Se rágalom, se méreg nem talál Utat szívembe. Rossz előjelekkel Nem számolok. A földön nincs halál. Mindenki, minden halhatatlan. Nem kell Rettegni a haláltól, légy akár Ifjú, akár vén. Létünk fénysugár, Halál, sötétség nincs is e világon. A tengerparton állunk, emberek, S én társak közt, előkészítve hálóm, Várom közelgő öröklétemet.
2
Ha lakjátok a házat - ép marad. Én bármely évszázadba eltalálok, És felépítem benne házamat. Ezért ülik körül fiúk, leányok: Háznépetek az én asztalomat - S közös az asztal unokának, vénnek: Jövendőt vált valóra a jelen, És mind az öt fénylő sugár tiétek, Ha kezemet magasba emelem. A múlt minden napját kulcscsontjaim még Támasztják, mint a bányát ácsolat, Felmértem az időt, akár a mezsgyét, S megmásztam, mint magas hegyormokat.
3
Méretre választottam századot, Vonultunk délre, szállt a füst kavargón; Burján füstölt; tücsök pajkoskodott, Patkók közt ugrált, prófétált a tarlón, S mint szerzetes, halált jósolt nekem. De nyergemhez szíjaztam jól a sorsom, S még mostan is gyerekmód-lelkesen Kengyelben állok rezzenéstelen.
Elég nekem tulajdon öröklétem, Hogy vérem folyjon századokon át, S hogy leljek egy biztos, meleg szobát, Fizetségül feláldoznám az éltem, De szálló tűje cérnaként vezet, A nagyvilágon végig engemet.
Ma ismét egy olyan kastélyhoz látogatunk el, melyet volt alkalmam látni a valóságban is, igaz, vagy úgy harminc évvel ezelőtt. Sok szép fotót is csináltam róla a régi kis "Perfekta" fotómasinával NDK-s orwo-color filmre. Sajnos, azóta kissé megfakultak a képek... A digitális fotókorszakba beleszületett mai fiatalok el se tudják képzelni, milyen nagy "vívmány" volt valaha a színes negatív film is! Ami a valóságban pl. piros, az a negatívon zöld volt... Ott jártamkor a kastély részben kiállítás volt, a Perényi-szárny pedig éppen nem volt látogatható festés miatt. Az ún. "vár-részbe", a Vörös-toronyba bemehettünk. Láttam valóságosan is az addig tankönyvekből jól ismert festményét Mányoki Ádámnak II. Rákóczi Ferenc fejedelemről. Menjünk tehát kicsit közelebb a helyszínhez, hol is jártam harminc évvel ezelőtt:
RÁKÓCZI-VÁRKASTÉLY, Sárospatak
A Bodrog-partján festői környezetben épült erősség ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Ferenc emlékmúzeuma. A középkori vár magja az ötszintes Vörös-torony. Ehhez kapcsolódik a gyönyörű lodzsával a kétszintes palotarész. Eredeti formáját 1534-42 között nyerte el. További dátumok: 1563. 1617-18. A gótikus-reneszánsz épület a Perényiek, a Dobók és a Rákócziak tulajdonában volt. A mai Magyarország területén épült legszebb reneszánsz épületrészlet az oszlopos, kőkorlátos Lorántffy-lodzsa, mely 1647-ben készült itáliai mesterek segítségével. Ritka érték a "Sub Rosa" emlékszoba megmaradt barokk mennyezeti freskója, a Vörös-torony lovagterme, továbbá a könyvtár hármas kőkeretes ablaka. E helyiségek fontos, történelmünket is befolyásoló eseményeknek is adtak helyet. A reneszánsz kultúra eme pataki otthona szerencsére sosem volt komoly ostrom helyszíne, azonban 1702-ben súlyos tűzkárokat szenvedett az épület és a berendezés. Évszázadokkal később a Bretzenheim családnak köszönhetjük a mai romantikus külsőt, és a tájképi angolkert létrejöttét.
