Az önkormányzati szövetség létrehozását 2005. december 5-én, a sikertelen állampolgársági népszavazás egyéves évfordulóján kezdeményezte Pálfi István európai parlamenti képviselő és Meggyes Tamás esztergomi polgármester. A szövetség legfontosabb feladataként a magyar nemzetnek az Európai Unió által biztosított új keretek közötti egyesítését jelölték ki. Pálfi István tragikusan fiatalon bekövetkezett halála után az elnöki teendőket dr. Becsey Zsolt EP-képviselő vette át.

A 2007 áprilisában újjáalakított egyesület bejegyzése augusztusra történt meg. Azóta a szövetség lendületes munkát folytat. A díszközgyűlés napjáig (a két alapítón kívül) összesen további öt EP-képviselő és a kilenc alapító önkormányzat mellett további hatvanhárom jelezte csatlakozási szándékát. Legtöbbjük magyarországi, de Szlovákiából, Szerbiából és Ukrajnából is jelentkeztek települések.

A szövetség számos olyan témát felkarol, amely a határon átívelő magyar-magyar kapcsolatok javításához hozzájárulhat. Így december 14-én a Partium, valamint Temesvár és Szeged, illetve az Adriai-tenger közötti vasúti kapcsolatok újjáélesztéséről, január végén az Ipoly-hidak újjáépítéséről, a tavasz folyamán pedig az új EGTC-rendeletről rendez szakmai konferenciát. A konferenciákon mindig biztosítja a brüsszeli szakemberek jelenlétét, ezáltal európai távlatot kíván adni a felvetett kérdéseknek.

A szövetség elnöke levélben kérte az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy kétoldalú szerződések segítségével kezdeményezze Ukrajna, Szerbia és Horvátország irányában az önkormányzatok szabad határon átnyúló társulásait lehetővé tévő uniós EGTC-rendelet érvénybe léptetését e nem uniós tagállamok esetében is. A december 5-i közgyűlés pedig határozatot fogadott el a magyarországi nemzeti kisebbségek lélekszámarányos parlamenti képviseletének biztosítását lehetővé tévő törvény megalkotásának támogatásáról. Ugyancsak a december 5-i közgyűlés fogadta el azt a politikai nyilatkozatot, amely a letelepedés nélküli állampolgárság megadását kezdeményezi az Unión kívül maradó magyar közösségek számára. A nyilatkozat a kettős állampolgárság fokozatos kiterjesztését is javasolja.

Az Esztergomban, a bazilika melletti Szent Adalbert központban megrendezett közgyűlés kulturális programmal kezdődött. Elsőként a kéméndi Gyöngyösbokréta táncegyüttes mutatott be kéméndi táncokat. Ezt követően Kecser György ferences diák szavalta el Bartalis János erdélyi költő Isten kezében című versét, majd a Ghymes együttest alapító Szarka testvérek muzsikáltak.

A közgyűlés hivatalos napirendi pontjai között bemutatásra került a tervezett honlap, a szövetség információs lapjának első száma, és újabb 18 tagjelölt felvételéről is döntöttek.

A díszközgyűlést levélben köszöntötte Mádl Ferenc volt köztársasági elnök úr, melyet Gróh Gáspár, az elnöki titkárság vezetője olvasott fel.

Kovács Zoltán határőr ezredesnek az új schengeni határőrizeti rendszert bemutató előadását nagy érdeklődés és számos fontos kérdés követte. A schengeni tagságnak a magyar nemzetrészek közötti kapcsolatokra gyakorolt hatásáról saját személyes élményeit is felelevenítve Csáky Pál, az MKP elnöke beszélt. Sürgette a magyar-magyar határnyitást, egyben reményének adott hangot, hogy a schengeni övezetben sikerül új alapokra helyezni a magyar-szlovák viszonyt is.

A közgyűlés záró előadását dr. Pákozdy Csaba, a Miskolci Egyetem adjunktusa tartotta a kettős állampolgárság jogi kereteiről. Mint elhangzott, az állampolgárság megadása, meg nem adása az állam szuverén joga, s bár egy 1997-es nemzetközi egyezményhez Magyarország is csatlakozott, ez nem akadályozza az állampolgárság nyelvi és kulturális ismeretekhez kötött megadását. Az is elhangzott, hogy téves az a felfogás, miszerint Ukrajna törvényei kizárják a kettős állampolgárság intézményét. Az ukrán törvények ezt a kérdést egyszerűen nem szabályozzák, de tiltó hatályú jogszabály nem létezik.

A közgyűlés a fentieknek megfelelően fogadta el az alábbi politika nyilatkozatot, amelyet Szili Katalin házelnök asszonynak és Kiss Péter kancelláriaminiszternek is megküldenek.

A Hét Határ Önkormányzati Szövetségbe tömörült határon inneni és túli önkormányzatok valamint európai parlamenti képviselők 2007. december 5-én ünnepi közgyűlést tartottak. A résztvevők megemlékeztek arról, hogy 2004. december 5-én Magyarországon eredménytelen népszavazásra került sor a letelepedés nélküli magyar állampolgárság határokon kívül rekedt magyaroknak történő megadásáról, és arról is, hogy a kialakult helyzetben 2005. december 5-én, szimbolikusan a népszavazás egyéves évfordulóján alakult meg a Szövetség. A kezdeményezés politikai célja az, hogy felmutassuk, az európai integráció révén és érdekében van esély hatékony magyar-magyar együttműködésre, mely segíthet a szétszakított nemzet összetartozásának erősítésében is.

A Kárpát-medencében élő magyarság közötti kapcsolatok újraszövése szempontjából az európai uniós integráció új távlatokat nyitott. Erős képviselettel rendelkezünk. Az Európai Parlamentben a 27 tagország közül a nyolcadik legnépesebb delegációt adják a magyarok: a sikeres romániai EP-képviselői választásoknak köszönhetően újabb négy taggal, 30-ra bővült a magyar ügyeket Brüsszelben megjelenítő képviselőink száma.

A Hét Határ Önkormányzati Szövetség megtárgyalta a schengeni övezet bővítésének hatásait is. Örömmel vettük, hogy hosszú idő után szabadon járhatunk ott, ahol néhány évtizede ezt már megtehettük. Azonban ami nagy öröm a szlovén, osztrák és szlovák határ mentén, az kihívás az Unión hosszabb távon is kívül maradó nemzettársaink számára, elsősorban a délvidéki és kárpátaljai magyarság számára.

A Héthatár Egyesület ezért felkéri a magyar parlamenti pártokat, hogy fogadják el a magyar állampolgársági törvény olyan módosítását, mely első lépcsőben az Unión kívüli magyaroknak lehetővé teszi a letelepedés nélküli állampolgárság megszerzését. Egy ilyen döntés oldaná a 2004. december 5-i népszavazás következtében előállt magyar-magyar feszültségeket, és lehetővé tenné, hogy később külön döntéssel az uniós polgárságot kapott nemzetrészek esetében is megtehessük ugyanezt.

Örömmel vettük, hogy Szerbia jelezte, nem okozna számára alkotmányos és politikai gondot ez a döntés. Ukrajna esetében kérjük a kormányt, hogy kezdjen kétoldalú tárgyalásokat ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarok is élvezhessék e döntés előnyét.

Esztergomban, 2007. december 5-én Aláírók