1. Hír

Tisztelt Polgármester Úr!

2008. április 30-án, a rendszerváltozás 18. évében a demokratikusan megválasztott képviselőkkel Ön demokratikusan megszavaztatja, hogy vita nélkül döntsenek a Szent István Gimnázium igazgatói álláshelyére kiírt pályázatról. S ezt Önnek a képviselő-testület SzMSz-e lehetővé teszi:

21. § (1) A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot valamennyi képviselő, napirendenként egy alkalommal – az Ötv., valamint jelen rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével – az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben tehet a határozathozatalig. (2) A javaslat ügyrendi jellegéről a polgármester dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

Ha jól értem, Ön mint képviselő javasolja a felszólalások korlátozását, majd Ön mint polgármester dönt a javaslat ügyrendi voltáról, s ezt a frakciója megszavazza. Ügyes. A másik pályázó - előzetes írásbeli bejelentését megváltoztatva – hozzájárul ahhoz, hogy ezt a napirendi pontot a testület nyílt ülés keretében tárgyalja, majd Ön a nyilvánosságból bohóctréfát űzve a nyílt ülésen lehetővé teszi, hogy bárki meghallgathassa az Ön előterjesztéshez fűzött szóbeli kommentárját. Mátyás király és az okos lány története cinikus felhangokkal. (Csak nem kételyek merültek fel Önben jelöltje helytállásával kapcsolatban?) Elfogadható eljárás-e egy demokráciában egy vezetői állásról vita nélkül dönteni?

Ön mindkét pályázatot olvasta, s némi önelégültséggel jegyzi meg, hogy nem sokan lehetnek ilyenek a testületben. Szép. A pályázatom április 4-én beadtam, a pályázati kiírásban nem volt benne, hogy a döntéshozók betekintéséhez nyilatkozatot kell csatolni. Evidensnek tartom, hogy joguk van a pályázatokat elolvasni, különben miről döntenek. De ha törvény írja elő ilyen nyilatkozat kötelezőségét, kinek a felelőssége a pályázati kiírás megfogalmazása? Ha a „betekinthetőségi nyilatkozat”-ot nem kérték, de szükséges, miért csak április 26-án, szombaton fél 12-kor küldi el az irodavezető (vagyis csak hétfőn - egy nappal az oktatási bizottsági, kettővel a testületi ülés előtt – kaphatják meg)? Kinek a felelőssége mindent megtenni a döntések szakszerű előkészítéséért?

Normális döntéshozatalnak tekinthető-e, hogy az Ön előterjesztésében egyetlen szó sem esik arról, hogy a pályázókat az oktatási bizottság meghallgatta, a pályázatokról szavaztak, a szavazati arány mindkét pályázó esetében 3:3:1 volt? A képviselő-testület SzMSz-e szerint az illetékes bizottság elnöke a vita előtt 3 percben ismertetheti a bizottság álláspontját. Igaz, itt nem volt „vita előtt” - nincs ismertetés sem. Az előterjesztésben szerepel, hogy az iskolaszék, a szülői közösség, a DÖK mellettem áll ki, a tantestület 96, az alkalmazotti közösség 97%-os arányban engem támogat, de a nyilvános ülésen ez sem hangzik el. A pályázatokat egyébként a közoktatási törvény szerint is, a testület SzMSz-e szerint is külső szakértővel véleményeztetni lehet. Erre ugye semmi szükség, hiszen Önnek ez esetben egyedül a saját véleménye számít – s frakciója mindezt fenntartás nélkül elfogadja.

Ön valóban azt hiszi, hogy politikusi érdekeit az szolgálja, ha politikai megbízottja alá tolja az igazgatói széket? (Tekintélye nem kívülről, nem a hivataltól lesz valakinek…) Valóban azt hiszi, hogy az iskolában akkor lesz az Ön által kívánatosnak tartott rend, ha az igazgató az Ön meghosszabbított kezeként működik? Önt láthatóan zavarja, hogy a tantestület gondolkodó, szuverén értelmiségiekből áll – úgy látszik, alattvalókat szeretne látni. Ön politikai kérdést csinál az intézményvezetésből: a városon kívül (ha már belül nem talált) kerestetett saját pártja bázisán megfelelő jelöltet, akinek legfontosabb jellemzője éppen pártkötődése. De az iskola politikailag semleges terep! Egy percig sem gondolkodott el azon a tényen, hogy a gimnázium különböző világnézetű, különböző pártszimpátiával jellemezhető vagy akár apolitikus tanárai egyetlen kivételtől eltekintve mellém álltak? Nem akarja észrevenni, hogy az Ön szempontja politikai, a tantestületé szakmai? Az igazgatói állást nem egy pártszervezet élén kell betölteni. Joga van Önnek becsempészni az iskola falai közé a politikát?

