Döbbenet, mivé tett e láz, fehérségem semmivé lett, nem segített igaz fohász, egy vad démon rabul ejtett. Súlyos bűnöm takargatni Isten előtt hogyan lehet, miként tudnám bevallani, e tébolyult, gaztettemet. Rút ördögfarkam elárul, immár bukott angyal leszek, a menny előttem bezárul, s pokolba sem térhetek. Angyalszárnyam rajtad vakít, míg létezel , azt viseled, nincs erő mi megszabadít, és követned kell engemet. Eggyé égtünk, így maradunk, sosem tudunk békét kötni, mindent a kezünkben tartunk a világ így tud működni
A Triptichon második képének a címe : KATARZIS . A vers címe : DÉMONI TÁNC.
...
Ki vagy te, ördög fattya, vad démon, hogy elveszed szűzi fehérségem, angyalszárnyam ég a derekadon, s kéjesen nevetsz e gyengeségen. Kérlek, vigyázz, ne olvaszd a jeget, hisz vulkánkitörés e mozdulat, s önpusztítássá válik, meglehet, ha hűs fejemre izzó kéz tapad. Pokoli erő vonz, húz tehozzád, nincs akaratom, elloptad erőm, láva szülte kisasszony, ha tudnád, én vagyok úr az égi jégmezőn. De tűröm, égess el, semmisíts meg, vígy a poklodba, én veled megyek, sejtjeink e tűzben eggyé égnek, te isten, te démon, te szörnyeteg!
Kedves Holdfény! Most lett egy kis időm és lehetőségem ,hogy a gép elé ülljek! Az élet úgy hozta, hogy ez most kevesebbszer lehet, ezért először is elmondom, hogy nagyon tetszenek azok a dolgok-versek, zenék és főleg a festmények- amellyeket okulásunkra, szórakozásunkra ide hztál nekünk! Megértettem a neheztelésedet is amiért a Nőnapra, egyetlen férfinak sem jutott az eszébe, hogy egy párszavas megemlékezést írjon! Ami igaz az igaz, magam sem gondoltam volna, hogy ez a nap ennyire visszhagtalan marad ezen az oldalon! megkövetlek érte, elsősorban téged, de nem utolsósorban a többi sok sok nőt! Valójában én is távol tartottam magam a Szeretgomtól, de azért minden nap megnéztem, hogy írt e ide valaki, sokszor csalódás volt a kíváncsiságom eredménye! Na de félre bánat félre bú, inkább mutatom mit gondoltam ide hozni!
Mint már írtam volt, egy csoportnak lettem a tagja! Ez acsoport a Borsodi festők és vendég művészek nevű csoport! Nagyon sok és nagyon jó képeket mutatnak itt be az alkotóik! És vannak költők is köztünk, akik egy-egy sikerültebb, vagy inspirálóbb műhöz verset írnak! Ebből hoztam ide egy három képből álló sorozatot, a hozzátartozó versekkel! Külön címe van mindegyiknek, de én azt gondolom sokkal kifejezőbb ha egyetlen címmel fejezem ki a hármat! Ez a cím majd a végén lesz olvasható, de egyenként az eredeti címmel látható! Fogadjátok szeretettel!
Tehát az első kép, melynek címe: A FURCSA PÁR. festője: BARABÁS ZOLTÁN
A képhez írt vers címe: CSÁBÍTÁS vers: PÁSZTOR PIROSKA
"Jöjj, kérj fel egy táncra hűvös lovag, a táncparkettünk legyen az élet, ne félj, ha a tüzes hév rád ragad és felszítom majd a szenvedélyed. Merev, jéghideg erényed vesd le, megsúgom, a bűn édes is lehet, s ha megcsap a pokol izzó szele, elkezdődik a forgó őrület. Te súgd a jót, én búgom a rosszat, egyikünk sem győz, örökös e harc, a fehér nyugtat, a vörös izgat, az igazat elfedi az álarc. Mi ketten örökké párban járunk, gigászi küzdelem az életünk, s ha már ezernyi tangót eljártunk, végső megnyugvást az sem hoz nekünk.
A híradást olvasván, nekem is azonnal az jutott eszembe, hogy mikor rehabilitálják az István Gimnáziumot? Tudom a tanárok talán már nem jönnek vissza, de az ISKOLA!!! Szépen lassan ismét naggyá tennék!
Valamikor ígértem, hogy szép képeket hozok, egy nem régen alakult csoport tagjainak munkáiból! Íme néhány, mintegy ízelítőül!
