beszélgetés a gyerekek kötelezettségeiről, jogairól, lehetőségeiről a magyar iskolákban
- Ha ezek az Ipiapacsék ilyen jól tudtak futballozni, akkor miért lettek rablók? Miért nem futballoztak kezdettől fogva?
- Mert nem tudták magukról, hogy tudnak futballozni. Szegény Dzsoni vette észre, hogy milyen ügyesek. Ő segített rajtuk.
- Az emberek nem tudják magukról, hogy miben ügyesek?
- Nagyon sokszor nem tudják. Mással foglalkoznak, mint amihez tehetségük van.
- Pedig mindenkinek van valamihez tehetsége?
- Igen. Mindenkinek.
- Ez biztos?
- Egészen biztos.
- Nekem például mihez van tehetségem?
- Majd, ha megnősz, kiderül.
- És most semmi tehetségem nem derül ki?
- De igen. Nagyon jókat tudsz kérdezni.
Részlet Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből
Minden gyermek okos?
Az iskolában vannak tanulók, akik jó osztályzatokat kapnak, és vannak, akik rosszakat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az előbbiek okosak és az utóbbiak nem! Ha valaki nem jó a matematikában, lehet, hogy tud és képes is megcsinálni sok más dolgot.
Kérdés és válasz a Larousse-Mondd, miért? című gyermek enciklopédiából
Ahogy az est címében és a rövid idézetekben is megjelenik – ez alkalomból a közoktatást elsősorban a legfontosabb, de jelenleg nem a legmeghatározóbb szereplők: a gyermekek szempontjából szeretnénk körüljárni.
Értelmezhető-e vajon az általános tankötelezettség a tanuláshoz való alapvető jogként?
Mi az, amit feltétlenül meg kell tanulnunk és milyen formában hatékonyabb az ismeretszerzés – ha egyedi fejlődési ütem, érdeklődés, belső motivációk mentén zajlik vagy ha kívülről vezérlik/kényszerítik (ráadásul nemhogy az egyéni, de az általános pszichés fejlődési sajátosságok figyelembe vétele nélkül kiválasztott tartalmakon keresztül)?
Ki képviseli a gyerekek érdekeit? A szakembereket nem hallgatják meg, a lázongó pedagógusok pedig nem igazán foglalkoznak a tananyag minőségével és mennyiségével, de ami még kézzelfoghatóbb: a gyerekek tanóráinak számával sem, ami már első osztályban is eléri a pedagógus óraszám minimumát, később pedig meghaladhatja a 32 órát is (ez a tanárok intézményen belül töltendő óraszáma).
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a közoktatás nem igazán tölti be eredendő funkcióját: a különböző közegből érkező, eltérő szocio-kulturális háttérrel rendelkező gyermekek közti különbségek figyelembe vételével mindenkinek esélyt adni a számára elérhető legjobb élethez - az általános tankötelezettség így hozható összhangba a társadalom érdekeivel. Ehelyett, sajnos, az iskola egyre inkább a stressz, megszégyenítés, kipellengérezés és a kezel(het)etlen konfliktusok színtere, ahol a bemenetkor meglévő különbségek inkább konzerválódnak vagy elmélyülnek, mintsem kiegyenlítődnének - hű képet adva arról a társadalomról, amelyben ez a rendszer kialakulhatott és töretlenül működhet.
Beszéljünk róla!
Szeretettel várunk minden érdeklődőt december 13-án 18 órakor az El Greco Kávéházban
Egyébkét pedig szégyenteljes, hogy a parlamenti vitában Meggyes nem vett részt, az ellenzéki pártoknak is lehetett volna annyi eszük, hogy meghívják a polgármester asszonyt, hogy elmondhassa véleményét.
Szilágyi László (LMP) beszélt a polgármester asszonnyal a parlamenti ülésről. A megjelenést viszont erősen gátolta, hogy nem lehetett előre tudni, mikor is kerül pontosan napirendre a kérdés.
kanduregy
Jön az állam január elsején, megmondja az igazgatónak, kikkel nem kíván együtt dolgozni. Az igazgatóval elvégezteti a piszkos munkát, kirúgatja a pedagógusokat.
Tegnap Szilágyi Péter (LMP) kérdést tett fel ezzel kapcsolatban, melyre válaszában Szabó Erika (Fidesz-KDNP) biztosította a pedagógusokat, hogy senkit sem rúgnak ki. Egyelőre ennyi.
Szorozd ki a "nem piaci" építési költségekkel és rájösz, miért is nem...
