Amire januárban a Dmolnár tippelt, hogy jó lenne sci-fi zenének, az is jóötlet, de nekem most így újra hallgatva előjött egy rádiós élmény a gyerekkoromból, mikor a nagy zöld szemű "világvevő" (nagy szó volt ez a 60-as években!) Orion rádiónk gombját tekergette a bátyám, valami jó zenét keresve az adók között, ott voltak ilyen fura puttyogó, nyekergő hangok, főleg, ha gyorsan tekerte a gombot.
Ilyesmi volt, csak szögletes, és nagyobb gombokkal. Arra határozottan emlékszem, hogy fönt középen volt a zöld szem. Nagyon szerettük, nem tudom, mi lett vele? A bátyám úgy tanult éjjel az egyetemi vizsgáira, hogy ezen hallgatott zenét.
Jól emlékeztem én, hogy írtam már valahol itt erről a Ligeti György műről, és igen, még januárban, de hát nem valami megfelelő helyen, ezért áthoztam most idea zenei topikba: Na most pedig jöjjön egy "zenemű", amelynek a "kottaképétől" vagy fejre állsz, vagy "hülyét kapsz". vagy kikapcsolod... Több variáns nem jut az eszembe...
Várkonyi Attila zenész, rádiós és televíziós műsorvezető, ezt írja a műről: Ligeti György Kölnben megírta első elektroakusztikus zeneművét, a négyperces Artikulationt [ártikuláción], amelyről ő maga azt írta, tele van asszociációval. Hangzásai a szerző szerint különféle anyagokhoz hasonlíthatók, így vannak benne „szemcsés, törékeny, szálkás, száraz, nedves, nyálkás, ragadós, kocsonyás és tömör anyagok”. Másik megközelítésből a mű olyan gesztusokból áll, mint az emberi beszéd, de értelem nélküli beszéd, amely a valóságban létező nyelvek egyikét sem utánozza. A nagyon szűrt zúgások a mássalhangzóknak, a szinuszhangokból álló hosszabb szűrt zúgások pedig a magánhangzóknak felelnek meg. Ezek egymásutánja képzeletbeli szavakat, mondatokat adnak ki – erre utal a cím is.
Jó, jó, nem fog a kedvenceink közé tartozni, de az előbbi "zenebohóckodások" között ez is elmegy! 🤪
Nagyon szerettem volna megszerezni a második (majdnem) férjem által emlegetett Richard Dawkins: "Az önző gén" c. könyvet elolvasásra, és most méginkább szeretném, mert Dr. Csernus Imre pszichiáter A FÉRFI c. könyvében ismét belefutottam... Ő is utal rá.
Szerintem több, mint valószínű, hogy érvényes lehet az az "eltűnt" nemesi levél. Ki tudja, milyek okból tűnhetett el? Lehet politikai oka (pl. ne kompromittálja a családot a Rákosi-rendszer alatt), vagy irígység... Ez -sajnos! - nem áll messze a magyar embertől...
A mi családi nevünk is utal valami hasonló dologra, mert van egy falu a román határ közelében, amely egyezik a lánykori, tehát apám nevével, s emlegette, valami regényben utalnak is rá, hogy ... nevű földbirtokos... Igaz, ez nem utal nemességre, de arra igen, hogy nem lehetett régen a család nincstelen zsellérszármazású. Apai nagyapám (akit nem ismertem, mert elesett az I. világháborúban) hentes volt, érdekes, apósom is. Ez az iparos foglalkozásra utalt. Apám pedig hivatalnok volt, jegyző, majd főjegyző a Horthy éra alatt. Anyám meg kunsági parasztlány volt, szülei szőlősgazdák voltak, tehát ők se számítottak a szegények közé.
Amire januárban a Dmolnár tippelt, hogy jó lenne sci-fi zenének, az is jóötlet, de nekem most így újra hallgatva előjött egy rádiós élmény a gyerekkoromból, mikor a nagy zöld szemű "világvevő" (nagy szó volt ez a 60-as években!) Orion rádiónk gombját tekergette a bátyám, valami jó zenét keresve az adók között, ott voltak ilyen fura puttyogó, nyekergő hangok, főleg, ha gyorsan tekerte a gombot.

