapi hősök, akik a hit útján járnak
Szent Adalbert püspök és vértanú, az egyházmegye védőszentje ünnepén, április 24-én szentmisét mutattak be az esztergomi bazilikában. Ehhez kapcsolódóan került sor a Szent Adalbert-kitüntetések átadására. A rendszerváltást követően alapította Paskai László bíboros, akkori esztergom-budapesti érsek a Szent Adalbert-díjat, amelyet azok kapnak, akik most is, mindig is a hit útján jártak.
A díjátadást megelőző szentmisét Gaál Endre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának dékánja vezette. Szentbeszédében szólt a szentéletű Adalbertről, Prága második püspökéről, aki római útja után járhatott Esztergomban. A hagyomány szerint ő bérmálta meg Vajkot, a későbbi Istvánt, s lett alapítója az első bazilikának, amely a későbbiekben az ő nevét viselte. Ekkor találkozott a nagy magyar fejedelemmel, Gézával is, s megnyugodva tapasztalva, hogy a magyarság a nyugati kereszténység rögös útját választotta. Ehhez a rögös úthoz sokan ragaszkodnak, ilyenek az idei kitüntettek is - emelte ki a nagyprépost.
A Szent Adalbert nevét viselő főegyházmegyei kitüntetést Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek alapította 2001. december 30-án, Szent Család ünnepén. A Szent Adalbert-érem olyan világi személyiségnek adományozható, aki a főegyházmegye keretébe tartozó valamely egyházi szervezet javára magas színvonalon hozzájárult a feladatok eredményes ellátásához, a célok megvalósításához, a keresztény értékek gyarapításához.
A kitüntetendők személyére az e célra létrehozott bírálóbizottság tesz javaslatot a hozzá érkező indítványok elbírálása után a főpásztornak. Az elismerést minden évben április 23-ához, Szent Adalbert, a főegyházmegye védőszentje napjához kapcsolódóan adják át.
Az eseményen jelen volt Paskai László bíboros, Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti segédpüspök és az egyházmegye számos papja.
Az idei kitüntetettek: Andreas Galik, Felföldi Éva, Chalupa Zoltán, Gere György, Szabó Miklósné, Simongáti György.
Részletek a szertartás végén elhangozott laudációkból:
Andreas Galik
Grazban született, a grazi egyetemen jogot hallgatott, 1986 júniusában doktorált. Ausztria legrégibb magánbankja külföldi bankokkal és befektetőkkel foglalkozó részlegének igazgatója. Tagja a Nemzetközi Deviza Kereskedelmi Intézetnek, a Karl-Kummer-Intézet elnökségének, amely szervezet a rászorulók gazdasági támogatásának, szociális kérdéseknek a katolikus szociológia elvei alapján történő felkarolásával foglalkozik. Több mint két évtizede a Magyar Katolikus Egyház ügyeinek pártfogója és intézője a banknál. A Pazmaneum a nehéz években neki köszönhette a különböző gazdasági segélyeket. Ma is az intézet gazdasági tanácsadója. Ismereteivel és kapcsolataival mindig a Főegyházmegye és a Pazmaneum szolgálatára állt.
Felföldi Éva
Belgyógyász, diabetológus szakorvos. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház nyugalmazott főorvosa. Budapesten született 1943-ban. Érettségi után a dorogi kórházban betanított ápolóként dolgozott. 1969-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen „Summa cum laude" minősítéssel diplomázott. Orvosi munkáját az esztergomi kórház belgyógyászati osztályán kezdte, innen ment nyugdíjba 40 év munka után. Munkáját nagyfokú átélés, alaposság, a betegek megkülönböztetés nélküli kezelése, ápolása jellemezte. Megrendítette, ha egy-egy súlyos beteg távozott az élők sorából. Bevezette az osztályon, hogy az elhunytak ágya mellett gyertyát gyújtsanak. Esetenként együtt imádkozott a haldoklóval. Nyugdíjba vonulása óta cukorbetegek gondozásával foglalkozik, sokszor a hivatalos rendelési időn túl is. 2002-ben megszervezte az Esztergom-Belvárosi Plébánia támogatásával a kórházi beteglátogató csoportot.
