ÜRGEÖNTÉS Az Alföldön, a Dunántúlon, a palócoknál az ürgét (lat. Citellus citellus) földalatti vackából kiöntik s az előbúvó állatot nyakánál megragadva, horoggal elkapva a földhöz csapják. A volt nagybirtokokon a fiatal béreslegények vasárnaponként jártak ürgészni s a levagdalt ürgefarkok után az uradalomtól kisebb pénzösszeget kaptak. Az ürgehúst egyes vidékeken (pl. a Pest megyei Monor környékén) sütve, főzve fogyasztották. A cigányok napjainkban is eszik. Az ürgemájat farkashályog ellen kenőcsként használták. A jászsági, a nagykunsági néphit szerint az ürge bőréből készült erszényből a pénz soha ki nem fogy.
Én is kedvelem őket. Egyszer rég láttam róluk egy filmet, valamilyen ismeretterjesztő műsorban. Addig nem is tudtam, hogy léteznek. Engem a "füttyentő" ürgékre emlékeztetnek: Ürgék a Tihanyi Belső-tónál
Sajnos ez így van, és nem fér a fejembe, legalább az iskolázott emberek ezt mért nem látják?!:((( Csak a MI korosztályunk pampog miatta, a fiatalokat meg nem érdekli SEMMI! Elvégzik az iskoláikat - ha elvégzik! - és iszkiri ki külföldre (London, Új-Zéland, meg franc se tudja hova...).
Érdekes, amiket írsz a MINI együttesről, és bizony, hogy igazad van. Olvasgattam itt-ott csak Török Ádámról magáról, és látom, nem ítélkeztem róla tévesen, hisz a világ első tíz jazzrock fuvolistái közé sorolták őt Amerikában...
Őstehetség volt, úgy látom, s újra csak azt gondolom, egy jó menedzser - vagy egy agilisebb szülő, aki támogatta volna a tanulmányaiban, s nem hagyta volna, hogy abbahagyja a tanulást! - által Ő személy szerint úgy érvényesülhetett volna, ahogy a tehetsége szerint megérdemelte volna. De úgy, hogy állandóan váltakoztak az együttesének tagjai, és még az együttes ilyetén való szervezése is az ő dolga volt, háááát... valahogy emiatt félre csúszhatott ez az egész... Tény: Az együttes nem hozta meg számára azt a sikert, amit megérdemelt volna. Azaz: NEM JÖTT ÖSSZE!
Summa-summárum: a tehetsége és képességgei szerint JOBB SORSRA lett volna érdemes. Elkallódott tehetség volt szerintem, én úgy látom, azért, mert emberileg valószínűleg nehezen kezelhető volt fiatal korában, mint diák. Nem hallgatott senkire, nem tűrte, hogy irányítsák, de egyedül meg nem tudta maga körül rendbe rakni a dolgait.
Éppen, mikor eljöttem Debrecenből, mert már elvégeztem a tanárképzőt, akkor jött oda a Zeneművészetire egy fiatal tehetséges fuvolista, akihez tehetségben tudnám talán őt hasonlítani, Matuz Istvánról lenne szó. Ő azért lehetett az, aki, mert kitartóan elvégezte az iskoláit, amely által megszerezte a fuvolaművészi diplomát. Matuz István Kossuth-díjas fuvolaművész, tanár. Wikipédia Született: 1947. január 21. (életkor 76 év), Nagykőrös Díjak: Kossuth-díj, Liszt Ferenc-díj Albumok: Pierne: Flute Sonata / Piano Trio
"Amerikában és Japánban is megforduló koncertező művész, aki elsőrendű feladatának tartja a kortárs zene megszólaltatását. Ismert a fuvolajáték technikájának megújításáról, az új hangszínek és akkordok létrehozására alkalmas játékmód kifejlesztéséről. Megoldotta és bevezette a játék alatti folyamatos levegővétel technikáját ("körlégzés" sk. megjegyzés). E megoldások bemutatására kisebb darabokat, etűdöket komponált, melyekből 1978-ban egy tizenegy darabos összefoglaló CD-t is megjelentetett a Hungarotonnál (The new flute – Az új fuvola, közreműködik a Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel Kovács László). Számos kortárs zeneszerző írt számára műveket (Dubrovay László, Eötvös Péter, Kocsár Miklós, Nagy Ákos, Sáry László). Fuvolajátékáról több rádió- és lemezfelvétel készült.
Munkássága elismeréseként megkapta többek között a Liszt Ferenc-díjat, a Lajtha László-érmet, az Érdemes művész díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, a Kiváló művész díjat és a Kossuth-díjat."