Önnek mint városvezetőnek nem az az érdeke, hogy az iskoláról a nyilvánosság csak oktatási ügyekben halljon? Ehhez azonban az érintetteknek tisztában kellene lenniük legalább működésük középtávú feltételeivel. A városnak azonban nincs elfogadott önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve – törvény írja elő, hogy legyen. Mulasztásos törvénysértés? Az iskola véleményezésre jogosult szervei 2007 novemberében bíráltak el egy a 2007-2010-es időszakra szóló, szakértő által készített, meglehetősen vázlatos elképzelést – ez a testület elé tudomásom szerint azóta sem került. Ebből következően az István jövőjével kapcsolatban néhány éves távlatban sem tudható biztosan semmi. Ez felelős fenntartói magatartás? Ön az ősz folyamán többször vádolta a gimnázium vezetését bizonytalanság szításával. A bizonytalanság érzetét Ön tartja fenn Polgármester Úr. Tart a nyilvánosságtól, attól, hogy a döntés-előkészítésbe bevonja az iskolahasználókat? Csak nem takargatnivalója van az iskola jövőjével kapcsolatban? Az iskola nem akar huzakodni a fenntartóval, a tantestület a munkáját akarja végezni – de az iskolahasználóknak joguk van az őket érintő tervekről időben értesülni.

Az előterjesztés indoklásában Ön emlékeztetett, hogy januárban közvetítőkön keresztül egyszer már felajánlotta nekem a posztot. Ön komolyan gondolja, hogy ajánlata elfogadható volt? Néhány hónappal azelőtt ugyanezt az ajánlatot tette Barsi Évának. Van oka Önnek bennünket tisztességtelennek gondolni? Vagy az Ön elvei szerint nem tisztességtelenség egy alkalmas pályázó jó pályázata mellett beslisszanni a kiskapun? Az ajánlattétel idején Barsi Éva még az oktatási bizottság előtt sem volt, de Ön már másik jelöltet keresett. Vagy annyira ostobáknak látszunk, hogy nem látunk át a szitán? Barsi is alkalmas, én is – csak nem 5 évre vagy nem akkor, amikor pályázunk. Talán inkább arról van szó, hogy a Szent István Gimnáziumban bárki lehet inkább igazgató - kívülről, mint valaki - belülről.

Ön kitalált egy speciális esztergomi megoldást: az egyéves igazgatói megbízás intézményét. „Ez az egy év általában elegendő arra, hogy az új vezető – a pedagógiai-szakmai alkalmassága mellett – vezetői alkalmasságát bizonyítsa” – áll az előterjesztésben. Önt nem zavarja, hogy ilyen nincs, igazgatói megbízás 5 vagy 10 évre adható, de bármikor visszavonható. Ön tulajdonképpen bevezeti a próbaidő fogalmát (bár a szót nem mondja ki) – ilyet sem a közoktatási törvény, sem a Kjt. nem ismer. Egyéves megbízás csak a pályázat eredménytelensége esetén és csak az intézmény tanárának adható. Ön tartani akarja a januárban adott szavát, de a törvény megköti a kezét (a hivatal jogászai nyilván megkapták a parancsot: ’ezt akarom, okoskodjátok ki a megoldást’ – a törvények megkerülési lehetőségeinek ismeretéért igazán kár elvégezni a jogi egyetemet, de ez legyen az ő keresztjük). Aztán előterjesztésében Ön idézi a jogszabályokat, majd jön a hihetetlen kreativitással megtalált megoldás: eredményes a pályázat, ötéves megbízást kap a jelölt, majd „kinevezésével létrejött jogviszonya hatályának beálltát követően haladéktalanul adja be az igazgatói megbízásról való lemondását 2009. július 31-ei hatállyal”. Én úgy tudom, hogy jogállamban élek. Csak szánni tudom azt, akinek ez elfogadható, mert annyira igazgató akar lenni.

És mi van még a tarsolyában, Polgármester Úr? Nem gondolja, hogy az intézmény jövőjével kapcsolatban nem illene titkolózni? Nem gondolja, hogy kötelessége az iskolahasználók tudomására hozni, hogy mit jelent a szavazás előtt többször hangoztatott „átmeneti állapot” kifejezés? Nem gondolja, hogy a szülőknek, gyerekeknek, tanároknak joguk van az információkhoz, sőt: a párbeszédhez? Nem gondolja, hogy a fenntartó felelőssége erre is kiterjed?

Esztergom, 2008. május 3.

Tisztelettel: Zara Melinda