...és mi lesz a gyerekekkel?
beszélgetés a gyerekek kötelezettségeiről, jogairól, lehetőségeiről a magyar iskolákban
- Ha ezek az Ipiapacsék ilyen jól tudtak futballozni, akkor miért lettek rablók? Miért nem futballoztak kezdettől fogva?
- Mert nem tudták magukról, hogy tudnak futballozni. Szegény Dzsoni vette észre, hogy milyen ügyesek. Ő segített rajtuk.
- Az emberek nem tudják magukról, hogy miben ügyesek?
- Nagyon sokszor nem tudják. Mással foglalkoznak, mint amihez tehetségük van.
- Pedig mindenkinek van valamihez tehetsége?
- Igen. Mindenkinek.
- Ez biztos?
- Egészen biztos.
- Nekem például mihez van tehetségem?
- Majd, ha megnősz, kiderül.
- És most semmi tehetségem nem derül ki?
- De igen. Nagyon jókat tudsz kérdezni.
Részlet Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből
Minden gyermek okos?
Az iskolában vannak tanulók, akik jó osztályzatokat kapnak, és vannak, akik rosszakat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az előbbiek okosak és az utóbbiak nem! Ha valaki nem jó a matematikában, lehet, hogy tud és képes is megcsinálni sok más dolgot.
Kérdés és válasz a Larousse-Mondd, miért? című gyermek enciklopédiából
Ahogy az est címében és a rövid idézetekben is megjelenik – ez alkalomból a közoktatást elsősorban a legfontosabb, de jelenleg nem a legmeghatározóbb szereplők: a gyermekek szempontjából szeretnénk körüljárni.
Értelmezhető-e vajon az általános tankötelezettség a tanuláshoz való alapvető jogként?
Mi az, amit feltétlenül meg kell tanulnunk és milyen formában hatékonyabb az ismeretszerzés – ha egyedi fejlődési ütem, érdeklődés, belső motivációk mentén zajlik vagy ha kívülről vezérlik/kényszerítik (ráadásul nemhogy az egyéni, de az általános pszichés fejlődési sajátosságok figyelembe vétele nélkül kiválasztott tartalmakon keresztül)?
Ki képviseli a gyerekek érdekeit? A szakembereket nem hallgatják meg, a lázongó pedagógusok pedig nem igazán foglalkoznak a tananyag minőségével és mennyiségével, de ami még kézzelfoghatóbb: a gyerekek tanóráinak számával sem, ami már első osztályban is eléri a pedagógus óraszám minimumát, később pedig meghaladhatja a 32 órát is (ez a tanárok intézményen belül töltendő óraszáma).
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a közoktatás nem igazán tölti be eredendő funkcióját: a különböző közegből érkező, eltérő szocio-kulturális háttérrel rendelkező gyermekek közti különbségek figyelembe vételével mindenkinek esélyt adni a számára elérhető legjobb élethez - az általános tankötelezettség így hozható összhangba a társadalom érdekeivel. Ehelyett, sajnos, az iskola egyre inkább a stressz, megszégyenítés, kipellengérezés és a kezel(het)etlen konfliktusok színtere, ahol a bemenetkor meglévő különbségek inkább konzerválódnak vagy elmélyülnek, mintsem kiegyenlítődnének - hű képet adva arról a társadalomról, amelyben ez a rendszer kialakulhatott és töretlenül működhet.
Beszéljünk róla!
Szeretettel várunk minden érdeklődőt december 13-án 18 órakor az El Greco Kávéházban
(Esztergom, Pázmány Péter u. 15.)
"2. Úgy látjuk, hogy 2010-ben az ország jó vezetők irányítása alá került"
Most ez komoly? Csak én látom másként?
figyelmetlenségből nem tanult meg magyarul...
Egy-két adalék:
Tibor
Egyébkét pedig szégyenteljes, hogy a parlamenti vitában Meggyes nem vett részt, az ellenzéki pártoknak is lehetett volna annyi eszük, hogy meghívják a polgármester asszonyt, hogy elmondhassa véleményét.
Szilágyi László (LMP) beszélt a polgármester asszonnyal a parlamenti ülésről. A megjelenést viszont erősen gátolta, hogy nem lehetett előre tudni, mikor is kerül pontosan napirendre a kérdés.
kanduregy
Jön az állam január elsején, megmondja az igazgatónak, kikkel nem kíván együtt dolgozni. Az igazgatóval elvégezteti a piszkos munkát, kirúgatja a pedagógusokat.
Tegnap Szilágyi Péter (LMP) kérdést tett fel ezzel kapcsolatban, melyre válaszában Szabó Erika (Fidesz-KDNP) biztosította a pedagógusokat, hogy senkit sem rúgnak ki. Egyelőre ennyi.