Chalupa Zoltán
Igazgatóként állt élére annak az iskolának, amelyet a Vízivárosban a Szatmári Irgalmas Nővérek 2000-ben kaptak vissza: itt működik az Árpád-házi Szent Erzsébet Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. 1968-ban született, 1992-ben az ELTE bölcsészkarán történelem-levéltár szakon szerzett diplomát. Megfontolt előrelátással tervezte meg az évről évre gyarapodó osztályokat, megszervezte a gimnáziumot, kialakította az óvodát és létrehozta az általános iskolát is. Azon fáradozott, hogy katolikus, keresztény szellemű tanárokat válasszon, hogy megújítsa és biztosítsa a gyermekek, fiatalok keresztény szellemű nevelését. A vízivárosi plébániával egyeztetve kialakította a heti szentmisék rendjét, kiépítette a hittanórák rendszerét. Óriási munkával rendbe hozta a minden tekintetben leromlott épületet, visszaadva annak régi fényét.
Gere György
1947-ben született Budapesten. A Piarista Gimnázium elvégzése után néhány évvel az egri tanárképző főiskolán szerzett magyar-ének szakos tanári diplomát. 1989-ben a XII. kerületi plébániák segítségével három hét alatt megteremtette a lehetőségét a Katolikus Miasszonyunk Iskolaegyesület megalakulásának, majd 1991 szeptemberében megnyitotta kapuit a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola. 1997-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye átvette az iskola fenntartását. A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola a katolikus közoktatás egyik fellegvárává vált. Ennek alapja az a szellemiség, melynek kialakítása és sokszor az „ár ellenében" való fenntartása Gere György érdeme. Az iskola arculatát meghatározza a vallásos, a művészeti, kiemelten zenei nevelés és a nemzeti hagyományok iránti elkötelezettség. A nemzetben való gondolkodás nem állt meg az ország határainál. Gere György szívén viselte a határainkon túli magyarsággal való lelki és szellemi közösségvállalást is. A Gere György által létrehozott iskola kiemelkedő életmű, olyan „alkotás" mely rengeteg gyermeket, családot vezetett el és tartott meg a hit útján.
Szabó Miklósné
Ötvenéves egyházi szolgálatát elismerve köszöntötték Szabó Miklósnét, Borikát. Gyermekfejjel megtanulta tisztelni a magyar és a szlovák értékeket, a mai napig is énekli a szlovák énekeket a templomban és a temetéseken. Egyházi szolgálatát 1957-58 körül kezdte el, 1959. november 1-jétől sekrestyési teendők ellátásával bízták meg Annavölgyön. 15 évesen már a kántorságot is elvállalta. Ezt a munkát végzi Sárisápon is. Öt leánygyermek édesanyja. Az erő és a kitartás jellemzi, hiszen 50 éven keresztül megtartotta a hitet önmagában és másokban. Szabó Miklósnét az annavölgyi Szent Borbála, a sárisápi Szent Imre, a nagysápi Szentháromság és a dági Alexandriai Szent Katalin egyházközségek nevében is köszöntötték.
Simongáti György
1948-ban született Soroksáron. A helyi főplébániatemplomban felnőtt koráig ministrált. 1982-ben költöztek a Havanna lakótelepre. Ekkor kapcsolódtak be a Szent László Plébánia életébe. Először fiatatokkal, gyermekekkel kezdett foglalkozni. A '90-es évek elejétől pásztorjátékokat és passióelőadásokat szervez. 1987-óta hitoktatást végez. E téren szerzett tapasztalatai miatt lett a dél-pesti régió hitoktatóinak „összefogója" is, akiknek továbbképzésén előadásokat is tart. A templom és a plébánia körüli feladatokban az elsők között vett részt a munkákban. Sekrestyésként is szolgál és az elmúlt esztendőtől a plébánia gondnoki teendőit is ellátja. Mint régi Havanna-telepi lakos, kiváló kapcsolata van az itt élő emberekkel, különböző helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, intézményi dolgozókkal. A más keresztény gyülekezetekkel való kapcsolattartásban is számíthatnak segítségére.
Misszió az idegenben címmel Európai Magyar Papi Konferencia zajlik április 12. és 15. között Esztergomban, a Szent Adalbert Központban. A tanácskozásról Cserháti Ferencet, az MKPK külföldi magyarok lelkipásztori gondozásáért felelős püspökét kérdezte szerkesztőségünk.