Az első egy portré, egy idős asszonyról. A művész kisérletezik, keresi az útját, és azt gondolom, hogy ez az alkotása nem hagy maga után kívánni valót!
Joli néni. A4, fotókarton, fehér és fekete ceruza.
. Katalin Bodnár-Imri alkotása
.
Joli néni. A4, fotókarton, fehér és fekete ceruza.
. Katalin Bodnár-Imri alkotása
.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A második Egy vers, amely a művészt, művészetet próbálja megfogalmazni, talán nem is fogott mellé!
Pásztor Piroska
A művész
...
A művész egy bohó, vidám kalandor, kinek olykor édes a fanyar vackor, sokszor keserű a mézes csemege, ha úgy van kedve, magányos remete.
Dermesztő fagyban lobogó lázban ég, perzselő napon didereg, csupa jég, a világ szépségét szívébe rejti, elzengi, leírja, vagy képpé festi.
Néhanap a vakablakon is kilát, ha kell, a felhőknek támaszt lajtorját, számára az álmok mindig valósak, és nem érdekli, az élet csaló csak.
Ember, ki utálható, szerethető, szabadsága az, mi éltető erő, korlátok közé be nem terelheted, nem tűri a béklyót, láncot, kötelet.
Szolga, ki alázattal végzi dolgát, tálcán kínálva lelkét, önnönmagát, s bár fizetsége olykor gúny, megvetés, egy ámuló szem, az az elismerés.
A fény és az árny sohasem hazudik, nappal és éj benne kitárulkozik, megszólal belül, ő pedig megérti, a szürkét vidám színekre cseréli.
Összegyúrt anyag, föld és ég, tűz és víz, keserű pirula, fűszer, zamat, íz, vasalt damaszt, s ráncosra gyűrt fonákja, erény és bűn, s annak feloldozása.
A művész helyetted, miattad is lát, papírra, vászonra fest ezer csodát, a pillanatokra fénykeretet tesz, az Istentől kapott tehetsége ez.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A harmadik ismét egy kép. Mág Tamás alkotása, mely lehet egy életkép is! Szívszorító, mely egy elhagyott nyitott ajtajú omladozó bejáratról készült, mégis mintha élet lenne benne a szárítókötélen lévőruhadarabok miatt!
A harmadik kép címe: FÚZIÓ Vers címe: FELISMERÉS
Felismerés
Döbbenet, mivé tett e láz, fehérségem semmivé lett, nem segített igaz fohász, egy vad démon rabul ejtett. Súlyos bűnöm takargatni Isten előtt hogyan lehet, miként tudnám bevallani, e tébolyult, gaztettemet. Rút ördögfarkam elárul, immár bukott angyal leszek, a menny előttem bezárul, s pokolba sem térhetek. Angyalszárnyam rajtad vakít, míg létezel , azt viseled, nincs erő mi megszabadít, és követned kell engemet. Eggyé égtünk, így maradunk, sosem tudunk békét kötni, mindent a kezünkben tartunk a világ így tud működni
A Triptichon második képének a címe : KATARZIS . A vers címe : DÉMONI TÁNC.
...
Ki vagy te, ördög fattya, vad démon, hogy elveszed szűzi fehérségem, angyalszárnyam ég a derekadon, s kéjesen nevetsz e gyengeségen. Kérlek, vigyázz, ne olvaszd a jeget, hisz vulkánkitörés e mozdulat, s önpusztítássá válik, meglehet, ha hűs fejemre izzó kéz tapad. Pokoli erő vonz, húz tehozzád, nincs akaratom, elloptad erőm, láva szülte kisasszony, ha tudnád, én vagyok úr az égi jégmezőn. De tűröm, égess el, semmisíts meg, vígy a poklodba, én veled megyek, sejtjeink e tűzben eggyé égnek, te isten, te démon, te szörnyeteg!
Kedves Holdfény! Most lett egy kis időm és lehetőségem ,hogy a gép elé ülljek! Az élet úgy hozta, hogy ez most kevesebbszer lehet, ezért először is elmondom, hogy nagyon tetszenek azok a dolgok-versek, zenék és főleg a festmények- amellyeket okulásunkra, szórakozásunkra ide hztál nekünk! Megértettem a neheztelésedet is amiért a Nőnapra, egyetlen férfinak sem jutott az eszébe, hogy egy párszavas megemlékezést írjon! Ami igaz az igaz, magam sem gondoltam volna, hogy ez a nap ennyire visszhagtalan marad ezen az oldalon! megkövetlek érte, elsősorban téged, de nem utolsósorban a többi sok sok nőt! Valójában én is távol tartottam magam a Szeretgomtól, de azért minden nap megnéztem, hogy írt e ide valaki, sokszor csalódás volt a kíváncsiságom eredménye! Na de félre bánat félre bú, inkább mutatom mit gondoltam ide hozni!
Mint már írtam volt, egy csoportnak lettem a tagja! Ez acsoport a Borsodi festők és vendég művészek nevű csoport! Nagyon sok és nagyon jó képeket mutatnak itt be az alkotóik! És vannak költők is köztünk, akik egy-egy sikerültebb, vagy inspirálóbb műhöz verset írnak! Ebből hoztam ide egy három képből álló sorozatot, a hozzátartozó versekkel! Külön címe van mindegyiknek, de én azt gondolom sokkal kifejezőbb ha egyetlen címmel fejezem ki a hármat! Ez a cím majd a végén lesz olvasható, de egyenként az eredeti címmel látható! Fogadjátok szeretettel!
Tehát az első kép, melynek címe: A FURCSA PÁR. festője: BARABÁS ZOLTÁN
A képhez írt vers címe: CSÁBÍTÁS vers: PÁSZTOR PIROSKA
"Jöjj, kérj fel egy táncra hűvös lovag, a táncparkettünk legyen az élet, ne félj, ha a tüzes hév rád ragad és felszítom majd a szenvedélyed. Merev, jéghideg erényed vesd le, megsúgom, a bűn édes is lehet, s ha megcsap a pokol izzó szele, elkezdődik a forgó őrület. Te súgd a jót, én búgom a rosszat, egyikünk sem győz, örökös e harc, a fehér nyugtat, a vörös izgat, az igazat elfedi az álarc. Mi ketten örökké párban járunk, gigászi küzdelem az életünk, s ha már ezernyi tangót eljártunk, végső megnyugvást az sem hoz nekünk.
A híradást olvasván, nekem is azonnal az jutott eszembe, hogy mikor rehabilitálják az István Gimnáziumot? Tudom a tanárok talán már nem jönnek vissza, de az ISKOLA!!! Szépen lassan ismét naggyá tennék!
Valamikor ígértem, hogy szép képeket hozok, egy nem régen alakult csoport tagjainak munkáiból! Íme néhány, mintegy ízelítőül!
Az első egy portré, egy idős asszonyról. A művész kisérletezik, keresi az útját, és azt gondolom, hogy ez az alkotása nem hagy maga után kívánni valót!
Joli néni.
A4, fotókarton, fehér és fekete ceruza.
A4, fotókarton, fehér és fekete ceruza.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A második Egy vers, amely a művészt, művészetet próbálja megfogalmazni, talán nem is fogott mellé!
Pásztor Piroska
A művész
...
A művész egy bohó, vidám kalandor,
kinek olykor édes a fanyar vackor,
sokszor keserű a mézes csemege,
ha úgy van kedve, magányos remete.
Dermesztő fagyban lobogó lázban ég,
perzselő napon didereg, csupa jég,
a világ szépségét szívébe rejti,
elzengi, leírja, vagy képpé festi.
Néhanap a vakablakon is kilát,
ha kell, a felhőknek támaszt lajtorját,
számára az álmok mindig valósak,
és nem érdekli, az élet csaló csak.
Ember, ki utálható, szerethető,
szabadsága az, mi éltető erő,
korlátok közé be nem terelheted,
nem tűri a béklyót, láncot, kötelet.
Szolga, ki alázattal végzi dolgát,
tálcán kínálva lelkét, önnönmagát,
s bár fizetsége olykor gúny, megvetés,
egy ámuló szem, az az elismerés.
A fény és az árny sohasem hazudik,
nappal és éj benne kitárulkozik,
megszólal belül, ő pedig megérti,
a szürkét vidám színekre cseréli.
Összegyúrt anyag, föld és ég, tűz és víz,
keserű pirula, fűszer, zamat, íz,
vasalt damaszt, s ráncosra gyűrt fonákja,
erény és bűn, s annak feloldozása.
A művész helyetted, miattad is lát,
papírra, vászonra fest ezer csodát,
a pillanatokra fénykeretet tesz,
az Istentől kapott tehetsége ez.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A harmadik ismét egy kép. Mág Tamás alkotása, mely lehet egy életkép is! Szívszorító, mely egy elhagyott nyitott ajtajú omladozó bejáratról készült, mégis mintha élet lenne benne a szárítókötélen lévőruhadarabok miatt!
Mág Tamás alkotása.