A várkastély helyreállítása az 1950-ben vette kezdetét. Megtörtént a palotaszárnyak, részben a külső várfalak, az olasz bástya, a belső várárok, a várudvar és az eredeti terepszint feltárása és helyreállítása. 1984-1995 között helyreállították a Vörös-tornyot, és megtörtént a Bokályos-ház rekonstrukciója. 1995-96-ban a reneszánsz konyha feltárása és helyreállítása is megtörténik. 2001-ig befejeződött az emeleti szárnyak kutatása és helyreállítása, az egész várkastélyban korszerű fűtésrendszert építettek ki és megtörtént a Lorántffy-loggia restaurálása és statikai megerősítése. Napjainkra szinte teljes mértékben elkészültek a várkastélyra vonatkozó kutatások és befejeződtek a rekonstrukciók.
Szép jó reggelt mindenkinek!
Arszenyij Tarkovszkij
ÉLET, ÉLET
1
Se rágalom, se méreg nem talál
Utat szívembe. Rossz előjelekkel
Nem számolok. A földön nincs halál.
Mindenki, minden halhatatlan. Nem kell
Rettegni a haláltól, légy akár
Ifjú, akár vén. Létünk fénysugár,
Halál, sötétség nincs is e világon.
A tengerparton állunk, emberek,
S én társak közt, előkészítve hálóm,
Várom közelgő öröklétemet.
2
Ha lakjátok a házat - ép marad.
Én bármely évszázadba eltalálok,
És felépítem benne házamat.
Ezért ülik körül fiúk, leányok:
Háznépetek az én asztalomat -
S közös az asztal unokának, vénnek:
Jövendőt vált valóra a jelen,
És mind az öt fénylő sugár tiétek,
Ha kezemet magasba emelem.
A múlt minden napját kulcscsontjaim még
Támasztják, mint a bányát ácsolat,
Felmértem az időt, akár a mezsgyét,
S megmásztam, mint magas hegyormokat.
3
Méretre választottam századot,
Vonultunk délre, szállt a füst kavargón;
Burján füstölt; tücsök pajkoskodott,
Patkók közt ugrált, prófétált a tarlón,
S mint szerzetes, halált jósolt nekem.
De nyergemhez szíjaztam jól a sorsom,
S még mostan is gyerekmód-lelkesen
Kengyelben állok rezzenéstelen.
Elég nekem tulajdon öröklétem,
Hogy vérem folyjon századokon át,
S hogy leljek egy biztos, meleg szobát,
Fizetségül feláldoznám az éltem,
De szálló tűje cérnaként vezet,
A nagyvilágon végig engemet.
/Baka István ford./
Derűs napot mindenkinek!
Holdfény
Ady Endre
FEDJÜK BE A RÓZSÁT
Utálom a rózsát, sok kerti csatán
Sziven-szurt már, de jön a December:
Fedjük be a rózsát, édesapám.
Jön, jön a December s a rózsa is él,
Rossz virág-asszony, céda, pozsgás nő,
De tündér lehet más valakinél.
Fedjük be a rózsát, egy-két év előtt
Orchidea volt nekem a rózsa
S ma is élhetnek boldog képzelők.
Ma is bajt hozhat egy rózsa-senyvedés.
Édesapám, valakit megmentünk,
Nászágy lehet még e rózsa-fedés.
Mert kert az Élet s asszony minden virág
S a póri, pozsgás, nagy, buja rózsák
Szűlik a Tavasz minden víg fiát.
Óh virágos Élet, beszép a csoda:
Mindenkinek van kedvese, nője
S párját megleli korhadt fa moha.
Minden virágnak van ittasa, párja
És utszéli fűnek, nyurga gyomnak,
Mert szól a kert. föl, nászágyra, ágyra.
Utálom a rózsát, sok kerti csatán
Sziven-szurt már, de jön a December:
Fedjük be a rózsát, édesapám.
Nyugodt álmot, békés holnapot mindenkinek!
/Azért hótól nem kell tartanunk!.../
Holdfény
Ezt a kis tündi-bündi 3 éves hegedűművésznőt kedves Vándorunknak hoztam:
http://www.youtube.com/watch?v=FrvK75jGdjE&feature=related
Holdfény
MAGYAR KASTÉLYOK-SOROZAT
Ma ismét egy olyan kastélyhoz látogatunk el, melyet volt alkalmam látni a valóságban is, igaz, vagy úgy harminc évvel ezelőtt. Sok szép fotót is csináltam róla a régi kis "Perfekta" fotómasinával NDK-s orwo-color filmre. Sajnos, azóta kissé megfakultak a képek... A digitális fotókorszakba beleszületett mai fiatalok el se tudják képzelni, milyen nagy "vívmány" volt valaha a színes negatív film is! Ami a valóságban pl. piros, az a negatívon zöld volt...
