Esztergomban Szamárhegyen, a 10516/7 hrsz-ú telek magántulajdonú, rendezett, és egy kis házikó áll rajta, Angyal Gyuláné tulajdona.

A vele szomszédos 10492/2 hrsz-ú esztergomi telek eddig önkormányzati tulajdonban volt, parlagon hagyott, nem volt található rajta semmilyen épület, létesítmény. Területén csak gaz, és néhány védett virág nőtt.

A két telek határos egymással és alattuk húzódik a 11432 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonú út, melyről a telkeket meg lehet közelíteni. Az út a város nemrég elkészült rendezési tervében is útként szerepel.

Az önkormányzati telket a szomszéd, a 10516/7 hrsz-ú telek tulajdonosa kaszálta és tartotta rendben, majd 2006-ban az Önkormányzathoz járult, hogy megvenné ezt a telket. Az Önkormányzat először engedélyezte a vételt, ki is mérette, majd azzal az indokkal, hogy ez a telek vadösvény, illetve természetvédelmi terület, nem járult hozzá a vételhez.

De egyszer csak 2008-ban az Önkormányzat ezt a telket mégis elcserélte egy magánszemély tulajdonában levő másik telekkel.

Az új tulajdonos (?) Molnárné Tóth Brigitta elcserélt telke Esztergomban, a Dobogókői út mellett, a véderdő mellett lévő ingatlanon volt.

Az Önkormányzat a csere szükségességét, mint más, fontos önkormányzati érdeket jelölte meg és szerintük most sem eladás, hanem csere történt. Időközben (?) a vadvédelmi kifejezést is átértékelte az Önkormányzat, mert közben állítólag rájött, hogy a vadak egy messzebb eső ingatlanon is át tudnak menni.

Az immáron elcserélt, teljesen üres, 10492/2 hrsz-ú telken az új tulajdonos elkezdte az építkezést. Egy házalapot építettek rá, illetve erőteljesen kiszedték a partoldalt és egy felvonulási faépület is került az ingatlanra. Ezek az építkezések 2008 nyarán-őszén történtek, miközben - a dokumentumok szerint - az ingatlanra az építtető 2008. december 3.-i dátummal kapott csak építési engedélyt, amit a szomszédos telektulajdonos (Angyal Gyuláné) 2008. december 11-én kapott kézhez, aki a határozatot (törvényességi lehetőségével élve) megfellebbezte.

Indoklásában leírta, hogy telekszomszédja a határozatban, a kérelmező által megjelölt építmény átépítésére, korszerűsítésére, részbeni bontására kért és kapott engedélyt annak ellenére, hogy ezen az ingatlanon soha nem volt semmilyen építmény.

Különös adaléka még az ügynek, hogy úgy kapott (2008. december 3-i dátummal) építési engedélyt, mint tulajdonos a 10492/2 hrsz-ú telekre, hogy a Földhivatalban egy december 12-én kiállított tulajdoni lapon az ingatlan tulajdonosa még az Önkormányzat, és csak egy 2008. december 11-én benyújtott kérelemre felvezetett széljegyzet jelzi Molnárné Tóth Brigittát, mint új tulajdonost.

Az ügy igazán úgy kezdődött, hogy az új tulajdonosok az addigi használatban lévő 11432 hrsz-ú utat egyszerűen hozzákerítették a telkükhöz, azzal az indokkal, hogy a kimérés szerint az a telkéhez tartozik (jogilag előfordulhat, hogy ennek az útnak valóban egy része a telekhez tartozik, de az útnak a másik oldalán az évtizedek alatt partomlások történtek, ezért az út az évtizedek alatt kialakult formájában van, melyet az érintett tulajdonosok tiszteletben tartottak eddig).

A 10516/7 hrsz-ú telek tulajdonosa (Angyal Gyuláné) több ízben járt az Önkormányzatnál, hogy az útlezárást megszüntethesse. De a hivatal azt a mai napig nem szüntette meg, azzal az indokkal, hogy birtokvédelemből az ottani tulajdonos lekerítheti a telkét.

