Halálával Jézus minden egyes embert megváltott – a keresztáldozat emléknapján, nagypénteken erre hívja fel hívei és minden jóakaratú ember figyelmét a Katolikus Egyház. A Megváltó halála feletti mély gyászt a liturgia piros színe és az egész napos szigorú böjtölés éppúgy kifejezi, mint az, hogy ezen a napon az egyház nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket és nem mutat be szentmiseáldozatot.
A nagypéntek istentisztelet alapelemei már a IV. században kialakultak. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak a hívek az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, a keresztre feszítés helyéig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Ezt követően szentírási részleteket olvastak fel.
A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához kapcsolódott, ám később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést. A csonka misének is nevezett szertartás három fő részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a kereszt előtt, áldozási szertartás.
Sok helyen ilyenkor szentsírt állítanak, ahová a hívők imádkozni járulnak. Nagypénteken, akárcsak a nagyböjt többi péntekjén, a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságot tartanak, amely által bárki bekapcsolódhat a Jézus kínszenvedésére és halálára való emlékezésbe.
Nagypénteken a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor szabad étkezniük és egyszer jóllakniuk. 14 évesnél idősebb tagjaitól azt kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Az MKPK Állandó Tanácsának közleménye 2010. február 25.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa mai ülésén megtárgyalta az egyházi iskolák aktuális kérdéseit. Az ülést követően az alábbi közleményt adta ki a testület.
Amint a Konferencia elnöke tegnapi sajtóközleményében is leszögezte, sem részben, sem egészében nem mondtunk le az egyházi iskoláknak 2008-ra járó közoktatási kiegészítő támogatásról. Ilyen lemondásra az Apostoli Szentszék engedélye nélkül jogunk sem lenne. Az Állandó Tanács a napokban kiadott kormányrendelet ismeretében döntést hozott arról, hogy az ügyet jogi útra tereli. Megbízta a Konferencia jogi szakértőit a keresetlevél elkészítésével.
A testület döntött arról is, hogy az Alkotmánybíróságtól kéri a 2008. évi közoktatási kiegészítő támogatást meghatározó kormányrendelet, valamint a közoktatási törvényt módosító 2009. évi CIX. törvény felülvizsgálatát, mivel azok több ponton sértik az egyházak oktatással kapcsolatos alkotmányos jogait és az Apostoli Szentszékkel kötött nemzetközi szerződést. A beadvány elkészítésével ugyancsak jogi szakértőit bízta meg.
Az alkotmányossági felülvizsgálatot az indokolja, hogy a közelmúltban a 2008. évi elszámolásról kiadott kormányrendelet az egyházakkal való előzetes egyeztetés nélkül, a hatályos törvényekkel ellentétes módon és mértékben határozta meg a 2008-ra járó kiegészítő támogatás összegét.
Az alkotmánnyal több ponton ellentétes a kiegészítő támogatás rendszerének 2010. évtől hatályos szabályozása is. A parlament tavaly ősszel úgy módosította a közoktatási törvényt, hogy az egyházi iskoláknak járó kiegészítő támogatás összegéből le kell vonni az önkormányzatoktól bármilyen formában kapott támogatást. Ez többek között azt is eredményezi, hogy az önkormányzati ingatlanban működő egyházi iskolák piaci bérleti díjat fizetnek a központi költségvetésnek az olyan önkormányzati ingatlanok használatáért is, amelyek az egyházi iskolák államosítása folytán kerültek önkormányzati tulajdonba.
Az egyházak alkotmányban biztosított oktatási szabadságát korlátozza az a másik módosítás is, amely szerint az önkormányzati ingatlanban működő egyházi iskolák helyben lakó tanulói után járó egyházi kiegészítő támogatás összegét a központi költségvetés megfizetteti az önkormányzatokkal.
Budapest, 2010. február 24.
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa
Szükség van a keresztény politikusok egy új nemzedékére
A világ kihívásaival szemben az egyház nem ajánl fel univerzális és egyedüli megoldásokat - mondta Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár a február 21-én, a közép-olaszországi Riccionéban összegyűlt olasz politikusoknak, hozzátéve: az emberi méltóság, a szolidaritás és a szubszidiaritás a tartós közjó alapelvei. Bertone bíboros két történelmi alakot állít példaként a fiatalok elé: a XV. századból származó Morus Szent Tamást, és Nicolo Macchiavellit.
Mindannyiunk feladata a közjó megteremtése, hogy azt keressük, ami egyesít és ne azt, ami megoszt bennünket. A keresztények kötelessége az erényekre való figyelmeztetés és a társadalom vezetése a magasabb szintű értékek felé - tette hozzá.
A vatikáni államtitkár beszédében Luigi Sturzo 1942-es írásából idézett: a politika nem piszkos dolog. XI. Piusz pápa a felebarái szeretet cselekedeteként határozta meg a politika fogalmát. Bertone bíboros emlékeztetett a XVI. Benedek által is meghatározott tényre, hogy szükség van egy új katolikus politikai nemzedékre. Ez a politika azonban legyen a közjó és a társadalom megmentése iránti elhivatottság - hangsúlyozta az államtitkár. Ebben a társadalomban a fiatalok politikai szerepvállalása két egymással ellentétes utat nyit meg. A jobb jövőbe vetett remény útját, valamint a változásokra negatívan reagáló közönyét. A fiatalok nem egyszerű szemlélői, hanem szereplői a politikának.
Bertone bíboros két történelmi alakot állít példaként a fiatalok elé: Morus Szent Tamást és Nicolo Macchiavellit.
