A 95 millió forintos tervezett összköltségű projekt megvalósításához az önkormányzat még 2004-ben 83 millió forint uniós támogatást nyert a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében. Az önkormányzat más uniós források megszerzésében is élen jár, amelyből többek között útfejlesztésre, akadálymentesítésre jut pénz a városnak.

A helyhatóság másodlagos adatbázisában minden internethasználó megtalálhatja a közérdekű adatokat, közgyűlési határozatokat, helyi rendeleteket – vagy akár tolmács- és ingatlanforgalmazó nyilvántartást is. Tájékozódni lehet Tatabánya lakosságának korstruktúrájáról, de a város gépkocsiállományának összetétele is elérhető, amely például az autóeladással és -javítással foglalkozó cégeknek szolgál fontos adatokkal.

A fejlesztéssel egyszerűbb lett a polgármesteri hivatal ügyintézése is. Az új adattár segítségével a formanyomtatványok online kitölthetők és e-mailben beküldhetők. Az ügyintéző ellenőrzi a kitöltést, és már csak akkor kell bemenni a hivatalokba, amikor alá kell írni a nyomtatványt, ezáltal csökkenthető az ügyintézéssel töltött idő, valamint a hivatali megjelenések száma. Az adatbázisban regisztrálás után tematikus térképek érhetők el, és információ található a főbb önkormányzati létesítményekről, önkormányzati bérleményekről, utakról, illetve a lakosság szociális helyzetéről.

Ezeken felül a honlapon egy úgynevezett fordított fizetőképes kereslet-vizsgálat is elvégezhető. „Ha valaki speciális szakboltot akar nyitni, a környék szociális helyzetének vizsgálatával hamar kiderítheti, hogy az általa kínált termékekre lehet-e kereslet, van-e az ott lakóknak pénzük a kínált portékára” – mondta Tisch János informatikai irodavezető.

A Tatabányai Önkormányzatnál pozitív visszajelzésekről számoltak be a másodlagos adattár használata kapcsán. „A rendszert naprakész adatokkal töltjük fel, sőt egyes adattípusok óránként frissülnek a helyi rendszerből, ezzel igyekszünk az érdeklődést fenntartani” – értékeli a fejlesztést Tisch János. A felhasználók lekérdezési jogot kapnak az adattárhoz, és kikérhetik a nekik szükséges információkat, így az igényekhez igazodva folyamatosan tudják frissíteni a szolgáltatásokat.

Uniós támogatásokért a gazdaságfejlesztési programok (pl. GVOP) mellett más területeken is aktívan pályázik Tatabányán az önkormányzat. Eddig összesen több mint 1300 millió Ft támogatást nyert el, és további 475 millió Ft-ot meghaladó összegért nyújtott be pályázatot. Így szépülhetett meg a Szent István út vagy valósulhatott meg több helyen akadálymentesítés is a regionális operatív programból (KDOP), és többek között – sikeres pályázat esetén – ennek köszönhetően szerezhetnek be új számítógépeket oktatási intézményeknek a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP).

A GVOP-ról

Az Európai Unió tagállamai az EU Strukturális Alapok támogatási forrásainak elnyerése érdekében fejlesztési tervet készítenek. Ilyen a Nemzeti Fejlesztési Terv is, mely egyik fő célkitűzése a gazdasági versenyképesség növelése, és ezen keresztül – az Európai Unió regionális politikájával összhangban – Magyarország és a magyarországi régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése. (Az NFT-ről bővebb információ a www.nfu.hu weboldalon található.)

A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) a termelőszektor modernizációját, valamint a fejlett gazdasági szolgáltató környezet kialakítását tűzi ki célul. A program alapelgondolása a megindult gazdasági növekedés bázisának – ágazatok, szektorok és régiók szerinti – kiszélesítése, elmélyítése, a termelékenység növelése és a foglalkoztatottság bővítése révén a magyar gazdaság uniós átlagot meghaladó növekedési ütemének fenntartása, mely biztosítja az ország és az EU gazdasági fejlettsége közötti fokozatos kiegyenlítődést.

A GVOP négy területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet:

• Az első terület a beruházás-ösztönzés, amely korszerű technológiájú termelőkapacitások kiépítését, kelet-közép-európai vagy európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati központok magyarországi kialakítását, integrátor vállalatok, ipari parkok, innovációs és technológiai transzferközpontok, logisztikai központok beruházásait, fejlesztését és proaktív beruházás-ösztönzési szolgáltatásokat támogat, a teljes időszak alatt összesen mintegy 140 millió euró értékben.
• A második prioritás a kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv) fejlesztését célozza. A kkv-k technológiai korszerűsítésére, a működésükhöz szükséges alap- és emelt szintű információkat nyújtó tanácsadásra, a vállalkozások közötti együttműködés elősegítésére a teljes időszak alatt összesen mintegy 170 millió euró áll rendelkezésre.
• A harmadik prioritás a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet hivatott segíteni. A korszerű, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményező alkalmazott kutatások és technológiai fejlesztések támogatására, a közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának és a vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztésére a program az adott időszakra összesen 136 millió eurós keretet biztosít.
• A negyedik prioritás az információs társadalom és gazdaság fejlesztése, amely az elektronikus gazdaság és kereskedelem, az információs iparág, az elektronikus közigazgatás fejlesztését és a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítését támogatja, összesen 137 millió euró értékben.