<p>Amikor 1892-ben megalakult az Olvasókör, Szentgyörgymező még önálló község volt. Százhúsz évvel ezelőtt a szentgyörgymezőiek a művelődésnek, kultúrának, szórakozásnak olyan olyan alapjait fektették le saját községükben, ami a mai, egyesített Esztergomban is megállja a helyét. A most induló sorozat első részéhez Bélay Iván helytörténeti gyűjtései és a korabeli lapok szolgálnak alapul.</p>
a 19. században indult meg országszerte a különféle egyesületek és körök szervezése. 1892-ben Perger Lajos plébános, Oltósy Ferenc meggyfagyáros, Hagara Antal kántortanító, Bedő József jegyző, Karácsonyi R. Béla tanító, Haller Ferenc és ifj. Hegedűs József gazdálkodók jártak házról házra, hogy megnyerjék a szentgyörgymezőieket a Polgári Olvasókör meglapításához. Alakulógyűlésüket még abban az évben december 11-én tartották meg 43 résztvevővel. Elnöknek Perger Lajost, díszelnöknek Frey Ferencet választották meg, az alelnökök Oltósy és Haller lettek.
Első, bérelt helyiségük a Szent György utcában az Erős Márton-féle ház, 1893-tól a Hajabács ház bolt. Ekkor az olvasókör felszereltsége csak pár átengedett újság volt, a tagok a község kulturális és gazdasági ügyeit tárgyalták meg, intézték. A következő évben tartott választmányi ülésen a tagok létszáma megduplázódott.
Érdekesség, hogy a harmadik ülésen hozott egyik határozat értelmében a nem tagoknak tilos volt a kör épületében dohányozni, valamint döntöttek arról, hogy képviseltetik magukat Kossuth temetésén. 1896-ban az ország fennállásának ezeréves megünneplésén is részt vett a kör küldöttsége. 1898-ben már színjátszó gárda is működött az olvasókörön belül.
A tagok kezdeményezésére 1900-ban nevét Esztergom-Szentgyörgymezői Katolikus Olvasókörre változtatta. A következő évben már biztos működött dalárda is az Olvasókörön belül, ugyanis a feljegyzések szerint a március 15-i ünnepségen annak tagjai is énekeltek. Április végén társas vacsorát tartottak, melyen Perger Lajos a százéves szentgyörgymezői plébánia történetéről tartott felolvasást.
Az olvasókör fennállásának tizedik évében tartott zászlószentelési ünnepséget. 1902. november 27-én hajnali öt órakor megkondult a templom harangja és három díszágyúlövéssel ébresztették a lakosokat, akik reggel 7 órakor az olvasókörben gyülekeztek, majd átvonultak a templomba. A rossz idő ellenére az ünnepség jól sikerült, a templom zsúfolásig megtelt. A zászlószentelési szertartást Csernoch János prelátus, kanonok, későbbi esztergomi érsek végezte, Perger Lajos pedig beszédében ismertette a kör tíz éves működését.
Vimmer Imre polgármester beszéde után a díszszögek beverése következett jelmondatok kíséretében. A korabeli újságok szerint ebben részt vettek a fölszentelő kanonok, Oltósy Ferencné zászlóanya, Andrássy János alispán, B. Szabó Mihály főjegyző, Vimmer Imre polgármester, Frey Ferenc országgyűlési képviselő, dr. Fehér Gyula belvárosi plébános, dr. Csajka Ernő szemináriumi tanár, Eitner Elemér succentor, Kaán János lovag iparbanki és Reusz József takarékpénztári igazgatók, Hamar Árpád árvaszéki elnök, Hoffmann Ferenc városi pénzügyi tanácsos, Marosi József iparbanki aligazgató, Bleszl Ferenc takarékpénztári titkár, Lintner János, Brutsy János, Iványi Géza, Kecskeméthy János, továbbá Oltósy Ferenci, Oltósy Lajos, Perger Lajos plébános, Ivanits Gyula párkányi jegyző, Vanitsek Rezső a katholikus legényegylet alelnöke és számosan az olvasókör tagjai közül. A főkáptalant dr. Babura László elnök képviselte. A szentmise után ünnepélyes menetben zeneszóval hordozták körül a fő utcákon a felszentelt zászlót, amit 340 koronáért készítették a márianosztrai irgalmas nővérek zárdájában. Beszerzéséről másfél évvel korábban határozott az olvasókör. Annak egyik oldalán Szűz Mária, a másikon Szent György volt látható. Alatta arany hímzéssel a következő szöveg állt: "Az Esztergom szentgyörgymezei katholikus olvasókörnek, Oltósy Ferencné, Brenner Borbála." A zászlórúd Fritz István munkája.
Este 80-90 ember részvételével ünnepséget tartottak, ami hajnali táncmulattsággal ért véget.
Programajánló: 2012. április 28-29-én Szent György Nap az Olvasókörben