Az árvízkérdésről is tárgyaltak a történelmi egyházak vezetőinek találkozóján
Az alábbiakban a három történelmi egyház közös nyilatkozatát olvashatják.
Ismét találkoztak az MKPK Állandó Bizottsága, valamint a református és az evangélikus egyház püspökei, hogy áttekintsék az egyházak együttműködése aktuális kérdéseit. A beszélgetés kezdetén a magyarországi árvízi helyzetről és az egyházak segítségnyújtásáról egyeztettek. A református zsinati székházban június 10-én délelőtt tartott beszélgetésen megállapították, hogy az ökumenikus együttműködés meglévő formáiban (pl. ökumenikus imahét) rejlő lehetőségeket jobban ki lehet használni. Az egyházak tanulmányozták egy, a közös bizonyságtételt szolgáló nagy esemény szervezésének lehetőségét.
A tanácskozáson üdvözölték a miniszterelnök által bejelentett akcióterv keretében az adományok áfája eltörlésének meghirdetését. Ez a régen várt lépés nagyban hozzájárul majd a rászorulók segítéséhez. Az egyházak vezetői készek az új kormánnyal való intézményes kapcsolatfelvételre. Ezzel összefüggésben a tanácskozáson megkezdték a kormánnyal megtárgyalandó kérdések összeállítását. A tanácskozás végén a felekezetek vezetői az egyházaikat is érintő nemzetközi egyházi kapcsolatokról és együttműködésekről tájékoztatták egymást.
Budapest, 2010. június 10.
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Református Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház
A Húsvéti idő lezárását, Pünkösd ünnepét idén május 23-án tartja az Egyház. „Az Úr Lelke betölti a föld kerekségét, alleluja! És ami egybefogja a mindenséget, az tud is minden szóról, alleluja, alleluja, alleluja!" - énekli az Egyház minden szentmise bevezetőjében.
Pünkösdkor elsősorban a Szentlélek kiáradására figyel az Egyház, amint ajándékaival eltölti a hívek szívét. Ezért a püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, hogy még nyilvánvalóbb legyen az Egyház születésének jelentősége és az evangélium hirdetésének megkezdése.
Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét", amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. Nyelvünk - számos más nyelv között - ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ezen a napon három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek, ezt tükrözi az Egyház e napra szóló Esti dicsérete is, amikor örömmel így énekel:
„Ma teljessé lett a Pünkösd ünnepe, alleluja; ma megjelent a Szentlélek az apostoloknak a tűzben, és karizmatikus ajándékokat osztott nekik; elküldte őket az egész világra, hogy hirdessék az igét, és tanítsák: Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, alleluja".
Közös örökség - Pázmány-konferencia az ELTE-n és a PPKE Hittudományi Karán
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetői elhatározták, hogy együtt is megemlékeznek az egyetemalapító Pázmány Péter esztergomi bíboros érsekről, és együtt ünneplik az általa alapított egyetem születésnapját. Május 12-én került sor a jubileumi év kiemelkedő ünnepére. Az ezen a napon megtartott konferencián a PPKE Hittudományi Karának díszdoktorává avatták Zenon Grocholewski bíborost.
Pázmány Péter 375 évvel ezelőtt, május 12-én írta alá a nagyszombati egyetem alapítólevelét. Az egyetem kezdetben bölcsészeti és teológiai karból állt, jogi kara 1667-ben, orvostudományi kara 1769-ben jött létre. 1777-ben - az alapító szándékával összhangban - Budára költözött, a királyi várba. Az intézmény 1784-ben került Pestre. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, amely önálló akadémia lett. A jogfolytonosság két szálon futott tovább. A hittudományi kar Központi Hittudományi Akadémia néven működött, megőrizve legalább az államilag elismert doktori cím adásának jogát. A kar épületébe az immár Eötvös Loránd Tudományegyetemnek nevezett intézmény Állam- és Jogtudományi Kara költözött. Az ELTE az 1635-ös alapítású intézmény jogfolytonos utódjának tekintette és tekinti magát. A Hittudományi Akadémia ugyancsak őrizte az egyetemi jogfolytonosságot, ami a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításával formálisan is keretet kapott. Így alakult ki a kettős egyetemi jogfolytonosság.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetői elhatározták, hogy együtt is kifejezik tiszteletüket az egyetemalapító Pázmány Péter esztergomi érsek személye előtt, és együtt ünneplik az általa alapított egyetem születésnapját. Május 12-én került sor a jubileumi év kiemelkedő ünnepére. Az ELTE és a PPKE a 375 éves központi jubileumi ünnepséget közös szenátusi üléssel kezdte az ELTE dísztermében. Az ünnepségen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, aki beszédében hangsúlyozta: az egyetemek célja eredetileg „teljes emberek" képzése volt, és ma is ez lenne a legfontosabb.
