Ha valakit jobban is érdekel, és több ideje van, sokmindent megtudhat a Batthyány kastélyról, és egyéb dolgokról is (pl. ki volt a "szegények orvosa", vagy ki honosította meg nálunk a krumplit...) ezen az oldalon:
Már 1604-től a Batthyány család birtokolja a várost és az erősséget. A török idején, majd 1650 körül teljesen átépítik a várkastélyt. A szabálytalan négyzet alaprajzú, négy kerek sarokbástyás épületet Filiberto Lucchesse tervezte, amely 1706-ban súlyosan megsérült. Gróf Batthyány Lajos nevéhez fűződik az igazi barokk rezidencia kialakítása. A központi épület három szintes, manzárdtetős, zárt belső udvarral rendelkezik. Két oldalon szimmetrikusan elhelyezett két épület szolgált kocsiszínnek, lóistállónak, lovardának. Itt kapott helyet a könyvtár, a hűtőző terem, és a tiszti ház is. A kastély előtt és mögött díszes kapubejárók, kapuőrlaktanyák szolgálták a biztonságot. 1800 körül valószínűleg Hefele Menyhért végzett átalakításokat a főhomlokzaton klasszicizáló, késő barokk stílusban. Ekkor készült a dór oszlopos erkély, a háromszögletű timpanon, benne a családi címerrel. Az egyszerű, de erőteljes külsőt neki köszönhetjük. A 36 hektáros angolkertben 70 féle lombos fa, és 20 fajta fenyő található.
Kiegészítésül most olvastam a neten: "A város központjában álló kastélyegyüttes barokk alakját 1730-1745 között nyerte el. Tervezője a neves olasz építész, Donato Felice de Allio volt. Utolsó tulajdonosa a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László volt."
Hát nem tudom... Vannak téves adatok bőven mindenhol... Nem tisztem eldönteni, mi az igaz... Engem a VÉGEREDMÉNY érdekel, a csodaszép épület...
Lányomnál Németországban jártamban találtam a könyvespolcán egy gyönyörű könyvet, ajándékba kapta egy magyar barátnőjétől. Belelapozván, s beleolvasván kedvet kaptam néhány dolgot kijegyzetelni belőle, reménykedve abban, hogy itthon a neten találok majd hozzájuk képeket is. A könyv címe és szerzője:
Bagyinszki Zoltán: 100 MAGYAR KASTÉLY
Reményeim szerint tehát topicunkban egy új; "MAGYAR KASTÉLYOK" sorozat indul, általam tetszőleges sorrendben, nem a jelentőségük, s nagyságuk szerinti elosztásban.
A könyv előszavát egy régi nemesi család, történelmi személyiség leszármazottja írta:
"Ezekben a házakban évszázadokon keresztül olyan emberek születtek, éltek és haltak meg, akiknek a földi lét napos oldala jutott. Kiváltságokat élveztek, megélhetési gondjaik nem voltak, viszont befolyásuk és hatalmuk volt bőven. Hogyan éltek ők ezekben a házakban, melyeknek bármelyike esztétikai szempontból könnyedén felvehetné a versenyt a mai hollywoodi filmsztárok tengerparti lakhelyeivel? Többnyire a házhoz tartozó tekintélyes birtokon gazdálkodtak. Színes és sokrétű társadalmi életet éltek: vadásztak, lovagoltak, teniszeztek, országggyűléseken vitatkoztak, utaztak, és pompás meghívásokat rendeztek. Ilyenkor az ínyenc vacsora után (francia konyha, kifinomult ízlés) a hölgyek és urak külön váltak. A hölgyek a háziasszony szalonjában kávé és likőr mellett megtárgyalták a legújabb párizsi és bécsi divatot, továbbá az elmúlt és az eljövendő báli évad kiemelkedő eseményeit (ki kivel, ill. kivel nem). Közben a férfiaknak a pipázóban a