Ilyesmi volt, csak szögletes, és nagyobb gombokkal. Arra határozottan emlékszem, hogy fönt középen volt a zöld szem.
Nagyon szerettük, nem tudom, mi lett vele?
A bátyám úgy tanult éjjel az egyetemi vizsgáira, hogy ezen hallgatott zenét.
Jól emlékeztem én, hogy írtam már valahol itt erről a Ligeti György műről, és igen, még januárban, de hát nem valami megfelelő helyen, ezért áthoztam most idea zenei topikba:
Na most pedig jöjjön egy "zenemű", amelynek a "kottaképétől" vagy fejre állsz, vagy "hülyét kapsz". vagy kikapcsolod... Több variáns nem jut az eszembe...
https://www.youtube.com/watch?v=71hNl_skTZQ

Ligeti György: Artikulation (1958)
Várkonyi Attila zenész, rádiós és televíziós műsorvezető, ezt írja a műről:
Ligeti György Kölnben megírta első elektroakusztikus zeneművét, a négyperces Artikulationt [ártikuláción], amelyről ő maga azt írta, tele van asszociációval. Hangzásai a szerző szerint különféle anyagokhoz hasonlíthatók, így vannak benne „szemcsés, törékeny, szálkás, száraz, nedves, nyálkás, ragadós, kocsonyás és tömör anyagok”. Másik megközelítésből a mű olyan gesztusokból áll, mint az emberi beszéd, de értelem nélküli beszéd, amely a valóságban létező nyelvek egyikét sem utánozza. A nagyon szűrt zúgások a mássalhangzóknak, a szinuszhangokból álló hosszabb szűrt zúgások pedig a magánhangzóknak felelnek meg. Ezek egymásutánja képzeletbeli szavakat, mondatokat adnak ki – erre utal a cím is.
Jó, jó, nem fog a kedvenceink közé tartozni, de az előbbi "zenebohóckodások" között ez is elmegy! 🤪
Hallgassuk, nézzük is meg ugyanezt a Beethoven Holdfény szonáta 3. tételét egy szimpatikus fiatalember játékában is:

https://www.youtube.com/watch?v=lgbk9tyJVyA&list=TLPQMTkwOTIwMjN2lJOZ8wBhGQ&index=2
Nagyon szerettem volna megszerezni a második (majdnem) férjem által emlegetett Richard Dawkins: "Az önző gén" c. könyvet elolvasásra, és most méginkább szeretném, mert Dr. Csernus Imre pszichiáter A FÉRFI c. könyvében ismét belefutottam... Ő is utal rá.
Szerintem több, mint valószínű, hogy érvényes lehet az az "eltűnt" nemesi levél. Ki tudja, milyek okból tűnhetett el? Lehet politikai oka (pl. ne kompromittálja a családot a Rákosi-rendszer alatt), vagy irígység... Ez -sajnos! - nem áll messze a magyar embertől...
A mi családi nevünk is utal valami hasonló dologra, mert van egy falu a román határ közelében, amely egyezik a lánykori, tehát apám nevével, s emlegette, valami regényben utalnak is rá, hogy ... nevű földbirtokos... Igaz, ez nem utal nemességre, de arra igen, hogy nem lehetett régen a család nincstelen zsellérszármazású.
Apai nagyapám (akit nem ismertem, mert elesett az I. világháborúban) hentes volt, érdekes, apósom is. Ez az iparos foglalkozásra utalt. Apám pedig hivatalnok volt, jegyző, majd főjegyző a Horthy éra alatt.
Anyám meg kunsági parasztlány volt, szülei szőlősgazdák voltak, tehát ők se számítottak a szegények közé.