Erdő Péter bíboros beszédében többek között azt emelte ki, hogy a Pázmány Péter bíboros által alapított egyetem utódintézményeire két feladat vár: versenyképesen kell részt venniük a nemzetközi tudomány művelésében, illetve meg kell őrizniük és tovább kell fejleszteniük a nemzeti kultúrából azt, ami az egyetem hatáskörébe tartozik.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ünneplése a Hittudományi Kar konferenciájával folytatódott, amelyet Pázmány hatása a katolikus teológia művelésére címmel rendeztek, s amelyet megtisztelt jelenlétével Sólyom László köztársasági elnök is. A konferenciát jelenlétével megtisztelte a Katolikus Nevelési Kongregáció prefektusa, Zenon Grocholewski bíboros, akit ez alkalommal a Hittudományi Kar díszdoktorává avattak. Jelen volt a konferencián Erdő Péter bíboros és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja. Ezen a napon nyílt meg az „A Pázmány alapította 375 éves egyetem" című kiállítás a Hittudományi Kar könyvtárában.
Magyarországon a máig folyamatosan működő egyetemek közül a legrégibb az 1635-ben Pázmány Péter által Nagyszombatban alapított egyetem.
Az idén 375. születésnapját ünneplő régi-új Pázmány Egyetem kiemelkedő szereplője nemcsak a hazai felsőoktatásnak, hanem - az intézményben folyó magas szintű oktató- és kutatómunkának köszönhetően - mind regionálisan, mind a széles nemzetközi tudományos környezetben elismert és kitüntetett helyet foglal el.
A jubileumi év alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem sokszínűségét, széles spektrumát bemutató előadássorozatot is rendeztek, amelynek során bemutatkoztak az egyetem karai. E program keretében a közelmúltban az Információs Technológiai Karon került sor konferenciára Pázmány Péter tudományos gondolkodásának és századokon keresztül ható előrelátásának jegyében. Március 24-én a Jog- és Államtudományi Karon Pázmány hatása a magyar államiságra és jogra címmel tartottak előadássorozatot. Április 14-én a Bölcsészettudományi Karon Pázmány hatása a bölcsészet- és társadalomtudományokra címmel folytatódott a megemlékezés, végül pedig május 12-én a Hittudományi Karon a Pázmány hatása a katolikus teológia művelésére című konferenciával zárult.
II. János Pál pápa üzente: "NE FÉLJETEK!"
(csak a pontosítás miatt)
Az árvízkérdésről is tárgyaltak a történelmi egyházak vezetőinek találkozóján
Ismét találkoztak az MKPK Állandó Bizottsága, valamint a református és az evangélikus egyház püspökei, hogy áttekintsék az egyházak együttműködése aktuális kérdéseit. A beszélgetés kezdetén a magyarországi árvízi helyzetről és az egyházak segítségnyújtásáról egyeztettek. A református zsinati székházban június 10-én délelőtt tartott beszélgetésen megállapították, hogy az ökumenikus együttműködés meglévő formáiban (pl. ökumenikus imahét) rejlő lehetőségeket jobban ki lehet használni. Az egyházak tanulmányozták egy, a közös bizonyságtételt szolgáló nagy esemény szervezésének lehetőségét.
A tanácskozáson üdvözölték a miniszterelnök által bejelentett akcióterv keretében az adományok áfája eltörlésének meghirdetését. Ez a régen várt lépés nagyban hozzájárul majd a rászorulók segítéséhez. Az egyházak vezetői készek az új kormánnyal való intézményes kapcsolatfelvételre. Ezzel összefüggésben a tanácskozáson megkezdték a kormánnyal megtárgyalandó kérdések összeállítását. A tanácskozás végén a felekezetek vezetői az egyházaikat is érintő nemzetközi egyházi kapcsolatokról és együttműködésekről tájékoztatták egymást.
Budapest, 2010. június 10.
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Magyarországi Református Egyház
Magyarországi Evangélikus Egyház
A Húsvéti idő lezárását, Pünkösd ünnepét idén május 23-án tartja az Egyház. „Az Úr Lelke betölti a föld kerekségét, alleluja! És ami egybefogja a mindenséget, az tud is minden szóról, alleluja, alleluja, alleluja!" - énekli az Egyház minden szentmise bevezetőjében.
Pünkösdkor elsősorban a Szentlélek kiáradására figyel az Egyház, amint ajándékaival eltölti a hívek szívét. Ezért a püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, hogy még nyilvánvalóbb legyen az Egyház születésének jelentősége és az evangélium hirdetésének megkezdése.
Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét", amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. Nyelvünk - számos más nyelv között - ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ezen a napon három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek, ezt tükrözi az Egyház e napra szóló Esti dicsérete is, amikor örömmel így énekel:
„Ma teljessé lett a Pünkösd ünnepe, alleluja;
ma megjelent a Szentlélek az apostoloknak a tűzben,
és karizmatikus ajándékokat osztott nekik;
elküldte őket az egész világra, hogy hirdessék az igét, és tanítsák:
Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, alleluja".
Közös örökség - Pázmány-konferencia az ELTE-n és a PPKE Hittudományi Karán
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetői elhatározták, hogy együtt is megemlékeznek az egyetemalapító Pázmány Péter esztergomi bíboros érsekről, és együtt ünneplik az általa alapított egyetem születésnapját. Május 12-én került sor a jubileumi év kiemelkedő ünnepére. Az ezen a napon megtartott konferencián a PPKE Hittudományi Karának díszdoktorává avatták Zenon Grocholewski bíborost.
Pázmány Péter 375 évvel ezelőtt, május 12-én írta alá a nagyszombati egyetem alapítólevelét. Az egyetem kezdetben bölcsészeti és teológiai karból állt, jogi kara 1667-ben, orvostudományi kara 1769-ben jött létre. 1777-ben - az alapító szándékával összhangban - Budára költözött, a királyi várba. Az intézmény 1784-ben került Pestre. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, amely önálló akadémia lett. A jogfolytonosság két szálon futott tovább. A hittudományi kar Központi Hittudományi Akadémia néven működött, megőrizve legalább az államilag elismert doktori cím adásának jogát. A kar épületébe az immár Eötvös Loránd Tudományegyetemnek nevezett intézmény Állam- és Jogtudományi Kara költözött. Az ELTE az 1635-ös alapítású intézmény jogfolytonos utódjának tekintette és tekinti magát. A Hittudományi Akadémia ugyancsak őrizte az egyetemi jogfolytonosságot, ami a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításával formálisan is keretet kapott. Így alakult ki a kettős egyetemi jogfolytonosság.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetői elhatározták, hogy együtt is kifejezik tiszteletüket az egyetemalapító Pázmány Péter esztergomi érsek személye előtt, és együtt ünneplik az általa alapított egyetem születésnapját. Május 12-én került sor a jubileumi év kiemelkedő ünnepére. Az ELTE és a PPKE a 375 éves központi jubileumi ünnepséget közös szenátusi üléssel kezdte az ELTE dísztermében. Az ünnepségen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, aki beszédében hangsúlyozta: az egyetemek célja eredetileg „teljes emberek" képzése volt, és ma is ez lenne a legfontosabb.
Erdő Péter bíboros beszédében többek között azt emelte ki, hogy a Pázmány Péter bíboros által alapított egyetem utódintézményeire két feladat vár: versenyképesen kell részt venniük a nemzetközi tudomány művelésében, illetve meg kell őrizniük és tovább kell fejleszteniük a nemzeti kultúrából azt, ami az egyetem hatáskörébe tartozik.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ünneplése a Hittudományi Kar konferenciájával folytatódott, amelyet Pázmány hatása a katolikus teológia művelésére címmel rendeztek, s amelyet megtisztelt jelenlétével Sólyom László köztársasági elnök is. A konferenciát jelenlétével megtisztelte a Katolikus Nevelési Kongregáció prefektusa, Zenon Grocholewski bíboros, akit ez alkalommal a Hittudományi Kar díszdoktorává avattak. Jelen volt a konferencián Erdő Péter bíboros és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja. Ezen a napon nyílt meg az „A Pázmány alapította 375 éves egyetem" című kiállítás a Hittudományi Kar könyvtárában.
Magyarországon a máig folyamatosan működő egyetemek közül a legrégibb az 1635-ben Pázmány Péter által Nagyszombatban alapított egyetem.
Az idén 375. születésnapját ünneplő régi-új Pázmány Egyetem kiemelkedő szereplője nemcsak a hazai felsőoktatásnak, hanem - az intézményben folyó magas szintű oktató- és kutatómunkának köszönhetően - mind regionálisan, mind a széles nemzetközi tudományos környezetben elismert és kitüntetett helyet foglal el.
A jubileumi év alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem sokszínűségét, széles spektrumát bemutató előadássorozatot is rendeztek, amelynek során bemutatkoztak az egyetem karai. E program keretében a közelmúltban az Információs Technológiai Karon került sor konferenciára Pázmány Péter tudományos gondolkodásának és századokon keresztül ható előrelátásának jegyében. Március 24-én a Jog- és Államtudományi Karon Pázmány hatása a magyar államiságra és jogra címmel tartottak előadássorozatot. Április 14-én a Bölcsészettudományi Karon Pázmány hatása a bölcsészet- és társadalomtudományokra címmel folytatódott a megemlékezés, végül pedig május 12-én a Hittudományi Karon a Pázmány hatása a katolikus teológia művelésére című konferenciával zárult.