Na halllám, mivel tudnám még megrángatni a bajszod?!
Ááááá!!! Itten van a zoperett... HÁt aszt én télleg nem bírom, aszt a szüleim szerették, anyám kedvence Honthy Hanna volt... https://www.youtube.com/watch?v=GFN135um8ho Honthy Hanna: Fleury belépője Aztán: Rátonyi, Feleki, Németh Marika.... Ájjjájjjj...
Akkó mán inkább Pataky Attila a tar fejivel! Képzeld, az egész megkérdezett ismerős, meg rokon tudta, kijez a fazon, csak én nem! Hát most aztán jól összegyégyelltem magam!:DDD
Hujjuj, mijazhogy BÁR?! Bár a csudát! A Varázsfuvola Mozart operája, nem operett, szegény Amadeus azt se tudta még, miaz!!! Na szóval abból a legszebb ária: https://www.youtube.com/watch?v=jn8bholeFA4 Tamino áriája (Képária) - Simándy József
Én Nádor Magdát Nitti Magdolna néven tanítottam 5. osztályos korában az általános iskolában egy kis Dunamenti faluban, Táton. Csodás hangja volt már akkor is! Az iskolai énekkarban őt szólóztattam, természetesen...
Hogy miért kellett nevet változtatnia? Nos, az sajnos NEM PUBLIKUS... Elégedjetek meg annyival, hogy ő egy már ott lévő énekesnő gyönyörű hangú riválisaként jött a magyar operaházba, és emiatt nem maradhatott az, aki... Nézzétek a filmet, ha van időtök! /A videó 10. percénél lévő zeneiskolai tablókat bizony mind én készítettem annak idején! Egyiken látható is vagyok a tanárok között, Lili nénivel egy vonalban a jobb szélen. Hej, de fiatal is voltam!/
Most még mondok egy népi mondást: "Miből lesz a cserebogár?" 😀
Kedves Magda! Megtiszteltetés volt számomra, hogy tíz éves korodban taníthattalak énekre és énekkarra a Tát-kertvárosi ált. iskolában!:)))
Jajjj, jajjj, a jóistenke álgyon mán meg Dmolnár, ne töprenkeggyé mán annyit azon, hogy megjegyeztem a kolléga zsidó származását, mert voltak többen is, meg volt fehérorosz származású tanárnőnk is volt, meg örmény és grúz (jajj, EZ is necces, mert az meg Sztalin volt ugyebár)... biztos náluk is megjegyeztem volna, ha azok nyögték volna be a frankót: Gazdagok, de nem hülyék!... De nem ők vótak, na! Hogy a franc essen mán belé az őszinteségembe, kell nekem mindent megjegyezni - bár bevallom, nem véletlenül tettem, kíváncsi Fáncsi voltam, MIT SZÓSZ MAJD? Azaz Téged frocliztalak, tuttam, hogy ugrani fogsz, mint ugróegér a macska elől!!!
Hogy honnan tudtam? Hadd ne áruljam el, jó? Egy biztos: nem volt kipa a fején! 😉 Egyébként a szép orosz Szvetlánával szerettem ebédelni menni a főuccán, mert minden férfi forgott utánnunk, de - sajnos! - nem miattam...
Gödöllői kastély: Valóban nem volt ideális hely szoc. otthonnak, mérges is voltam miatta, mért pocsékolják el ilyesmire, ezért szerettem volna, ha a Grassalkovichok helyreállíttatják. Amit én, mint hozzá nem értő zenész, a padlástérben lévő ácsmunka volt, amit megcsodáltam nagyon, mert azt is megmutatták a tanácselnök elvtárs engedélyével... Ami a legrémesebb állapotban volt, az a színházterem, amit a ruszkik valósággal tönkre silányítottak!
Most az ilyen a helyreállítás után:
Na, ez se sűrűn van kihasználva!
Ami érdekesség, az az, hogy a barokk kori színház színpada már annó is modern mozgatható színfalakkal és díszletekkel volt ellátva.
Komárom - Komarno--- Valóban, kb. 40 éve mi se tudtunk ott venni semmit, mert csak magyarul tudtunk volna beszélni, és azt valahogy nem akarták a boltban érteni!!! Magunkkat vittük Bettykét, az unokahugit, és ő kért mindent. Sőt! Pozsonyban ama fura hídnál - amit a magyarok építettek !!! - még a wc-s néni se akart tudni magyarul, alig engedett be bennünket, csak ha a Bettyke kérte...