Ott jártamkor a kastély részben kiállítás volt, a Perényi-szárny pedig éppen nem volt látogatható festés miatt. Az ún. "vár-részbe", a Vörös-toronyba bemehettünk. Láttam valóságosan is az addig tankönyvekből jól ismert festményét Mányoki Ádámnak II. Rákóczi Ferenc fejedelemről.
Menjünk tehát kicsit közelebb a helyszínhez, hol is jártam harminc évvel ezelőtt:
RÁKÓCZI-VÁRKASTÉLY, Sárospatak
A Bodrog-partján festői környezetben épült erősség ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Ferenc emlékmúzeuma.
A középkori vár magja az ötszintes Vörös-torony. Ehhez kapcsolódik a gyönyörű lodzsával a kétszintes palotarész. Eredeti formáját 1534-42 között nyerte el.
További dátumok: 1563. 1617-18. A gótikus-reneszánsz épület a Perényiek, a Dobók és a Rákócziak tulajdonában volt. A mai Magyarország területén épült legszebb reneszánsz épületrészlet az oszlopos, kőkorlátos Lorántffy-lodzsa, mely 1647-ben készült itáliai mesterek segítségével. Ritka érték a "Sub Rosa" emlékszoba megmaradt barokk mennyezeti freskója, a Vörös-torony lovagterme, továbbá a könyvtár hármas kőkeretes ablaka. E helyiségek fontos, történelmünket is befolyásoló eseményeknek is adtak helyet.
A reneszánsz kultúra eme pataki otthona szerencsére sosem volt komoly ostrom helyszíne, azonban 1702-ben súlyos tűzkárokat szenvedett az épület és a berendezés. Évszázadokkal később a Bretzenheim családnak köszönhetjük a mai romantikus külsőt, és a tájképi angolkert létrejöttét.
A várkastély helyreállítása az 1950-ben vette kezdetét. Megtörtént a palotaszárnyak, részben a külső várfalak, az olasz bástya, a belső várárok, a várudvar és az eredeti terepszint feltárása és helyreállítása.
1984-1995 között helyreállították a Vörös-tornyot, és megtörtént a Bokályos-ház rekonstrukciója.
1995-96-ban a reneszánsz konyha feltárása és helyreállítása is megtörténik. 2001-ig befejeződött az emeleti szárnyak kutatása és helyreállítása, az egész várkastélyban korszerű fűtésrendszert építettek ki és megtörtént a Lorántffy-loggia restaurálása és statikai megerősítése. Napjainkra szinte teljes mértékben elkészültek a várkastélyra vonatkozó kutatások és befejeződtek a rekonstrukciók.
A Vörös-torony a Lorántffy-lodzsával:
http://www.bpn.hu/news_images/201/sarospatak_rakoczi_var_245_20080923140956_331.jpg
A gyönyörűen helyreállított kastélyrész:
http://www.kastelyutak.hu/images/zoom/CKGKFV/IMG_3959_rs.jpg
Rákóczi Emlékmúzeum belső rész:
http://www.hungariantravelinfo.hu/latnivalo_images/68311.jpg
Légifelvétel a várkastélyról:
http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=6199
S végül idehoztam az említett festményét is Mányoki Ádámnak II. Rákóczi Ferencről:
/Azt nem tudom, most hol látható, én AKKOR RÉGEN OTT LÁTTAM.../
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/03marcius/m_unnepek/m27_rakocziferenc/rakoczi_portre.jpg
Bocsánat kedves Docens!
Neked még nem köszöntem meg ezt a szép zenét.
Elhoztam a "párját" a filmből:
http://www.youtube.com/watch?v=xBLbH6vRwk8&feature=related
Movie - The Mission
Music - Gabriel's Oboe
Actor - Jeremy Irons (Father Gabriel)
Soundtrack - Ennio Morricone
Ezek is szép, megható részletek a filmből (amelyet én sajnos még nem láttam, de szeretném megnézni), zenei főtéma és kórus kíséretében:
http://www.youtube.com/watch?v=RG9l2Ik67Gw&NR=1
(Patinás szereposztás, Robert de Nero, Liam Neson, Jeremy Irons...)
Ezzel kívánok kellemes pihenést, békés holnapot mindenkinek!
Holdfény