ÜRGEÖNTÉS
Az Alföldön, a Dunántúlon, a palócoknál az ürgét (lat. Citellus citellus) földalatti vackából kiöntik s az előbúvó állatot nyakánál megragadva, horoggal elkapva a földhöz csapják. A volt nagybirtokokon a fiatal béreslegények vasárnaponként jártak ürgészni s a levagdalt ürgefarkok után az uradalomtól kisebb pénzösszeget kaptak. Az ürgehúst egyes vidékeken (pl. a Pest megyei Monor környékén) sütve, főzve fogyasztották. A cigányok napjainkban is eszik. Az ürgemájat farkashályog ellen kenőcsként használták. A jászsági, a nagykunsági néphit szerint az ürge bőréből készült erszényből a pénz soha ki nem fogy.
https://www.youtube.com/watch?v=1EJPirJBlS4
Ürgeöntés a repülőtéren
Nocsak!
Még hasznos is lehet az ürge! A kerecsensólymokat etetik vele.
Én is kedvelem őket. Egyszer rég láttam róluk egy filmet, valamilyen ismeretterjesztő műsorban. Addig nem is tudtam, hogy léteznek.
Engem a "füttyentő" ürgékre emlékeztetnek:
Ürgék a Tihanyi Belső-tónál
Ezen én is csodálkozom, de ez azt hiszem, édes kevés az "üdvösséghez"...
Sajnos ez így van, és nem fér a fejembe, legalább az iskolázott emberek ezt mért nem látják?!:(((
Csak a MI korosztályunk pampog miatta, a fiatalokat meg nem érdekli SEMMI!
Elvégzik az iskoláikat - ha elvégzik! - és iszkiri ki külföldre (London, Új-Zéland, meg franc se tudja hova...).
Érdekes, amiket írsz a MINI együttesről, és bizony, hogy igazad van. Olvasgattam itt-ott csak Török Ádámról magáról, és látom, nem ítélkeztem róla tévesen, hisz a világ első tíz jazzrock fuvolistái közé sorolták őt Amerikában...
Őstehetség volt, úgy látom, s újra csak azt gondolom, egy jó menedzser - vagy egy agilisebb szülő, aki támogatta volna a tanulmányaiban, s nem hagyta volna, hogy abbahagyja a tanulást! - által Ő személy szerint úgy érvényesülhetett volna, ahogy a tehetsége szerint megérdemelte volna. De úgy, hogy állandóan váltakoztak az együttesének tagjai, és még az együttes ilyetén való szervezése is az ő dolga volt, háááát... valahogy emiatt félre csúszhatott ez az egész...
Tény: Az együttes nem hozta meg számára azt a sikert, amit megérdemelt volna. Azaz: NEM JÖTT ÖSSZE!
Summa-summárum: a tehetsége és képességgei szerint JOBB SORSRA lett volna érdemes.
Elkallódott tehetség volt szerintem, én úgy látom, azért, mert emberileg valószínűleg nehezen kezelhető volt fiatal korában, mint diák. Nem hallgatott senkire, nem tűrte, hogy irányítsák, de egyedül meg nem tudta maga körül rendbe rakni a dolgait.
Éppen, mikor eljöttem Debrecenből, mert már elvégeztem a tanárképzőt, akkor jött oda a Zeneművészetire egy fiatal tehetséges fuvolista, akihez tehetségben tudnám talán őt hasonlítani, Matuz Istvánról lenne szó. Ő azért lehetett az, aki, mert kitartóan elvégezte az iskoláit, amely által megszerezte a fuvolaművészi diplomát.
Matuz István Kossuth-díjas fuvolaművész, tanár. Wikipédia
Született: 1947. január 21. (életkor 76 év), Nagykőrös
Díjak: Kossuth-díj, Liszt Ferenc-díj
Albumok: Pierne: Flute Sonata / Piano Trio
https://papageno.hu/featured/2022/01/a-fuvolajatek-technikajanak-megujitoja-matuz-istvant-koszontjuk/
"Amerikában és Japánban is megforduló koncertező művész, aki elsőrendű feladatának tartja a kortárs zene megszólaltatását. Ismert a fuvolajáték technikájának megújításáról, az új hangszínek és akkordok létrehozására alkalmas játékmód kifejlesztéséről. Megoldotta és bevezette a játék alatti folyamatos levegővétel technikáját ("körlégzés" sk. megjegyzés). E megoldások bemutatására kisebb darabokat, etűdöket komponált, melyekből 1978-ban egy tizenegy darabos összefoglaló CD-t is megjelentetett a Hungarotonnál (The new flute – Az új fuvola, közreműködik a Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel Kovács László). Számos kortárs zeneszerző írt számára műveket (Dubrovay László, Eötvös Péter, Kocsár Miklós, Nagy Ákos, Sáry László). Fuvolajátékáról több rádió- és lemezfelvétel készült.
Munkássága elismeréseként megkapta többek között a Liszt Ferenc-díjat, a Lajtha László-érmet, az Érdemes művész díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, a Kiváló művész díjat és a Kossuth-díjat."
https://www.youtube.com/watch?v=EI6hMHupZsM
Studium 3: Sakura, sakura - Matuz István
/Példa az ún. "körlégzés-technikára"/