Úgyhogy éppen ezért csodálkoztam vasárnap, hogy a Szlovákiában élő rokonok egész más világról beszéltek, hogy, s mint van náluk most...
Itt az az ominózus híd:
Félelmetes volt rajta gyalogosan átmenni, mert a járművek felül mentek, a gyalogosok meg ott oldalt abban a vájatban, s úgy rengett az egész kóceráj a fejünk felett az autóforgalom miatt, hogy féltünk átmenni rajta. Fent a tetején lévő hídfőkörben egy espresso üzemelt, ferdén ment föl benne a lift, csak arra nem emlékszem, hogy forgott-e a kör, de mintha igen, csak nagyon lassan, bár ez nem biztos.
"... kivéve, ha ő hozná szóba, és némi igazolást keresve, hogy hát az nem is úgy volt. No de ez meg nálunk nem fordul elő, mert a családban erről (legalábbis a szűk családban) egyformán gondolkodunk... "
Na hát nálunk meg éppen ez történt, ugyanis az első vejünk olyan vitatkozós, mondhatni, kötekedős fajta volt, és hát ő pl. sok mindenről nem tudott, mert nem tudhatott, ami itt volt nálunk a szociban... Sőt, azt se nagyon tudta, ki volt Horthy, s milyen szerepe volt az országunk németek oldalán való beugratásába a II. világháborúnak. (Megye visszacsatolások, stb.) Olyannyira, hogy csak lesett pl. az országunk egyik éjjelén való lerohanásáról sem tudott semmit.
Nyilvánvaló, hogy a nyugatnémet ifjúság mást tanult történelemből, mint mi magyarok a SZU égisze alatt. Roppant sajnálom, hogy nem raktuk el mementóul annó a gimis töri könyveinket a férjemmel...
Na halllám, mivel tudnám még megrángatni a bajszod?!
Ááááá!!! Itten van a zoperett... HÁt aszt én télleg nem bírom, aszt a szüleim szerették, anyám kedvence Honthy Hanna volt...
https://www.youtube.com/watch?v=GFN135um8ho
Honthy Hanna: Fleury belépője
Aztán:
Rátonyi, Feleki, Németh Marika.... Ájjjájjjj...
Akkó mán inkább Pataky Attila a tar fejivel!
Képzeld, az egész megkérdezett ismerős, meg rokon tudta, kijez a fazon, csak én nem!
Hát most aztán jól összegyégyelltem magam!:DDD
Hujjuj, mijazhogy BÁR?! Bár a csudát! A Varázsfuvola Mozart operája, nem operett, szegény Amadeus azt se tudta még, miaz!!!
Na szóval abból a legszebb ária:
https://www.youtube.com/watch?v=jn8bholeFA4
Tamino áriája (Képária) - Simándy József
És a legtechnikásabb:
https://www.youtube.com/watch?v=T_YayeKOcHo
Bosszúária (Az éj királynő áriája) - Nádor Magda
Én Nádor Magdát Nitti Magdolna néven tanítottam 5. osztályos korában az általános iskolában egy kis Dunamenti faluban, Táton.
Csodás hangja volt már akkor is! Az iskolai énekkarban őt szólóztattam, természetesen...
Itt egy érdekes videó róla, akiből WAGNER énekes vált felnőtt korára:
https://www.youtube.com/watch?v=f39HL4HtqV0
MAGDA : Vitray Tamás riportfilmje
Hogy miért kellett nevet változtatnia? Nos, az sajnos NEM PUBLIKUS... Elégedjetek meg annyival, hogy ő egy már ott lévő énekesnő gyönyörű hangú riválisaként jött a magyar operaházba, és emiatt nem maradhatott az, aki...
Nézzétek a filmet, ha van időtök!
/A videó 10. percénél lévő zeneiskolai tablókat bizony mind én készítettem annak idején! Egyiken látható is vagyok a tanárok között, Lili nénivel egy vonalban a jobb szélen. Hej, de fiatal is voltam!/
Most még mondok egy népi mondást:
"Miből lesz a cserebogár?" 😀
Kedves Magda!