Megjegyezte: a világ kihívásaival szemben az egyház nem ajánl fel univerzális és egyedüli megoldásokat. A keresztényekre mint egyénre és a közösség tagjaira vár a feladat, hogy bölcsen ítéljék meg a valóságot és az egyház társadalmi tanítása által kínált alapelvek, kritériumok és iránymutatások értékelésével döntsenek - zárta beszédét Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár.
A megváltásra emlékezünk
A nagypéntek istentisztelet alapelemei már a IV. században kialakultak. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak a hívek az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, a keresztre feszítés helyéig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Ezt követően szentírási részleteket olvastak fel.
Sok helyen ilyenkor szentsírt állítanak, ahová a hívők imádkozni járulnak. Nagypénteken, akárcsak a nagyböjt többi péntekjén, a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságot tartanak, amely által bárki bekapcsolódhat a Jézus kínszenvedésére és halálára való emlékezésbe.
A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához kapcsolódott, ám később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést. A csonka misének is nevezett szertartás három fő részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a kereszt előtt, áldozási szertartás.
Nagypénteken a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor szabad étkezniük és egyszer jóllakniuk. 14 évesnél idősebb tagjaitól azt kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Imádkozzunk érte:
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa mai ülésén megtárgyalta az egyházi iskolák aktuális kérdéseit. Az ülést követően az alábbi közleményt adta ki a testület.
Amint a Konferencia elnöke tegnapi sajtóközleményében is leszögezte, sem részben, sem egészében nem mondtunk le az egyházi iskoláknak 2008-ra járó közoktatási kiegészítő támogatásról. Ilyen lemondásra az Apostoli Szentszék engedélye nélkül jogunk sem lenne. Az Állandó Tanács a napokban kiadott kormányrendelet ismeretében döntést hozott arról, hogy az ügyet jogi útra tereli. Megbízta a Konferencia jogi szakértőit a keresetlevél elkészítésével.
A testület döntött arról is, hogy az Alkotmánybíróságtól kéri a 2008. évi közoktatási kiegészítő támogatást meghatározó kormányrendelet, valamint a közoktatási törvényt módosító 2009. évi CIX. törvény felülvizsgálatát, mivel azok több ponton sértik az egyházak oktatással kapcsolatos alkotmányos jogait és az Apostoli Szentszékkel kötött nemzetközi szerződést. A beadvány elkészítésével ugyancsak jogi szakértőit bízta meg.
Az alkotmányossági felülvizsgálatot az indokolja, hogy a közelmúltban a 2008. évi elszámolásról kiadott kormányrendelet az egyházakkal való előzetes egyeztetés nélkül, a hatályos törvényekkel ellentétes módon és mértékben határozta meg a 2008-ra járó kiegészítő támogatás összegét.
Az alkotmánnyal több ponton ellentétes a kiegészítő támogatás rendszerének 2010. évtől hatályos szabályozása is. A parlament tavaly ősszel úgy módosította a közoktatási törvényt, hogy az egyházi iskoláknak járó kiegészítő támogatás összegéből le kell vonni az önkormányzatoktól bármilyen formában kapott támogatást. Ez többek között azt is eredményezi, hogy az önkormányzati ingatlanban működő egyházi iskolák piaci bérleti díjat fizetnek a központi költségvetésnek az olyan önkormányzati ingatlanok használatáért is, amelyek az egyházi iskolák államosítása folytán kerültek önkormányzati tulajdonba.
Az egyházak alkotmányban biztosított oktatási szabadságát korlátozza az a másik módosítás is, amely szerint az önkormányzati ingatlanban működő egyházi iskolák helyben lakó tanulói után járó egyházi kiegészítő támogatás összegét a központi költségvetés megfizetteti az önkormányzatokkal.
Budapest, 2010. február 24.
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Állandó Tanácsa
Szükség van a keresztény politikusok egy új nemzedékére
A világ kihívásaival szemben az egyház nem ajánl fel univerzális és egyedüli megoldásokat - mondta Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár a február 21-én, a közép-olaszországi Riccionéban összegyűlt olasz politikusoknak, hozzátéve: az emberi méltóság, a szolidaritás és a szubszidiaritás a tartós közjó alapelvei. Bertone bíboros két történelmi alakot állít példaként a fiatalok elé: a XV. századból származó Morus Szent Tamást, és Nicolo Macchiavellit.
Mindannyiunk feladata a közjó megteremtése, hogy azt keressük, ami egyesít és ne azt, ami megoszt bennünket. A keresztények kötelessége az erényekre való figyelmeztetés és a társadalom vezetése a magasabb szintű értékek felé - tette hozzá.
A vatikáni államtitkár beszédében Luigi Sturzo 1942-es írásából idézett: a politika nem piszkos dolog. XI. Piusz pápa a felebarái szeretet cselekedeteként határozta meg a politika fogalmát. Bertone bíboros emlékeztetett a XVI. Benedek által is meghatározott tényre, hogy szükség van egy új katolikus politikai nemzedékre. Ez a politika azonban legyen a közjó és a társadalom megmentése iránti elhivatottság - hangsúlyozta az államtitkár. Ebben a társadalomban a fiatalok politikai szerepvállalása két egymással ellentétes utat nyit meg. A jobb jövőbe vetett remény útját, valamint a változásokra negatívan reagáló közönyét. A fiatalok nem egyszerű szemlélői, hanem szereplői a politikának.
Bertone bíboros két történelmi alakot állít példaként a fiatalok elé: Morus Szent Tamást és Nicolo Macchiavellit.
Megjegyezte: a világ kihívásaival szemben az egyház nem ajánl fel univerzális és egyedüli megoldásokat. A keresztényekre mint egyénre és a közösség tagjaira vár a feladat, hogy bölcsen ítéljék meg a valóságot és az egyház társadalmi tanítása által kínált alapelvek, kritériumok és iránymutatások értékelésével döntsenek - zárta beszédét Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár.