<p>Ebben a rekkenő hőségben nem is kívánhatna magának jobbat az ember, mint a hűsítő víz közelségét.</p> <p>Hogy a víznek eme formáját most ki és hol találhatja meg, az egyéni tapasztalatok függvénye.</p> <p>De, hogy hol és milyen formában volt ez fellelhető a háború előtti időszakban Esztergomban, azt talán érdemes a kimerevített archív fotók alapján is kicsit körüljárni.</p> <p>Szerencsés esetben már ez is javít egy kicsit a hőségérzetünkön.</p>

<p>Második világháborús helytörténeti sorozatunk záró részében az esztergomi áldozatokkal foglalkozunk. Cikkünk egyben felhívás is a helyi lakossághoz, az áldozatok rokonaihoz és barátaihoz, akik régóta magukban tartott emlékeikkel segítenék a kutatást, értékes adatokkal egészítenék ki a rendelkezésünkre álló forrásokat, hiszen az elhunytak számáról a mai napig nincsenek pontos adataink. Reméljük, hogy kutatásunk később akár egy második világháborús emlékmű alapjául is szolgálhatna.</p>

<p>Esztergom a második világháború során közel három hónapig volt frontvonalban, miközben háromszor cserélt gazdát, épületeinek a 40%-át érte kisebb-nagyobb kár, körülbelül 3000 lakosa pedig fedél nélkül maradt a harcok után. Helytörténeti sorozatunk következő epizódjában a várost ért bombázások következményeiről olvashatnak.</p>

<p>Milyen volt a mindennapi élet a háborús városban? Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük felmenőinknek? Bajtársak, ellenségek, lokálpatrióták és humánum a második világháború idejéből.</p>

<p>Városi kultúrbúvárok, a kultúra után ácsingózó turisták, netán az önfeledt várospatrióták hiába keresik a régi Esztergom töredékeit, azoknak egyszerűen nyoma veszett.</p>

<p>Az első világháborúhoz hasonlóan a katonáknak rövid hadjáratot ígértek („minden katona szeptemberben haza fog jönni”). A határidőket viszont megint nem sikerült tartani. A m. kir. 22. gyalogezred kötelékében esztergomi katonák is részt vettek a Don-kanyarnál vívott harcokban.</p>

<p>Ezek voltak az elmúlt év legolvasottabb helytörténeti vonatkozású cikkei a Szeretgomon.</p>

<p>Kedves könyvszerető esztergomiak, tisztelt bibliofil lokálpatrióták! <em>Töredékek a királyi városról</em> címmel publikálták az esztergomi történész újra megtalált írásait, a könyv már hozzáférhető a városi könyvtárban.</p>

<p>Jövő héttől történelmi ihletésű cikkekkel jelentkezünk, amelyek segítségével megmártózunk a hely szellemében, és felfejtjük Esztergom XX. századi históriájának elfelejtett epizódjait. Miklós Tamás segítségével a képernyőre varázsoljuk az első és a második világháború királyvárosát, és természetesen annak hús-vér lakóit is közel hozzuk az olvasókhoz. A történésszel beszélgettünk.</p>

<p><span>A hősök emlékművének elhelyezése a déli városrészben a húszas évek derekán a város kulturális missziójának egyik állomása volt, hogy a túlsúlyban földművesek lakta terület lakosságát a széphez és művészihez szoktassák. Sokan viszont úgy gondolták akkoriban: n<span>em lehet szépíteni ott, ahol földművesek laknak! A mai állapotokból ítélve úgy tűnik, Esztergom megfeledkezett a szobor valódi rendeltetéséről.</span></span></p>

<p>Milyen volt Esztergom kulturális élete a századfordulón? Milyen fejlesztések történtek a városban a 19. század végén? A városi közösség miylen ünnepeken vett részt közösen, melyek voltak az ezstergomi lakos számára a legfelemelőbb pillanatok a kiegyezés után? A megyei levéltár vizuális <a href="http://kemol.archivportal.hu/kateg-108-1-.html">gyűjteménye </a>válaszol a kérdésekre.</p>

<p style="text-align: justify;">A tatai Kuny Domokos Múzeum elérhetővé tette megyei képeslap gyűjteményét az interneten, az online felületen ezernél több régi fotográfiát tekinthetnek meg az érdeklődők - közölte az intézmény igazgatóhelyettese.</p>

UNKNOWN: Gallery

UNKNOWN: Gallery