Megtiszteltetés volt számomra, hogy tíz éves korodban taníthattalak énekre és énekkarra a Tát-kertvárosi ált. iskolában!:)))
Jajjj, jajjj, a jóistenke álgyon mán meg Dmolnár, ne töprenkeggyé mán annyit azon, hogy megjegyeztem a kolléga zsidó származását, mert voltak többen is, meg volt fehérorosz származású tanárnőnk is volt, meg örmény és grúz (jajj, EZ is necces, mert az meg Sztalin volt ugyebár)... biztos náluk is megjegyeztem volna, ha azok nyögték volna be a frankót: Gazdagok, de nem hülyék!... De nem ők vótak, na!
Hogy a franc essen mán belé az őszinteségembe, kell nekem mindent megjegyezni - bár bevallom, nem véletlenül tettem, kíváncsi Fáncsi voltam, MIT SZÓSZ MAJD? Azaz Téged frocliztalak, tuttam, hogy ugrani fogsz, mint ugróegér a macska elől!!!
Hogy honnan tudtam? Hadd ne áruljam el, jó? Egy biztos: nem volt kipa a fején! 😉
Egyébként a szép orosz Szvetlánával szerettem ebédelni menni a főuccán, mert minden férfi forgott utánnunk, de - sajnos! - nem miattam...
Gödöllői kastély:
Valóban nem volt ideális hely szoc. otthonnak, mérges is voltam miatta, mért pocsékolják el ilyesmire, ezért szerettem volna, ha a Grassalkovichok helyreállíttatják.
Amit én, mint hozzá nem értő zenész, a padlástérben lévő ácsmunka volt, amit megcsodáltam nagyon, mert azt is megmutatták a tanácselnök elvtárs engedélyével...
Ami a legrémesebb állapotban volt, az a színházterem, amit a ruszkik valósággal tönkre silányítottak!
Most az ilyen a helyreállítás után:
Na, ez se sűrűn van kihasználva!
Ami érdekesség, az az, hogy a barokk kori színház színpada már annó is modern mozgatható színfalakkal és díszletekkel volt ellátva.
Már írtam egyszer itt, de újfent leírom, mert NEM ELÉG EGYSZER leírni - by Dmolnár...:
Tehát:
"Bár minden ember az lenne, aminek látszik; vagy pedig ne látszanék olyannak, ami nem." /Shakespeare/
Komárom - Komarno---
Valóban, kb. 40 éve mi se tudtunk ott venni semmit, mert csak magyarul tudtunk volna beszélni, és azt valahogy nem akarták a boltban érteni!!! Magunkkat vittük Bettykét, az unokahugit, és ő kért mindent. Sőt! Pozsonyban ama fura hídnál - amit a magyarok építettek !!! - még a wc-s néni se akart tudni magyarul, alig engedett be bennünket, csak ha a Bettyke kérte...
Úgyhogy éppen ezért csodálkoztam vasárnap, hogy a Szlovákiában élő rokonok egész más világról beszéltek, hogy, s mint van náluk most...
Itt az az ominózus híd:
Félelmetes volt rajta gyalogosan átmenni, mert a járművek felül mentek, a gyalogosok meg ott oldalt abban a vájatban, s úgy rengett az egész kóceráj a fejünk felett az autóforgalom miatt, hogy féltünk átmenni rajta.
Fent a tetején lévő hídfőkörben egy espresso üzemelt, ferdén ment föl benne a lift, csak arra nem emlékszem, hogy forgott-e a kör, de mintha igen, csak nagyon lassan, bár ez nem biztos.
"... kivéve, ha ő hozná szóba, és némi igazolást keresve, hogy hát az nem is úgy volt. No de ez meg nálunk nem fordul elő, mert a családban erről (legalábbis a szűk családban) egyformán gondolkodunk... "
Na hát nálunk meg éppen ez történt, ugyanis az első vejünk olyan vitatkozós, mondhatni, kötekedős fajta volt, és hát ő pl. sok mindenről nem tudott, mert nem tudhatott, ami itt volt nálunk a szociban... Sőt, azt se nagyon tudta, ki volt Horthy, s milyen szerepe volt az országunk németek oldalán való beugratásába a II. világháborúnak. (Megye visszacsatolások, stb.) Olyannyira, hogy csak lesett pl. az országunk egyik éjjelén való lerohanásáról sem tudott semmit.
Nyilvánvaló, hogy a nyugatnémet ifjúság mást tanult történelemből, mint mi magyarok a SZU égisze alatt. Roppant sajnálom, hogy nem raktuk el mementóul annó a gimis töri könyveinket a férjemmel...