Európában ennek a találkozónak komoly hagyománya van, de az utóbbi években az Egyesült Államokban és Kanadában is szerveztek ilyen találkozókat. Idén azért esett Esztergomra a választás, mert a papság éve alkalmából a Püspöki Konferencia döntése alapján április 15-én Esztergomban lesz az Országos Papi Találkozó, amelyhez így a konferenciára összegyűlt lelkészek is csatlakozhatnak - mondta el Cserháti Ferenc.
A külföldön szolgáló magyar papok április 13-án délelőtt Erdő Péter bíborossal találkoztak. Különösen nagy öröm, mondta a bíboros, hogy a találkozóra Esztergomban - a Magyar Sionban - kerül sor. Erdő Péter abban erősítette meg a résztvevőket, hogy a munka amit végeznek, igen fontos a kereszténység és a magyarság számára, hiszen egyaránt szolgálja a hívek hitének és magyarságának, magyar katolikus kultúrájának megőrzését is.
A konferencia célja a lelki feltöltődés, a képzés, a tapasztalatok cseréje, de mindig szerveznek kulturális programokat is. Ennek jegyében látogatták meg a kincstárat, és a Keresztény Múzeumot. A résztvevők számára nagy lelki élményt jelentett a közösen bemutatott szentmise Boldog Meszlényi Zoltán ereklyéinek közelében, majd az imádság Mindszenty bíboros sírjánál - mondta Cserháti püspök.
Április 14-én Székely János esztergom-budapesti segédpüspök tart előadást a jelenlévőknek a papi identitás témájában. Elhangzanak a találkozón lelkipásztori beszámolók is. Cserháti Ferenc elmondta, hogy több, nyugaton szolgáló pap számolt be arról, hogy olyano k, akik itthon nem nagyon keresték a kapcsolatot a plébániájukkal, más országba kerülve aktívabban vesznek részt a plébániai életben. A nyugati magyarság nagyon komoly anyagi áldozatokat is vállal templomainak és a templomokhoz, plébániákhoz kapcsolódó épületeknek a fenntartásában, és olyan eset is van, amikor maguk a hívek adják össze a magyar pap fizetését.
A külföldi magyar papok nagy örömmel készülnek arra, hogy április 15-én az ország minden részéből érkező paptestvéreikkel együtt hallgathatják meg Raniero Cantalamessának, a Pápai Ház szónokának előadását.
Misszó az idegenben
Misszió az idegenben címmel Európai Magyar Papi Konferenciát szervez április 12-15. között Cserháti Ferenc, az MKPK külföldi magyarok lelkipásztori gondozásáért felelős püspöke Esztergomban.
A külföldi magyar papok a konferencia során találkoznak Erdő Péter bíborossal és meghallgatják Székely János esztergom-budapesti segédpüspök előadását is.
Nagyszombat vezet át a sötétségből a fényre
A szertartás során a liturgia résztvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség felett, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük feltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
A vigília szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkorra kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját (a kereszt jelének, az évszámnak, valamint az alfa és ómega betűknek a bevésését, a tömjénszemek ráhelyezését). A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a „világ Világosságát” idézi fel a keresztények előtt.
A glóriára ismét megszólalnak a harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániájával. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág felé is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.
2010. március 28. - Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja
Abban az időben: Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé. Amikor Betfage és
Betánia közelében ahhoz a hegyhez ért, amelyet Olajfák hegyének hívnak,
előreküldte két tanítványát. Ezt mondta nekik: "Menjetek a szemközti
faluba. Amint beértek, találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember
nem ült még soha. Oldjátok el, és vezessétek ide! Ha valaki kérdezné
tőletek, hogy miért oldjátok el, mondjátok azt, hogy az Úrnak van rá
szüksége."
A küldöttek elmentek, és úgy találtak mindent, ahogy ő megmondta. Amikor
eloldották a szamarat, a szamár gazdái megkérdezték tőlük: "Miért oldjátok
el a szamarat?" Azt felelték: "Szüksége van rá az Úrnak", és elvezették
Jézushoz.
Ott köntöseiket rávetették a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust.
Amint haladt, ruháikat az útra terítették előtte. Amikor közeledett az
Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész örvendező tömege hangosan
áldani kezdte Istent a sok csodáért, amelyet láttak: "Áldott a király, aki
jön az Úr nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!" A
tömegből néhány farizeus azt mondta neki: "Mester, intsd le
tanítványaidat!" Jézus azt felelte: "Mondom nektek: ha ezek elhallgatnak,
a kövek fognak megszólalni!"
Lk 19,28-40