1. Hír

Az Olvasókör tagjai hamar otthonossá tették új székházukat. Népakadémiai előadásokat szerveztek, szavalatokat, vetítettképes előadásokat szerveztek, évente részt vettek a március 15-ei ünnepségeken. Az adósságok törlesztésére táncmulatságokat szerveztek, ugyanakkor a körön belül megalakult Gazdák Biztosító Szövetkezete, ami vállalta, hogy jótékonysági célra fordítja bevételeinek egy részét.

Az új székház hamar szűknek bizonyult, ezért egy elő-épülettel bővítették azt. 1912-ben italmérési engedélyt szereztek a körnek, ugyanis addig sok vita adódott  abból, hogy a mulatságok alkalmával a kocsmáros tagok mérték a bort.

1916-ban a tagok részt vettek IV. Károly fogadásán a párkánynánai vasútállomáson. A következő évre már elmélyült a világháború, az Olvasókor fiatal tagjainak jó része a fronton szolgált. A sebesültek, halottak miatt szomorúság ütötte fel a fejét. Élelmezési nehézségek, megélhetési voltak, a városban csak négy helyen lehetett hatósági lisztet kapni. A hatóságok az élelmezés elosztásának egy részét -különösen a liszt elosztását- az Olvasókör vezetőségére bízták Szentgyörgymező területén. (Ezzel párhuzamosan a Belvárosi Olvasókör is egyike volt a négy kijelölt elosztó helynek.) Az ezzel járó fáradtságos munkáért cserébe a kör bizonyos bevételhez jutott. A vérzivataros idők miatt megalakulásának huszonöt éves évfordulóját nem ünnepelte az Olvasókör. A háború ideje alatt alig volt gyűlés is. 1918-ban ugyan megtartották a Szent György napi búcsút, de a szokásos esti vigasságok elmaradtak, ugyanis az ősszel nem termett elég rávaló.

A Tanácsköztársaság bukása után hamar újraindult az élet az Olvasókörben. Októberben már ifjúsági előadásokat tartottak, újra működött a színjátszó gárda, az óévet is vidám színdarabbal búcsúztatták. Januárban a hadügyminiszter, Friedrich István is látogatást tett az Olvasókörben. A közgyűlés a tagdíjat 8 koronára emelte és megtiltotta a kártyajátékokat. Megalakult az Ifjúsági Egyesület, de részvételenség miatt hamarosan meg is szűnt. A kör -ahogy története során szinte  folyamatosan- jótékonysági esteket rendezett a hadifoglyok hazaszállítására és a háborúban elvitt harangok pótlására. A kultúrműsorok mellett házról házra járva is gyűjtöttek erre a célra. 1922-ben a vezetőség egy szentgyörgymezői postahivatal felállítását is kérte. Egyre több sikeres rendezvénynek lett otthona a kör székháza. Megtartották a Petőfi és Madách emlékünnepséget, vetítettképes előadások követték egymást, és az épület bővítéséről is döntöttek. 1925 áprilisában a kör 53 000 koronát ajánlott fel a hősi sírok feldíszítésére. (Városszerte összesen több mint 9 millió koronát gyűjtöttek össze erre a célra.) 1926-ban ünnepelte Perger Lajos papi működésének 50. évfordulóját, és sikerrel zárult a templom harangjaira való gyűjtés is. Gyűjtőbizottság tagjai voltak: Szölgyémy József, Erős István, Molnár István, Gere János, Erős Sándor, Szalva Ferenc, Mitter Ferenc, Bartus József; Erős Sándor (András fia) Radanovics József, Trexler Antal, Erős István (Esperger veje), Ács István. Az új harangokat 1926. augusztus 22-én a hajóállomásról Erős János szállította a templomba Bartus József lovasbandériumának kíséretével.

A szertartáson Csernoch János bíboros az amerikai magyar katolikusok áldozatkészségéről szólt, akik templomokat, jól felszerelt magyar iskolákat, szép plébániaépületeket és apácazárdákat tartanak fenn kizárólag saját erejükre támaszkodva. Magyarságuk csak ezek által maradhat fenn. Ahol ily intézmények nincsenek, ott hamarosan elvesznek a népek tengerében s idegen iskolába, templomba járó gyermekeik már beszélni sem tudnak magyarul.

A beszéd után a hercegprímás felszentelte az új Szent György és Szentháromság harangokat, amiket rögtön felhúzták, és már a mise alatt meg is szólaltak. Az új harangok közül az egyik délben, a másik a délután folyamán szólalt meg. A gyűjtőakció eredményességét jelzi, hogy a pénzből még egy lélekharangra és egy új miseruhára is tellett. Az estét a kör tagjai kedélyes társasvacsorával zárták.

A templom falán ma is látható az eseményt megörökítő emléktábla.