Egy ingatlancsere és következményei
Közélet
2011. ápr. 20.

<p>Esztergom Város Önkormányzatának Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottsága 2008. március 26-án döntött arról, hogy a Nyergesújfalu <span>018</span>/<span>2</span> helyrajzi számú, 11 153 m2-es önkormányzati tulajdonú ingatlan cserére ajánlja fel a balatonszepezdi „Hell tábor” használati jogáért a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatnak. A csere létrejötte után heteken belül a nyergesújfalui telket 40 millió forintért eladta a megyei önkormányzat.</p>

A Szeretgom nem először foglalkozik ezzel a témával - egy korábbi cikkünk miatt több peres eljárás is indult ellenünk. Az első sajtópert a témában formai okok miatt megnyertük: a felperes Meggyes Tamás elkésett a perindítással. A jelenleg is folyó második, személyiségi jogok megsértése miatt indult eljárásban első fokon, az első tárgyaláson ítélet született úgy, hogy a Bayer Zsolt elleni büntetőeljárás miatt meg sem tudtunk jelenni a bíróság előtt: az elsőfokú ítélet elmarasztalta a Szeretgomot kiadó PILAR Kft.-t, mert a bíró úgy látta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem nyert bizonyítást, hogy valóban visszajárt volna a városnak a tábor használati joga, valamint szerinte azt sem lehet bizonyítani, hogy Meggyes ezzel cserben hagyta a környék polgárait, akik joggal gondolhatták, hogy ezen telek sikeresen fogja elodázni a Holcim nyergesújfalui beruházását. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbeztünk, és igazunk alátámasztásához közérdekű adatokat kértünk ki a megyei önkormányzattól. A kért adatokat nemrég megkaptuk, és megdöbbentő tényekre derült fény a megyei önkormányzattól kapott iratanyag feldolgozása közben.

Versenytárgyalás nékül

A történet pikantériáját az adja, hogy Esztergom Város Önkormányzata Képviselőtestületének vonatkozó rendelete szerint "húszmillió forint forgalmi érték feletti vagyonértékesítés, a vagyon feletti kezelési jog, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése esetén nyilvános versenytárgyalást kell tartani".

Az ominózus csereszerződés megkötésekor azonban nem tartott az esztergomi önkormányzat nyilvános versenytárgyalást, sőt - úgy tűnik fel sem mérték az ingatlan valódi értékét. Megtette ezt azonban a megyei önkormányzat: egy 2008 áprilisi közgyűlési előterjesztés tanúsága szerint minimum 3000 ft / m2 értékűre, vagyis összességében 30 millió forint fölé becsülték a külterületi ingatlant.

2008. június 26-án az új tulajdonos – a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat – versenytárgyalás kihirdetéséről döntött, melynek keretén belül már 40 millió forintos minimáláron hirdette meg eladásra a 018/2 hrsz.-ú ingatlanon megszerzett tulajdonrészét. A Megyei Önkormányzat 2009-es beszámolójából kiderül, hogy a telket végül a Holcim Hungária Zrt. vásárolta meg 40 millió forintért.

Az ügyészség biztosra megy

Azt gondolnánk, hogy azzal, ahogy Esztergom Város Önkormányzatának képviselői, a Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottság tagjai 2008. március 26-án hivatali hatalmukkal visszaélve, az Önkormányzat rendeletét figyelmen kívül hagyva versenytárgyalás nélkül döntöttek a 20 millió forint feletti értékűre becsült cseréről, megvalósíthatták a Btk. 319. §-a szerinti hűtlen kezelés, vagy a Btk. 320. §-a szerinti hanyag kezelés bűncselekményét. Az Esztergomi Városi Ügyészség máshogy gondolta: elutasították a feljelentéseket, melyek ezügyben születtek - szerintük semmi sem utalt arra, hogy a külterületi ingatlan értéke 20 millió fölött lehet, és a döntést megszavazó képviselőktől nem várható el, hogy ezzel tisztában legyenek. Magyarul: sokkal jobbak lennének az esélyei Hunvaldnak, ha Esztergomban teszi amit tesz, és a pártját is máshogy hívják.

40 milliós kár

Az  ügyészség álláspontjától elvonatkoztatva azért viszonylag nagy magabiztossággal kijelenthetjük, hogy az ingatlancsere miatt Esztergom Város Önkormányzatát legalább 40 millió forint kár érte, hiszen - mint időközben bizonyosságot nyert - a balatonszepezdi tábor használati jogáról érvényesen le sem mondhatott volna a megyei önkormányzat, az nem képezhette volna ingatlancsere ügylet alapját sem.

A használati jog ugyanis a Bottyán János Szakközépiskola megyei fenntartásból városi fenntartásba átadásával automatikusan Esztergom Város Önkormányzatának birtokába került volna. 1992-ben ugyanis az iskola megyei fenntartásba kerülésekor létesítették ezen használati jogot a megyei fenntartó önkormányzat számára az 1991. évi XXXIII. törvény 40. §-a alapján. Ugyanezen törvény viszont azt is kimondja, hogy "41. § Ha a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmény által nyújtott közszolgáltatást a nem megyeszékhely megyei jogú város átvállalja, a közszolgáltatást biztosító vagyont a használatába kell átadni".

A törvény 40. §-nak 7) bekezdése szerint viszont "a vagyont a tulajdonos részére vissza kell adni, ha megszűnik az a közszolgáltatás, illetve államigazgatási feladat, amelynek ellátásához biztosítékul szolgált, vagy ha az önkormányzat, az állami szerv nem az adott vagyon használatával látja el a közszolgáltatást, illetve az államigazgatási feladatot". Az Esztergomi Önkormányzattal kötött egyezség szerint a balatonszepezdi tábor helyett a vargyasi kastély lett volna a Bottyán diákjai számára elérhető "közszolgáltatás" - amennyiben ezt a megyei önkormányzat elfogadta, akkor már önmagában emiatt is mindenféle ellenszolgáltatás nélkül megszűnt a használati joga a balatoni táboron.

Csiki-csuki

A sors fintora, hogy a közeljövőben, amikor középiskoláit újra megyei fenntartásba adja át Esztergom, ismét megyei használati jog fog bejegyződni minden olyan ingatlanra, mely középiskoláinkhoz kötődik.

(forrás)