faragott kandalló körül, francia konyak mellett szivarozván fontosabb teendőjük volt. Beszámoltak egymásnak vadászati élményeikről (vadkan, őzbak, szarvasbika elejtése), kártyáztak, és gyakran a haza sorsát is megvitatták: "Én megmondtam az Andrássynak, hogy vigyázz, Gyula, de nem hallgatott rám..." Persze jómagam ezt az életmódot csak elbeszélésekből ismerem, mivel gyerekkoromat egy kis bakonyi faluban, szalmafedeles, döngölt padlójú házban töltöttem. Amikor én születtem, akkor éppen költözködőben voltunk, át az árnyékos oldalra. Mert hirtelenül és durván megszűnt az évszázados folytonosság. Az itt bemutatott házak tulajdonosait kilakoltatták, összes vagyonukat elkobozták, emberi mivoltukban megalázták, bebörtönözték, vagy kitelepíteték, gyerekeik jövőjét évtizedekre ellehetetlenítették. A házak árván maradtak, belőlük minden mozdítható tárgyat elvittek, az intarziás parkettákon szöges bakancsok tapodtak. ............ Bagyinszki Zoltán, e könyv szerzője a kastélyok megszállottjaként járja az országot, gyűjti az anyagot, menti, ami még menthető. Kedves olvasó, ha teheti, látogassa meg az itt bemutatott kastélyok egyikét-másikát, és gondolkodjon el építészetünk ezen remekműveinek múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Mint láthatjuk, kastélyaink csak kb. egyharmada ragyog megint eredeti szépségében. A többi kopottas, szürke, vagy kifejezetten romos állapotban van. Bízom abban, hogy ezek az arányok a jó irányba változnak.
Budapest, 2001. november
Batthyány Bálint
Kedveseim!
Mint említettem már sokszor, engem MINDEN érdekel, ami szépség és érték. Az építészet is. És nem vagyok híve a megsemmisítéseknek, csak azért, mert ez, vagy az építtette... Legyen az a régmúltban, vagy a mában. Az épületek meg különben sem "szaladnak el", EZT az országot gazdagítják. Ezért aztán szerintem, akik a ma már meg sem lévő kastélyokat széthordták, az egész népet rövidítették meg! Láttam ilyet, nem is egyet. Pl. az Érdi kastélyt... Úgy 40 évvel ezelőtt... Szívfacsaró látvány volt... Ha varázsütésre visszamehetett volna bele a széthordott anyag, a környékbeli házak valószínűleg összeomlottak volna...
Kedves Vándor!
Persze hogy megoszthatod...
Én is a neten találtam "bóklászásaim" közepette... Megtetszett, "elcsentem"...
Irányítás?... Hmmmm.... Kedves Vándor, szomorú vagyok, nagyon szomorú...
Valamit biztos nem jól csináltam, hogy ez ami történt, megtörténhetett...
Nem volt elég erős a visszatartó erő...
Csak remélni merem, a "szakító szilárdság" - hogy kicsit műszaki nyelven szóljak, nem itt hibásodott meg...
Vígasztalom magam azért, mert az élet megy tovább, és igyekszem majd a maradókat kárpótolni, bár én hiszem, hogy PÓTOLHATÓ EMBER NINCS!
Mert minden ember külön csoda... Egyedi, egyszeri, és megismételhetetlen! Azaz PÓTOLHATATLAN!
Hiányozni fog Ernő bácsi, Segno, és a régóta hallgató TEDDY is nagyon, de nagyon hiányzik!
Egy szép képsorral, és nyugtató zenével kívánok mindenkinek békés holnapot:
http://www.youtube.com/watch?v=lXugCbUZdMk&feature=related
A képeket nézegetve eszembe jut egy mondása valakinek, amit ezen a portálon olvastam, és én igaznak is vélem:
"A képzeletet csak a valóság múlja felül."
Jó éjt mindenkinek!