2009. január 08-án a 10516/7 hrsz-ú telek tulajdonosa (Angyal Gyuláné) a jegyzőtől meghallgatást kért a telek kialakításokkal, illetve az építkezéssel és útelzárással kapcsolatban.

A meghallgatáson, ahol részt vettek az Önkormányzat illetékes munkatársai, azt az információt kapta, hogy ezt a telket azért nem ő kapta meg, illetve nem vásárolhatta meg, mert a mostani csere útján az Önkormányzat önkormányzati érdekeket valósíthatott meg azzal, hogy a város elcserélhette egy olyan ingatlanért, ahol a város nemkívánatosnak tartotta a beépítést, és ezért mintegy környezetvédelmi szempontból cserélte el a két ingatlant.

Arra a felvetésre, hogy hogyan adhattak ki olyan építési engedélyt, ami egy meglévő ingatlan átalakításáról szól, az volt a válasz, hogy tévedés, elírás történt, de helyesbíteni fogják.

Arra a felvetésre, hogy az önkormányzat a leomlott út helyett miért nem tűzött ki újat, mielőtt elcserélte a telket, azt a választ kapta, hogy az új út már ki van mérve lényegében, de Molnár úr (Molnárné Tóth Brigitta) is jogosan kerítette el a természetben meglévő utat, mert papíron valóban akkora az ő telke, az út lényegében a szakadékban megy. De az más kérdés, hogy lehet-e közlekedni a szakadékon, vagy nem.

Tehát lényegében két határozat van, az egyiket kiadták 2008. december 3-án, ott a tulajdonos Molnárné,a másodikat a jegyzői meghallgatást követően mindjárt 2009. január 8-án, ott a tulajdonos az Önkormányzat.

És van egy kérelem az útlezárás miatt, amelyre a mai napig nem érkezett hivatalos válasz.

A felvetődött problémák összefoglalása:

• Hogyan lehetséges, hogy az eddig vadvédelmi érdekből el nem adható önkormányzati ingatlan „más önkormányzati érdek miatt” hirtelen elcserélhetővé válik, egyszer csak kiderül, hogy a vadak mehetnek másfelé is?

• Hogyan lehetséges, hogy az Önkormányzat úgy ad ki építési engedélyt, hogy a tulajdonos nem tudja földhivatali dokumentummal bizonyítani, hogy övé az ingatlan? (alapvető dokumentum egy építési engedély kiadásához)

• Hogyan lehetséges, hogy az Önkormányzat olyan építési engedélyt ad ki - egy eredetileg a saját tulajdonában lévő és üres ingatlanra -, mely szerint ott egy meglévő ingatlan átépítése folyik?

• Hogyan lehetséges, hogy a tulajdonos úgy építkezik egy ingatlanon, hogy semmilyen építési engedélye nincs, az Önkormányzat hivatala csak az erre hivatkozó fellebbezésre kényszerülve reagál, és módosítja a saját maga kiadott építési engedélyt?

• Hogyan lehetséges, hogy a második építési engedélyen az Önkormányzat a tulajdonos?

• Hogyan lehetséges, hogy az új tulajdonos (aki ezek szerint nem is az) az évtizedek óta használt önkormányzati utat lekerítheti, akadályozva másokat az úthasználatban, a hivatal szerint erre joga van, megoldást nem tud a problémára?

Miért ilyen fontos ez az ember, vagy ez az ügy a városnak (Molnár András, vagy Molnárné Tóth Brigitta, tessék választani )?

Mi az oka annak, hogy érte, ezért, sorozatos „hibákat” követ el a hivatal, hogy az új tulajdonos minden törvényt és jogszabályt áthágva bármit megtehet következmények nélkül?

És az utolsó kérdés:

Milyen büntetést kapna ezért egy "földi halandó", ha a hatóságokat becsapva, építési engedély nélkül, az Önkormányzat tulajdonán elkezdene építkezni?

Az első olvasatra kissé zavarosnak tűnő ügy dokumentumainak sorrendje:
-decemberi határozat
- tulajdoni lap
- januári határozat
- lezárt út
- elkezdett építkezés
- zászlók a telken
- a szomszéd fellebbezése

A dokumentumok: picasaweb.google.com