A helyzet délen

Köztudott, hogy a város déli harmadát ellátó 4-es posta tavaly januárban bezárt. Nagy küzdelmek árán annyit sikerült elérni az itt lakóknak, hogy most hétköznaponta 8:30 és 9:30 között kihelyezett csekkfeladás működik a Baross Gábor utca 3 szám alatt.

A két hónap alatt az új kirendeltség híre elterjedt, nem szokatlan látvány, hogy a kora reggeli egy órás nyitva tartás ideje alatt az udvaron áll a sor, húsz-huszonöt perces a várakozási idő. A kirendeltség még úgy is ilyen forgalmas, hogy kizárólag csekket lehet befizetni, bélyeget például nem árul ott a Magyar Posta, így levelet nem lehet feladni.

Egy hónapja a nagy postán már csak abban az esetben lehet feladni csekket az Arany János utcai, hátsó épületrészben, ha az ember csomagot vesz fel.

A sorban állandó jelleggel hallani panaszkodó hangokat, hogy miért kellett a forgalmas, Budai Nagy Antal utcai kirendeltséget bezárni. A posta szerint ez méltatlan körülmények között működött, illetve a társaság nem tudta gazdaságilag támogatható módon finanszírozni.

A mostani, Baross Gábor utcai pár négyzetméteres helyiség, ha lehet, még méltánytalanabb körülmények között működik. A finanszírozhatatlanságról pedig csak annyit, hogy a város díjmentesen ajánlott fel helyiséget a Postának, pontosan abban az időszakban, amikor liberalizálták a postai szolgáltatásokat, tehát amikor a társaság konkurenciára számíthat. Állandó kirendeltséget ennek ellenére nem nyitottak.

A Magyar Postának e mellett volt egy sokkal kézzelfoghatóbb indoka is a bezárásra. Egy 2004-es kormányrendelet, ami kimondja:

a) bejelentett lakóhellyel rendelkező húszezer lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltatóhelyet kell működtetni,

A rendelet szerint valóban nem kötelező a 4-es posta működtetése, viszont a Magyar Posta kényelmesen figyelmen kívül hagyta a rendelet következő sorát:

b) az állandó postai szolgáltatóhelyek bármely bejelentett lakóhellyel rendelkező belterületi lakos lakásától történő elérhetősége a légvonalban mért háromezer métert nem haladhatja meg,

A helyzet északon

Esztergomnak pedig van olyan belterületi része, ami bőven 3 km-en kívül esik a legközelebbi postától, ez pedig Búbánatvölgy, Kerektó és Szamárhegy környéke, ahol Kertvároshoz és Pilisszentlélekhez hasonlóan kötelező lenne a szolgáltatás. A rendelet ezen pontja nem ír arról, hogy hány lakosnak kell az adott városrészen élni, pusztán a 3 km-t és a belterületet követeli meg. Szamárhegy-Búbánatvölgy-Kerektó lakossága egy közepes méretű községgel vetekszik, körülbelül 1200 lakosú, és ez folyamatosan növekszik.

Tavaly szeptemberi kérdésünkre a Magyar Posta az alábbi levelet küldte két hónap elteltével:

Az teljesen biztos, hogy a környék feladásai a belvárosban realizálódnak, hisz nincs posta a jelzett területen, a lakossági igények pedig a 4-es posta esetében sem nyomtak kellően sokat a latba. A környéken lakók tüntetést szerveztek, ahol még a polgármester is felszólalt, illetve több ezer aláírást gyűjtöttek a bezárás ellen, hiába.

Az első lépést sem...

A Posta válaszlevele óta eltelt negyed év. A Városháza sajtósa ma délután azt a tájékoztatást adta, hogy a hivatalt eddig nem keresték fel, pedig a Posta saját ígérete szerint ez lett volna az első lépés.

Az a kormányrendelet, amire mutogatva bezárták az egyik postát, kimondja, hogy egy másik állandó postai szolgáltatóhelyet kell fenntartani a város másik végén.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól a hírközlési hatóság - kérelmére - mentesítheti az egyetemes postai szolgáltatót, ha az a település rendkívüli földrajzi elhelyezkedése vagy adottsága miatt indokolt, és a mentesítés nem okoz az érintett igénybevevőknek aránytalan érdeksérelmet.

Azaz szó sincs arról, hogy a Magyar Postának mérlegelési joga lenne, hatósági felmentésről sem adtak tájékoztatást, és ígéretük ellenére a várossal sem vették fel a kapcsolatot ez ügyben.