Holdfény
Ha valakit jobban is érdekel, és több ideje van, sokmindent megtudhat a Batthyány kastélyról, és egyéb dolgokról is (pl. ki volt a "szegények orvosa", vagy ki honosította meg nálunk a krumplit...) ezen az oldalon:
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.kormend.hu/anyag/ppalibacsi/33_html_m4c53de33.jpg&imgrefurl=http://www.kormend.hu/index.php%3Fugras%3Dseta%26setaoldal%3D3&usg=__vVnlsgvDxBlmW3g2LENsru4ciwk=&h=1033&w=694&sz=66&hl=hu&start=107&itbs=1&tbnid=NO7oITEYlLp4bM:&tbnh=150&tbnw=101&prev=/images%3Fq%3DBatthy%25C3%25A1ny%2Bkast%25C3%25A9ly%2B-%2BK%25C3%25B6rmend%26start%3D100%26hl%3Dhu%26safe%3Dactive%26sa%3DN%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26tbs%3Disch:1
Térkép jelmagyarázat:
1. Főépület
2. Kocsiszín - Kiállítóterem
3. Lóistálló - Üzem
4. Lovarda - Színház
5. Gyűjteménytár - Cipőgyár
6. Batthyány szobor
7. Tiszti lakás - Gyermekkönyvtár
8. Tiszti lakás - Iroda
9. Olvasó lány szobor
10-11. Őrségi épület - Próbaterem
12. Főkapu Herkules-szobrokkal
13. Clusius emlékoszlop
14. Kybele-szobor
15. Kávéház
16. Narancsház
17. Hősi emlékmű
18. Posta
19. Könyvtár
20. Lakóház a XVIII. századból
21. Hősi emlékmű
22. Kossuth szobor
23. Városi bíróság
24. Földhivatal
MAGYAR KASTÉLY SOROZAT
Elsőként jöjjön az előszót író Batthyány Bálint tiszteletére:
http://hu.netlogstatic.com/p/oo/001/454/1454306.jpg
BATTHYÁNY-KASTÉLY, Körmend
Már 1604-től a Batthyány család birtokolja a várost és az erősséget. A török idején, majd 1650 körül teljesen átépítik a várkastélyt. A szabálytalan négyzet alaprajzú, négy kerek sarokbástyás épületet Filiberto Lucchesse tervezte, amely 1706-ban súlyosan megsérült. Gróf Batthyány Lajos nevéhez fűződik az igazi barokk rezidencia kialakítása. A központi épület három szintes, manzárdtetős, zárt belső udvarral rendelkezik. Két oldalon szimmetrikusan elhelyezett két épület szolgált kocsiszínnek, lóistállónak, lovardának. Itt kapott helyet a könyvtár, a hűtőző terem, és a tiszti ház is.
A kastély előtt és mögött díszes kapubejárók, kapuőrlaktanyák szolgálták a biztonságot.
1800 körül valószínűleg Hefele Menyhért végzett átalakításokat a főhomlokzaton klasszicizáló, késő barokk stílusban. Ekkor készült a dór oszlopos erkély, a háromszögletű timpanon, benne a családi címerrel. Az egyszerű, de erőteljes külsőt neki köszönhetjük.
A 36 hektáros angolkertben 70 féle lombos fa, és 20 fajta fenyő található.
Kiegészítésül most olvastam a neten:
"A város központjában álló kastélyegyüttes barokk alakját 1730-1745 között nyerte el. Tervezője a neves olasz építész, Donato Felice de Allio volt. Utolsó tulajdonosa a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László volt."
Hát nem tudom... Vannak téves adatok bőven mindenhol... Nem tisztem eldönteni, mi az igaz...
Engem a VÉGEREDMÉNY érdekel, a csodaszép épület...
Díszes kapubejáró képe:
http://www.vendegvaro.hu/dl/media/group_24/group_O10402/item_47693.jpg
Kiállítás a Batthyány-akról a díszteremben:
http://www.kormendplaza.hu/kepek/2008/februar/Enteriorbk.gif
A várkastély alaprajza és környezete:
Kedveseim!
Lányomnál Németországban jártamban találtam a könyvespolcán egy gyönyörű könyvet, ajándékba kapta egy magyar barátnőjétől.
Belelapozván, s beleolvasván kedvet kaptam néhány dolgot kijegyzetelni belőle, reménykedve abban, hogy itthon a neten találok majd hozzájuk képeket is.
