Az eredeti szövegben nincs két b) pont, hanem egy ab) pont van az a) után beszúrva, ami - szó, ami szó - nem a legszerencsésebb, de még mindig jobb, mint az e lapon olvasható verzió.
A rendelet legnagyobb baja viszont tényleg az, hogy fogalmak lógnak a levegõben. Ott van ugye a pályázó. Aztán hirtelen megjelenik a szülő (aki -gondolom- ugyanő). S az egész tetején ott van a család. Itt egyrészt azt kellett volna tisztázni, hogy család alatt a szűkebb (szülők + gyerekek) kört értik, másrészt meg azt, hogy az effajta családban a pályázó mint szülő vesz részt.
Nem lenne bonyolult, meg kell csinálni a javításokat, nem dől össze a világ, hogy "juj, mi lesz most, módosítani kell a rendeletet".
A 6 éven belül 3 gyereket pedig biztos úgy gondolták, hogy elsősorban azok pályázzanak, akiknek van 3 gyermekük, de -legyünk nagyvonalúak- azokat se zárjuk ki, akiknél a harmadik épp útban van vagy csak tervezik. Megjegyzem, 0-ról indulva sem lehetetlen a hármat elérni (mint az szüleimnek 3 és fél év alatt sikerült), csak, ahogy azt Ági is írja, van esély arra, hogy önhibán kívül ne jöjjön össze a dolog.
Az egyik szülős kitétel pedig biztos azért került bele, mert nem akarták azt írni, hogy "közös gyermekek száma". Legalább is én erre tippelek. Mondjuk, így meg hülyén néz ki a mondat:)
három hete zakatoltam épp arrafele, akkor így nézett ki Nyerges határában:
Az meg sajnos, ahogy Ausztriában és Németországban láttam, világtendencia, hogy a már megépített utak karbantartására helyenként nemigen ügyelnek. Viszont az is igaz, hogy helyenként meg igen (pl. három éve árvíz után éppen hogy csak újra elõbukkant az elmerült bicikliút, reggel hétkor már takarítókocsik söpörték le a szutykot róla Linzben).
Elnézést, elfelejtettem, hogy Esztergomról van szó. Nem szóltam,
Ez egyszerűen negatív diszkrimináció a nem-romákkal szemben. Kétlem, hogy az alkotmánnyal összeférne.
Az eredeti szövegben nincs két b) pont, hanem egy ab) pont van az a) után beszúrva, ami - szó, ami szó - nem a legszerencsésebb, de még mindig jobb, mint az e lapon olvasható verzió.
A rendelet legnagyobb baja viszont tényleg az, hogy fogalmak lógnak a levegõben. Ott van ugye a pályázó. Aztán hirtelen megjelenik a szülő (aki -gondolom- ugyanő). S az egész tetején ott van a család. Itt egyrészt azt kellett volna tisztázni, hogy család alatt a szűkebb (szülők + gyerekek) kört értik, másrészt meg azt, hogy az effajta családban a pályázó mint szülő vesz részt.
Nem lenne bonyolult, meg kell csinálni a javításokat, nem dől össze a világ, hogy "juj, mi lesz most, módosítani kell a rendeletet".
A 6 éven belül 3 gyereket pedig biztos úgy gondolták, hogy elsősorban azok pályázzanak, akiknek van 3 gyermekük, de -legyünk nagyvonalúak- azokat se zárjuk ki, akiknél a harmadik épp útban van vagy csak tervezik. Megjegyzem, 0-ról indulva sem lehetetlen a hármat elérni (mint az szüleimnek 3 és fél év alatt sikerült), csak, ahogy azt Ági is írja, van esély arra, hogy önhibán kívül ne jöjjön össze a dolog.
Az egyik szülős kitétel pedig biztos azért került bele, mert nem akarták azt írni, hogy "közös gyermekek száma". Legalább is én erre tippelek. Mondjuk, így meg hülyén néz ki a mondat:)
három hete zakatoltam épp arrafele, akkor így nézett ki Nyerges határában:
Az meg sajnos, ahogy Ausztriában és Németországban láttam, világtendencia, hogy a már megépített utak karbantartására helyenként nemigen ügyelnek. Viszont az is igaz, hogy helyenként meg igen (pl. három éve árvíz után éppen hogy csak újra elõbukkant az elmerült bicikliút, reggel hétkor már takarítókocsik söpörték le a szutykot róla Linzben).
talán megszólal belülről a tolvaj(ok) lelkiismerete és visszaviszi(k) az elcsórt fedeleket.
:)