A könyv címe és szerzője:
Bagyinszki Zoltán: 100 MAGYAR KASTÉLY
Reményeim szerint tehát topicunkban egy új; "MAGYAR KASTÉLYOK" sorozat indul, általam tetszőleges sorrendben, nem a jelentőségük, s nagyságuk szerinti elosztásban.
A könyv előszavát egy régi nemesi család, történelmi személyiség leszármazottja írta:
"Ezekben a házakban évszázadokon keresztül olyan emberek születtek, éltek és haltak meg, akiknek a földi lét napos oldala jutott. Kiváltságokat élveztek, megélhetési gondjaik nem voltak, viszont befolyásuk és hatalmuk volt bőven.
Hogyan éltek ők ezekben a házakban, melyeknek bármelyike esztétikai szempontból könnyedén felvehetné a versenyt a mai hollywoodi filmsztárok tengerparti lakhelyeivel?
Többnyire a házhoz tartozó tekintélyes birtokon gazdálkodtak. Színes és sokrétű társadalmi életet éltek: vadásztak, lovagoltak, teniszeztek, országggyűléseken vitatkoztak, utaztak, és pompás meghívásokat rendeztek. Ilyenkor az ínyenc vacsora után (francia konyha, kifinomult ízlés) a hölgyek és urak külön váltak. A hölgyek a háziasszony szalonjában kávé és likőr mellett megtárgyalták a legújabb párizsi és bécsi divatot, továbbá az elmúlt és az eljövendő báli évad kiemelkedő eseményeit (ki kivel, ill. kivel nem). Közben a férfiaknak a pipázóban a faragott kandalló körül, francia konyak mellett szivarozván fontosabb teendőjük volt. Beszámoltak egymásnak vadászati élményeikről (vadkan, őzbak, szarvasbika elejtése), kártyáztak, és gyakran a haza sorsát is megvitatták: "Én megmondtam az Andrássynak, hogy vigyázz, Gyula, de nem hallgatott rám..."
Persze jómagam ezt az életmódot csak elbeszélésekből ismerem, mivel gyerekkoromat egy kis bakonyi faluban, szalmafedeles, döngölt padlójú házban töltöttem. Amikor én születtem, akkor éppen költözködőben voltunk, át az árnyékos oldalra. Mert hirtelenül és durván megszűnt az évszázados folytonosság.
Az itt bemutatott házak tulajdonosait kilakoltatták, összes vagyonukat elkobozták, emberi mivoltukban megalázták, bebörtönözték, vagy kitelepíteték, gyerekeik jövőjét évtizedekre ellehetetlenítették. A házak árván maradtak, belőlük minden mozdítható tárgyat elvittek, az intarziás parkettákon szöges bakancsok tapodtak.
............
Bagyinszki Zoltán, e könyv szerzője a kastélyok megszállottjaként járja az országot, gyűjti az anyagot, menti, ami még menthető.
Kedves olvasó, ha teheti, látogassa meg az itt bemutatott kastélyok egyikét-másikát, és gondolkodjon el építészetünk ezen remekműveinek múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Mint láthatjuk, kastélyaink csak kb. egyharmada ragyog megint eredeti szépségében. A többi kopottas, szürke, vagy kifejezetten romos állapotban van.
Bízom abban, hogy ezek az arányok a jó irányba változnak.
Budapest, 2001. november
Batthyány Bálint
Kedveseim!
Mint említettem már sokszor, engem MINDEN érdekel, ami szépség és érték.
Az építészet is. És nem vagyok híve a megsemmisítéseknek, csak azért, mert ez, vagy az építtette... Legyen az a régmúltban, vagy a mában.
Az épületek meg különben sem "szaladnak el", EZT az országot gazdagítják. Ezért aztán szerintem, akik a ma már meg sem lévő kastélyokat széthordták, az egész népet rövidítették meg! Láttam ilyet, nem is egyet. Pl. az Érdi kastélyt... Úgy 40 évvel ezelőtt... Szívfacsaró látvány volt... Ha varázsütésre visszamehetett volna bele a széthordott anyag, a környékbeli házak valószínűleg összeomlottak volna...
Nos, akkor induljon a "MAGYAR KASTÉLY-SOROZAT".